Túl gyakran voltunk a küllők között, és túl ritkán a kerék küllője – mondta Orbán Anita külügyminiszter-jelölt az Európai Ügyek Bizottságában a jelölti meghallgatásán. Szerinte ennek az ára elveszett nemzetközi befolyás és bizalomvesztés. Magyarország nem lesz néma, de újra megbízható tárgyalópartner lesz.
A vétó létező eszköz, ha kell, az új kormány is használni fogja, amikor valódi magyar érdek forog kockán, de túl gyakran használták „politikai színházként”. Nem lesz öncél, zsarolási vagy „belpolitikai kampányeszköz”.
Ebben látta a különbséget az elszigetelődés és az érdekérvényesítés között.
Hétfő reggel Orbán Anita kezdte a miniszterjelöltek parlamenti meghallgatását. Elsőként az Európai Ügyek Bizottságában ismertette terveit, a testületben ülő országgyűlési képviselők is kérdezhették.
Az ülés kezdete előtt külön odament a Fidesz és a KDNP képviselőihez, köztük Bóka János leköszönő EU-ügyi miniszterhez, velük is külön beszélt egy percet. (A Mi Hazánknak nincs képviselője a testületben, de kijelölhettek felszólalót.)
Az uniós pénzek hazahozása nem bürokratikus vagy pártpolitikai kérdés, ez számít az önkormányzatoknak, családoknak, jelentette ki rögtön első témaként. Súlyos árat fizettünk azért, mert az Orbán-kormánynak nem sikerült teljesítenie a feltételeket. Az EU nem olyat vár, ami rossz a magyaroknak, nem automatikus bólogatást vagy érdekfeladást, hanem független igazságszolgáltatást, és azt, hogy az uniós pénzeket újra átláthatóan, ne korruptan használják. Ez a magyarok érdeke, és erre szavaztak április 12-én. Félrevezeti az országot, aki szerint nem így van, de nem lehet politikai nyilatkozatokkal hazahozni a pénzt, hanem konkrét lépések kellenek. Meg kell erősíteni az igazságszolgáltatást, fel kell lépni a korrupció ellen, és átláthatóbbá kell tenni a források elköltését. „Jelentős jogalkotási folyamat” előtt állunk – lengette be, hogy sokat kell dolgoznia az Országgyűlésnek.
A magyar kül- és Európa-politika középpontjában három dolog áll majd: „biztonság, tisztesség és befolyás”. A magyar érdekeket nem harcias magányban, hanem szövetségben lehet igazán érvényesíteni.
Magyarország békét akar, és a béke pártján áll, nem fog belesodródni az ukrajnai háborúba, fegyvert és katonákat sem küld. Ukrajna „európai közeledésének is szigorúan érdemalapú folyamatnak” kell lennie feltételekkel és garanciákkal, „már a legelején a kárpátaljai magyar közösség jogainak teljes tiszteletben tartásával”,
de ez „nem lehet politikai színjáték”.
Magyarország továbbra is védeni fogja a külső határait, ami kötelességünk – ez és az uniós jog nem zárják ki egymást, jelentette ki a migrációról. A magyar érdek, hogy erős legyen a határvédelem „jogszerű eljárásokkal”, együttműködve az európai partnerekkel.
Magyarországnak aktívan részt kell vennie a versenyképességről szóló európai vitákban. A 2028-ban induló hétéves költségvetés, a felzárkóztatási politika, a mezőgazdasági és védelmi támogatások mind olyan területek, amelyeken Magyarország jövője dől el, nem engedhetik meg az elszigetelődést, késést vagy hiteltelenséget.
„Legyen vége annak, hogy Magyarország a saját szövetségeseivel harcol, miközben befolyást, pénzt és jövőt veszít.”
Bóka János többek között arról kérdezte Orbán Anitát, hogy hajlandó lenne-e az uniós alapszerződés gyorsabb módosítására alkalmas áthidaló klauzula alkalmazására, amellyel egyhangúról minősített többségre térhetnének át. Arra is kíváncsi volt, mi a kormány álláspontja a következő hétéves költségvetésről – amelynek eredeti javaslata összevonná a vidékfejlesztési pénzeket a felzárkóztatásiakkal, és „jelentősen csökkentené” a rezsicsökkentésnek titulált, adófizetői pénzből kompenzált hatósági árról és a „védett üzemanyagárnak” nevezett benzinárstop miatti kötelezettségszegési eljárásról. (Az Európai Bizottságnak nem önmagában a lépéssel, hanem azzal van baja, hogy megkülönbözteti az autósokat.) Kérte, hogy támogassák és folytassák a „magyar diákok és kutatók kizárása miatt” „erősen diszkriminatív és az uniós joggal nyilvánvalóan ellentétes” döntés elleni bírósági eljárásokat. (Arról, hogy a nem minden magyar és nem csak magyar egyetemeket érintő, „Erasmus-ügyként” emlegetett, közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló eljárásban miről van szó, kik és miről döntöttek, és hogyan maradt tucatnyi probléma, itt írtunk bővebben.)
