Hálapénz kivezetése: az Alkotmánybíróság szerint az orvosok rejtett megfigyelése nem sért alapvető jogot
Elutasította az Alkotmánybíróság egy orvos panaszát, aki szerint az alapvető jogai sérültek az új egészségügyi szolgálati jogviszonnyal együtt járó szabályozásban, írja a Hvg.
Az orvos panaszában azt írta, hogy a 2021-ben bevezetett egészségügyi szolgálati jogviszonyban félelemben kell élnie, mert a magánéletébe a titkos információgyűjtés miatt bármikor beavatkozhatnak, és ezt csak hónapokkal később tudja meg. Szerinte ez az alapjogának a korlátozása, így sérti az Alaptörvényt.
A 2021-ben bevezetett új egészségügyi szolgálati jogviszony fontos része volt, hogy az orvosok, ápolók átirányítását a kórház-főigazgató hatáskörébe tették. Emellett az ágazat jelentős béremelést kapott,
de ezzel párhuzamosan hivatalosan kivezették a hálapénzt a rendszerből.
Az Alkotmánybíróság a hálapénz visszaszorítását olyan alkotmányos értékként fogadja el, amely az alapjog-korlátozás legitim célja. Mivel a hálapénz adója és elfogadója egyaránt titokban akarja ezt tartani, kizárólag a rejtett megfigyelés különböző eszközei alkalmasak a cselekmény felderítésére és bizonyítására.
Az Alkotmánybíróság az orvos panaszát ezért elutasította, mert a korlátozást szükségesnek tartja, és úgy látja, hogy a célok fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban áll egymással. Az Alkotmánybíróság szerint az alapjogsérelem azért sem valósul meg, mert a szerződést nem volt kötelező aláírni, az egészségügyi dolgozók maguk dönthettek arról, hogy ilyen formában elfogadják-e.
Korábban megírtuk, hogy éppen ezt körülbelül 4000 orvos és ápoló nem is írta alá, így ők kiestek a rendszerből. A szabályozásról bővebben ebben a cikkünkben olvashat.
