Az EU-csúcson döntöttek: Magyarországra pénzügyi kötelezettséget nem rovó, 90 milliárd eurós hitellel segítenek Ukrajnán

Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői péntekre megegyeztek Ukrajna támogatásáról. Az Európai Tanács végkövetkeztetései alapján 90 milliárd eurós hitelt adnak a 2026–2027-es évekre. Ezt az EU büdzséjének biztonsági rése garantálja, de kimondták, hogy ennek nem lesz hatása Csehország, Magyarország és Szlovákia pénzügyi kötelezettségeire.

Két lehetőségből választhattak

Ahogy arról az ülést beharangozó cikkünkben írtunk, a csütörtökön kezdett csúcstalálkozó fő kérdése az volt, hogy hogyan segítsék Ukrajnát a következő két évben. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen már hónapokkal ezelőtt javasolta, hogy az EU-ban befagyasztott orosz jegybanki vagyonból nyújtsanak jóvátételi hitelt. Erről Orbán Viktor nélkül sem tudtak megegyezni októberben: abban maradtak, hogy támogatják Ukrajnát, de alternatívákat is kértek. Március óta a hivatalos csúcstalálkozókon csak 26-an, a magyar miniszterelnök nélkül fogadtak el következtetéseket az országról.

December közepén a jóvátételi hitel előfeltételeként, a háború végéig és orosz jóvátétel fizetéséig befagyasztották a félévente hosszabbítgatott szankciókkal lefoglalt orosz jegybanki vagyont. Ehhez az uniós alapszerződések gazdasági szükséghelyzetekre szabott cikkére hivatkoztak, így elég volt a minősített többség, azaz hiába ellenezte a magyar kormány a tervet, nem vétózhatott.

Ursula von der Leyen először egy levélben három megoldási lehetőséget vázolt, majd december elején hivatalos jogszabályként kettőre mutatott be javaslatot: az orosz vagyon használata mellett egy közös hitelre is. Előbbihez nem kellett volna egyhangú döntés, elég lett volna a minősített többség, de a leginkább érintett Belgium miniszterelnöke, Bart De Wever ellenezte az ötletet, és politikailag problémás lett volna nélküle elfogadni ezt. Például Kaja Kallas külpolitikai főképviselő úgy fogalmazott, Belgium nélkül ez „nem lenne könnyű”, mert ott van a vagyon nagy része.

Elvileg így is elfogadhatták volna a javaslatot, hacsak nem jött volna össze egy blokkoló kisebbség. Ez azt jelentette volna, hogy vagy minimum 13 kormány ellenzi a javaslatot, vagy legalább négy olyan, amely az uniós lakosság több mint 35 százalékát képviseli.

Orbán Viktor már a levélre válaszul közölte: nem támogatja, hogy az EU „bármilyen formában” további pénzügyi támogatást küldjön Ukrajnába. A kormány „nem szeretne részt venni semmilyen pénzügyi műveletben, és nem járul hozzá, hogy egy ilyen döntést az EU nevében és keretében hozzanak meg”.

„Szerintem a befagyasztott orosz vagyon ügye az halott” – jelentette ki csütörtökön, az uniós állam- és kormányfők ülésére érkezve Orbán Viktor. A miniszterelnök úgy látta, összegyűlt a blokkoló kisebbség a javaslat ellen, hogy az EU-ban befagyasztott orosz jegybanki vagyonból segítsék Ukrajnát. Lehet, hogy még egyszer nekifutnak, de a terv lekerült a napirendről.

Orbán már szerdán is ugyanezt pedzegette, de a csütörtökön érkező többi vezető általában mindkét elképzelést vagy csak az orosz vagyon használatát emlegette.

Ahogy arról az előzetesünkben is írtunk, a Politico szerint nem sokkal a csúcs előtt felmerült egy olyan ötlet is, hogy közösen, de valahogyan Magyarország és Szlovákia kihagyásával adjanak hitelt.