Orbán Anita megerősítette, hogy a Miniszterelnökséghez, a miniszterelnök közvetlen felügyelete alá fog tartozni az uniós pénzek hazahozatala.
Az egyhangú döntéshozatal fontos eszköz, hogy a beleszólásunk mindig biztosított legyen. A magyar kormány nem száll be a 90 milliárd eurós ukrán hitelbe, erősítette meg Bóka kérdésére, de más célból nem zárta ki a közös hitelfelvételt. A felzárkóztatási és agrárpolitika kiemelten fontos, de a 2028-ban induló költségvetés tárgyalásaiba még csak most szálltak be. Ambiciózus ütemtervvel és jogalkotással oldanák meg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyét.
Áttekintik a 16,2 milliárd eurós védelmi hitelre, a SAFE-re beadott magyar tervet, ami elsősorban Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter dolga lesz, de még nem látták a nem nyilvános dokumentumot.
A külügyminisztérium diplomáciai eszközeivel igyekeznek elősegíteni, hogy a lehető legolcsóbb energiát szerezzük be, és ne legyünk kiszolgáltatva egyetlen országnak sem. A kőolajnál „áttekintik” a horvát alternatívát az orosz forrásból Ukrajnán át szállító Barátság vezeték mellett, kiszámítható, stabil, olcsó energiát akarnak itt is – közölte az orosz energia 2022-ben egyhangúlag, Orbán Viktor által is kimondott kivezetését firtató fideszes képviselőkkel.
Fellépnek minden illegális migráció ellen, ígérte a fideszes kérdésekre. A magyar kormány lemondott arról, hogy a kerítés fizikai megerősítése mellett még erősebbé tegye a határt, szinte egyedüliként nem tett lépéseket a menekültügyi csomagnál, jelentette ki. A végrehajtásánál a menedékkérők átvétele és a pénzfizetés helyett a technikai segítségnyújtást választanák (a csomagról, a magyar kormány lépéseinek hiányáról és a lehetőségekről bővebben itt írtunk).
Tiszás kérdésre elfogadhatatlannak nevezte a szlovák lépéseket a Beneš-dekrétumoknál, ezekről Magyar Péter az első, júniusi uniós csúcstalálkozójának margóján tervez egyeztetést Robert Fico szlovák miniszterelnökkel.
Végül hat igennel, két tartózkodás mellett a szakbizottság támogatta Orbán Anita kinevezését.
A miniszter munkáját a tevékenysége alapján kell megítélni, ezért is tartózkodtunk – indokolta Bóka a szavazatukat a Telexnek. Felemás benyomásokról beszélt, hiányolta az Európa-politikai koordinációért felelős Miniszterelnökség vezetőjének meghallgatását a testületben, erről a területről „ma keveset tudtunk meg. Igyekeztünk konkrét kérdéseket feltenni elsősorban azokon a területeken, amelyekről a kampányban kevés szó esett”, mint például a védett üzemanyagárakról, de ezekre a közös kül- és biztonságpolitikánál az egyhangúság megtartásán kívül „konkrét választ nem kaptam”. Az uniós támogatásoknál a megállapodás „eddig is kézzel fogható közelségben volt” és ez most is így van, szerinte ennek politikai akadályai voltak, amelyek elhárultak. Partnerek lesznek a szükséges döntések meghozásában, „amennyiben azok Magyarország érdekeit szolgálják” – ígérte.
Két másik meghallgatás is várja Orbán Anitát
Vannak olyan jelöltek, akiknek csak egy bizottság előtt kell megjelenniük, de akadnak, akiket két-három bizottság is meghallgat. A csúcstartó épp Orbán Anita, aki az Európai Ügyekért Felelős, a Külügyi és a Nemzetbiztonsági Bizottság is beszél.
„Le fogunk horgonyozni a nyugati szövetségrendszerben” – jelentette ki Orbán Anita az első, még Magyar Péter YouTube-csatornáján adott interjújában, miután a Tisza Párt külügyi vezetője lett, ezzel is jelezve egyértelmű nyugati, atlantista elköteleződését. Magyarország leendő külügyminisztere január 24-én csatlakozott a Tisza Párthoz, Magyar Péter egyből a párt külügyi vezetőjeként és a magyar diplomácia új arcaként mutatta be. Az 1974-es születésű Orbán Anita közgazdászként a magyar üzleti életben is dolgozott, a kétezres években a Heti Válasz rovatvezetőjeként, majd sok éven keresztül a hetilap állandó publicistájaként foglalkozott a közélettel, politikával. A Fideszen belül az első és a második Orbán-kormány idején (1998–2002 és 2010–2014 között) külügyminiszterként tevékenykedő Martonyi János köreihez sorolták. A róla írt portrénk itt olvasható.
