„Állítsuk meg Brüsszelt!”, „Üzenjük Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!”, „A brüsszeli szankciók tönkretesznek minket” – üzenetek, amiket az elmúlt tíz évben úton útfélen láthattunk Budapesten és az ország több pontján. Autópályák mellől, magánházak kertjéből, tízemeletesekről, üzletek tetejéről, busz- és villamosmegállókból ömlött ránk a súlyos közpénzmilliárdokból fizetett, óriásplakátra tolt tömegmanipuláció, aminek mostanra egyre többfelé csak hűlt helye maradt.
Az első kék plakátok 2015-ben jelentek meg Magyarországon, amikor az EU bevándorlás-politikájáról indított nemzeti konzultációt az Orbán-kormány. A kormánypropaganda irányításával megbízott Rogán Antal húzása bejött, úgyhogy egy évvel később, 2016-ban már célzottan hangolni kezdtek az Európai Unió ellen. Akkor lepték el először a magyar utcákat a propagandagépezet kifejezetten Brüsszel-ellenes kék plakátjai.
A Fidesz-kormányok 2011 és 2025 között összesen 15 nemzeti konzultációt tartottak, és 2016 óta mindig volt legalább egy vagy több ellenség, akivel szemben a kormánypropaganda szerint védekezni kellett, mert ha nem, akkor tönkretesznek minket. Előbb Soros György, aztán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnökének arcával árasztották el az utcákat. Majd gonosznak beállított vezetők sora következett: Ursula von der Leyen, Soros György fia, Alex Soros, Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára, Karácsony Gergely, Volodimir Zelenszkij és persze Magyar Péter is óriásplakátra került. Az ő arcuk azóta lekerült a plakátokról, de az üzenetek és a velük együtt járó szorongás nyomot hagytak a társadalom kollektív tudatában. Az üres, fehér felületek megihlették az utca emberét. Vajon kire gondolhatott az ismeretlen alkotó Gyusziapuval?
Az erre kiírt közbeszerzések többségét a NER kedvenc kommunikációs embere, az áprilisi kormányváltás után a Kontrollon sírva interjút adó Balásy Gyula cégei nyerték el, és rövid idő alatt monopolhelyzetbe is kerültek. Balásy Gyula jórészt ezeknek a kampányoknak köszönheti mesés vagyonát, amit 2025-ben már 79 milliárd forintra becsültek.
A kék plakátos kampányok évről évre többe kerültek, míg a 2010-es évek elején egy-egy ilyen még kijött egymilliárd forint körüli összegből, addig a 2017-es „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampánytól elszabadultak a költségek: 2023-2025 között már tartósan 10 milliárd forint felett jártak. A plakátkampányok költségeit az Orbán-kormányok egyben nem tették közzé, azokat közérdekű adatigénylésekkel és saját számításokkal próbálták kideríteni a független újságírók.
Az állam 2015 óta olyan feltételeket szabott a kommunikációs közbeszerzéseknél, hogy annak minél kevesebb hazai médiaügynökség feleljen meg. Balásy Gyula két cége, a New Land Media és a Lounge-csoport az Átlátszó 2024-es összesítése alapján 293,7 milliárd forint értékű állami megbízást nyert el az előző években.
Az áprilisi választás előtt néhány héttel a Szentendrei úton található egyik ház tűzfalán a Fidesz egymás mellett nyolc óriásplakáton hirdette a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazást. Egymás mellett hatszor is olvashattuk, hogy Ne hagyjuk, hogy a fejünk fölött döntsenek!, ezeknek azóta nyoma sincs, a plakátok egészen más üzenetet közvetítenek.
Orbán Viktor propagandaminisztere, Rogán Antal csütörtökön, a kormányzati átadás-átvétel helyszínéről távozóban azt mondta: nem volt a kék plakátokkal és azok üzeneteivel semmi baj. Nem volt neki sok a brüsszeli szankciókat bombaként ábrázoló, a rengeteg „ez veszélyes” és háborús felirat sem. A távozó propagandaminiszter szerint ugyanis a reális veszélyeket reálisan kell bemutatni.
Rogán Antal szerint nem volt akkora baj a plakátok árával sem, és Balásy cégei nem azért tettek szert sokkal nagyobb profitra, mint bárki más a piacon, mert túlárazott szerződéseket kötöttek, hanem mert nagyobb volumenű megrendelésekhez jutottak, a profitarányuk szerinte megfelelt az iparági sztenderdnek.
Csütörtökön hat év után véget ért a veszélyhelyzeti kormányzás Magyarországon, az eddigi kék plakátokat leszedték vagy fokozatosan távolítják el, helyük üresen tátong. Van, akit megihlet az űr, így néhol felbukkan egy-egy olyan kínzó kérdést feszegető felirat, mint hogy „Ki fogja most bevenni Brüsszelt?”. Orbán Viktor két évvel ezelőtti felhívása tárgytalan, nem is kell, hogy bárki bevegye Brüsszelt, Magyar Péter kormánya egészen másképp kommunikál az Európai Unió vezetésével, mint amit eddig láttunk. Orbán Anita külügyminiszter például a miniszteri meghallgatásán erről így fogalmazott: „Túl gyakran voltunk a küllők között, és túl ritkán a kerék küllője”.