Nekünk is van egy kertünk, azt is megvehetné a Rogán
Megbotránkoztató, elgondolkodtató, figyelemreméltó, megható, szarkasztikus, vicces, botrányos – hétről hétre számos emlékezetes mondat hangzik el közszereplők szájából, jelenik meg munkatársaink tollából. Ezekből válogatunk minden hétvégén: ez itt a 7per7, a mögöttünk hagyott hét legemlékezetesebb hét idézete a Telexen.
Több alkalommal vitettem magam haza, sőt, vittem haza fiamat ernyedt állapotban az V. kerületi Erzsébet térről, ami az utóbbi időkben egyfajta réti italozóhellyé vált a város közepén.
Bár a kocsmáknak éppen zárva kell tartaniuk, a politikusi Facebook-oldalakat böngészve bárki megmerítkezhet ennek a világnak a retorikai színvonalában.
Visszabontják és átépítik az épületet, ahol régen Horn Gyula ördögöt űzött, Szájer József a Fidesz jövőjéről beszélt, és aminek alagsorában beleket elemeztek a homeopátia gigakonferenciájának tagjai, majd a Quaestoré lett.
Amikor a nyolcvanas évek elején-közepén a kertszomszédunkba költöztek Jani bácsiék, az egész környék úgy érezte, megfogtuk a dialektikus materialista értelemben vett isten lábát.
Annyira kórosan szabálykövető vagyok, hogy ha kihagynám egy recept első lépését, akkor a konyhaablakon keresztül ugranék fejest az aszfaltba.
Olyan döntéseket, mint Paks2, a kínai gigahitel, pótolhatatlan műkincsek ajándékozgatása, meg tudok hozni egyedül, a reggeli szarás közben is.
Nekünk is van egy nagy kertünk. Idősek vagyunk már, nincs energiánk azzal foglalkozni. Azt is megvehetné a Rogán, vagy legalább küldhetne egy kertészt.
