„Soha nem lehet tudni, mások mit vesznek majd észre” – szavazták meg, aztán az ÁSZ hűtlen kezelés miatt feljelentést tett
2024 nyarán, az Állami Számvevőszék vizsgálatának megindulása után a Neumann János Egyetem sikereiről szóló dokumentumot készíttetett és fogadott el az egyetemi alapítvány vezetése – derül ki egy jegyzőkönyvből, amit az egyetemi alapítvány a Telex közérdekű adatigénylésére adott ki. Az erről szóló előterjesztést az alapítvány mind a nyolc vezetőségi tagja megszavazta, a dokumentum azonban később sem a számvevőszék jelentésébe nem került bele, sem az internetre nem került fel.
Az Állami Számvevőszék a kecskeméti egyetem alapítványának vizsgálata során, 2024 nyarára arra jutott, hogy az intézmény szabálytalanul fektette be a rá bízott közvagyont. Windisch László ÁSZ-elnök ezért 2024. július 5-én egy figyelemfelhívó levelet küldött az alapítványt vezető Csizmadia Norbertnek, amelyben pontokba szedve mutatta be a szabálytalanságokat, és egy sor kérdésre írásbeli választ kért az intézménytől.
Ahogy az NJEA döntéshozataláról szóló hosszú cikkünkben bemutattuk, a kecskemétiek ekkor egyrészt dolgoztak a pénzük visszaszerzésén, másrészt azon is, hogy valami elfogadható választ adjanak az ÁSZ-nak. Ebből azonban azóta egyik sem sikerült: a pénz nagy részét még ma sem kapták vissza, miközben az ÁSZ az ügyben idén tavasszal ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tett.
Ezzel párhuzamosan kipattant egy másik ötlet is az NJEA vezetőinek fejéből. Ahogy az alapítvány kuratóriumának és felügyelőbizottságának augusztus 8-i közös üléséről szóló jegyzőkönyvéből kiderül, az azt megelőző időszakban az egyetem egyik munkatársa összeállított egy dokumentumot az alapítvány sikereiről. A jegyzőkönyvben ki van húzva az illető neve, de az események ismeretében az intézmény operatív igazgatója vagy stratégiai igazgatója lehetett (egyikük Szemereyné Pataki Klaudia polgármester férje).
Ő az ülésen azt mondta, „Windisch László ÁSZ-elnök levele mutatott rá arra, hogy célszerű lenne az elmúlt négy alapítványi év általunk elvégzett feladatait és eredményeit számba venni, hogy külső, független szereplők részére is érthetővé váljon, miért és milyen okok mentén jártuk be ezt a fejlődési utat”. A megszólaló szerint 2020-ban az alapítvány olyan intézményt vett át, amely „közelebb állt egy régiós főiskolához, mint egy egyetemhez”.
Elmondása szerint az azóta eltelt négy évben számos kockázattal kellett szembenézniük, például a Covid hatásaival, a hallgatók országosan csökkenő számával, a szakképzés átalakítása okozta piaci turbulenciával, a KIM indikátor-rendszernek történő megfeleléssel. Szerinte ezek ellenére „megindult az egyetemmé történő fejlesztés”, ami „senki által nem várt sikereket hozott”.
A megszólaló még arra is kitért, hogy a sikerek bemutatásáról szóló előterjesztés a Bibliából vett mondattal kezdődik, ami szerint „a bölcs ember kősziklára építette a házát és ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, de nem dőlt össze, mert kősziklára volt alapozva”. Az előterjesztő itt nyilván azt az Optimát értette kőszikla alatt, amely a több mint százmilliárd forint kölcsönt évek óta nem képes visszafizetni.
A Neumann siker 2020–2024 című előterjesztés végére egy másik idézet is került, stílusosan a romantikus regényeiről híres Karen Marie Moning amerikai írónőtől. Eszerint „utólag mindig okosabb az ember, és soha nem lehet tudni, mások mit vesznek majd észre, amiket mi vakon nem láttunk meg, mert benne éltünk”. Ez az idézet feltehetőleg az Állami Számvevőszék által észrevett az irgalmatlan vagyonvesztés kockázatát magában hordozó szabálytalanságokra utalhat.
Az előterjesztésről először a Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármestert soraiban tudó felügyelőbizottság szavazott, ahol az hozzászólás, tartózkodás és ellenszavazat nélkül átment. Ezután a kuratórium került sorra, ahol szintén teljes egyetértésben szavazták meg az előterjesztést.
A Neumann János Egyetemért Alapítvány vezető testületeinek üléseiről készült jegyzőkönyveit itt mutattuk be.
