Minden nagykorú magyar állampolgár, kivéve, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság kizárt a választójogból. Szavazati joggal rendelkezik az is, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti, és nincs eltiltva a közügyektől. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok csak regisztrációval vehetnek részt a választáson.

A következő Országgyűlés tagjairól, akik aztán megválasztják az új kormányt. A magyar parlament 199 képviselőből áll: 106 képviselő közvetlenül egyéni választókerületből nyer mandátumot, 93 képviselő pedig pártlistáról jut be.

Azok a választópolgárok, akiknek van magyarországi lakóhelyük, egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhatnak. Azok, akik szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben, a pártlista helyett a saját nemzetiségük listájára szavazhatnak. Azok a választópolgárok, akiknek nincs magyarországi lakóhelyük, csak pártlistára szavazhatnak, egyéni jelöltre nem.

Szavazni a szavazás napján (2026. április 12-én, vasárnap) reggel 6.00 órától 19.00 óráig lehet. A választási értesítő tartalmazza a szavazókör pontos címét, és a Nemzeti Választási Iroda honlapján is meg tudja keresni, hol szavazhat. A választási értesítőt idén már választópolgárok elektronikus tárhelyére is elküldi a Nemzeti Választási Iroda.

A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel. A választópolgárnak fényképes igazolvánnyal igazolnia kell személyazonosságát. Ez lehet érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély is, de a DÁP alkalmazást nem fogadják el a szavazóhelyiségekben. Az idei választáson viszont már nem kell felmutatni lakcímkártyát a szavazáskor. A választópolgár a fentiek után megkapja a lebélyegzett szavazólapokat, az átvételt a névjegyzék aláírásával igazolja.

Ha a választópolgár a szavazólap urnába dobása előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, egy külön e célra szolgáló borítékba helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki. Egy választópolgár rontás miatt szavazólap fajtánként csak egyszer kérhet új szavazólapot. Ha a választópolgár a szavazatát bedobta az urnába, már nem kérhet cserét.

Nem érvényes az a szavazólap, amely nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal.

Nem, költséghatékonyság és a szavazatszámlálás felgyorsítása miatt idén már nem lesz kötelező borítékot adni választóknak a szavazólap mellé.

Aki érvényes magyarországi lakóhellyel rendelkezik, vagy érvényes bejelentett magyarországi tartózkodási hellyel rendelkezik, nincs külföldi lakóhelye, és a szavazás napján külföldön tartózkodik, lehetősége van arra, hogy valamelyik külképviseleten adja le szavazatát. Ehhez külképviseleti névjegyzékbe vételi kérelmet kell benyújtania legkésőbb a április 2-án 16 óráig.

A Nemzeti Választási Iroda honlapján találja meg azoknak a külképviseleteknek a listáját, ahol leadhatja szavazatát.

A választópolgár személyesen adhatja le szavazatát azon a külképviseleten, amelyet kérelmében megjelölt. A választópolgár kettő szavazólapot kap (a magyarországi lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerületi szavazólapot, valamint az országos pártlistás vagy – nemzetiségi regisztrációt követően – nemzetiségi listás szavazólapot). A szavazásra vigye magával a magyar hatóság által kiállított, érvényes személyazonosító igazolványát, útlevelét vagy vezetői engedélyét.

Aki a választás napján Magyarországon, de nem a lakcíme szerinti szavazókör területén tartózkodik, átjelentkezését kérheti. Az átjelentkezéshez kérelmet kell benyújtani. A kérelmet elektronikus úton, személyesen, vagy kézbesítési meghatalmazott útján is be lehet adni április 2-án 16 óráig. Az átjelentkezési kérelem április 2-án 16 óráig módosítható, és április 9-én 16 óráig visszavonható.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélszavazás útján gyakorolhatják választójogukat. Ehhez névjegyzékbe vételi (regisztrációs) kérelmet szükséges benyújtani március 18-ig. Az a nagykorú magyar állampolgár regisztrálhat, akinek lakcímkártyáján lakóhelyként „külföldi cím” felirat szerepel (akár van magyarországi tartózkodási helye, akár nincs), vagy nincs sem lakóhely, sem tartózkodási hely adat. A kérelemben meg kell jelölni azt a postacímet, ahova a választópolgár a szavazási levélcsomag postázását kéri, vagy azt a települést/külképviseletet, ahol személyesen veszi át azt.

Azok a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok, akik mozgásukban egészségi állapotuk, illetve fogyatékosságuk, vagy fogva tartásuk miatt akadályozottak. A mozgóurna iránti kérelmet február 5-től lehet benyújtani. A mozgóurnát csak olyan címre lehet kérni, ahol a választópolgár a szavazóköri névjegyzéken szerepel. Fontos, hogy aki mozgóurnát kért, a szavazókörben „hagyományos módon” nem, kizárólag mozgóurnával szavazhat. Amennyiben a mozgóurna a szavazóhelyiségben van, akkor viszont leadhatja szavazatát a szavazóhelyiségben is.

Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési választáson elinduljon. Nem rendelkezik ugyanakkor választójoggal az, akit a bíróság bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt kizárt a választójogból. Egyéni választókerületben az lehet jelölt, aki legalább 500 választópolgár ajánlását összegyűjti február 21. és március 6. között.

Igen, egy választópolgár akár több jelöltet, illetve listát is ajánlhat, de egy jelöltet, illetve listát csak egyszer.

Nem, csak azoknak a jelölteknek, akik a választó lakóhelyéhez tartozó választókerületben indulnak. Jelöltet csak az a választópolgár ajánlhat, akinek lakcíme a választókerületben van. Amennyiben a választópolgár lakóhelye mellett bejelentett tartózkodási hellyel is rendelkezik, és úgy dönt, hogy a tartózkodási helyén szeretne szavazni, akkor az átjelentkezés után a választópolgár a bejelentett tartózkodási helye szerinti választókerületben ajánlhat jelöltet.

Azok a pártok indulhatnak az országgyűlési választáson, amelyek a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szerepeltek. Országos pártlistát az a párt állíthat, amely Budapesten és legalább tizennégy vármegyében, minimum hetvenegy egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Nemzetiségi listát az az országos nemzetiségi önkormányzat állíthat, amely a nemzetiségi választópolgárok legalább 1 százalékának ajánlását, de legfeljebb 1500 ajánlást összegyűjti.

Nincs kampánycsend, de a szavazás napján nem lehet kampányolni a szavazóhelyiségben, a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben, valamint a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belüli közterületen. A szavazás napján választási gyűlés sem tartható, illetve politikai reklámot sem lehet közzétenni.