Az erre utaló kérdésre Orbán annyit mondott, hogy még nem tudni, a „meghalt” javaslatot mi válthatná fel, de elsőre nem zárta ki a Politico által vázolt forgatókönyvet, hogy aztán a végére mégis elvi ellenzésről beszéljen. Úgy fogalmazott, hogy „Magyarországon az alkotmányos helyzet nagyon világos: a kormány olyan hitelfelvételhez, amely Magyarország számára fizetési kötelezettséget teremt, csak parlamenti felhatalmazással járulhat hozzá. Nekem ilyen felhatalmazásom nincs, és nem hiszem, hogy valaha Magyarországon bármilyen miniszterelnök” kapna ilyet. „Az az út, hogy közös hitelből finanszírozzák Ukrajnát, semmiképpen sem járható, de a jogi korlátokon túl nem is értenék vele egyet, mert szerintem nem a háborút kell finanszírozni, hanem a békét.”

Costa: Fenntartják a jogot, hogy a befagyasztott orosz vagyont használják, folytatják ezen a munkát

Végül António Costa, az Európai Tanács elnöke péntek hajnalban bejelentette: 90 milliárd eurós hitelt adnak Ukrajnának, amelyet az uniós költségvetés garantál. Ukrajnának szerinte csak akkor kell visszafizetnie a pénzt, ha Oroszország jóvátételt fizet, de kijelentette: az EU fenntartja a jogot, hogy a befagyasztott orosz vagyont használják, és folytatják a munkát ezen. A két lehetőségből az egyiknél nem tudtak egyhangúságot elérni, a másik nagyobb technikai, jogi és pénzügyi kihívást jelentett, de sikerült elérni az egyhangúságot – jelentette ki, arra utalva, hogy a végkövetkeztetések egy részét közösen adták ki.

Von der Leyen szerint a kétféle javaslat nélkül nem lett volna meg a „bátorság vagy a politikai lendület”, hogy a háború végéig és a jóvátételig befagyasszák az orosz jegybanki vagyont, ezt nagy győzelemnek tartotta. Előtte mindig megvolt a fenyegetés, hogy ha csak egy tagállam minisztere is vétóz, elmegy a vagyon, ezt most már csak minősített többséggel hagyhatják. (Nem tette hozzá, de a magyar kormány év elején ideiglenesen „behúzta a kéziféket”.) A megoldást kombináltnak tartotta: használják a közös költségvetés biztonsági rését, de Ukrajnának csak akkor kell visszafizetnie a kölcsönt, ha Oroszország jóvátételt fizet neki.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök hasonlóképp „szinte a két modell kombinációjának” nevezte az alkut, „találtunk egy hidat” köztük. Elismerte, hogy ő az egyiket részesítette volna előnyben, de egész jónak tartotta az eredményt.

„Olyan megoldásra jutottunk, amely mögé mindenki be tud állni” – jelentette ki Bart De Wever. Belgium miniszterelnöke úgy gondolta, „ma mindenki győztesen hagyhatja el” a tárgyalótermet, Ukrajna, Európa és a pénzügyi stabilitás is nyert. A lefoglalt vagyon befagyasztva marad, és „végső soron ez lesz felhasználva, hogy helyreállítsa az okozott károkat, amelyeket Oroszország okozott a ki nem provokált és jogtalan háborújával Ukrajna ellen. Szerintem senki nem akarja az európai családban, hogy azt a pénzt visszaküldjék Moszkvába.”

Az Európai Tanács nem jogszabályokat hoz, hanem a következtetéseivel politikai irányt mutat, így az a majdani jogszabályokból derül ki, pontosan hogyan fog kinézni a kialkudott megoldás.

A végkövetkeztetések együtt, 27-en elfogadott része alapján 90 milliárd eurós hitelt adnak Ukrajnának a 2026–2027-es évekre. Ezt az EU közös költségvetésének mozgástere fedezi (azaz a biztonsági rés a befizetések és a lehetséges legnagyobb kiadások között). „Az uniós költségvetés forrásainak e hitel garanciájaként történő bárminemű mozgósítása nem lesz hatással a Cseh Köztársaság, Magyarország és Szlovákia pénzügyi kötelezettségeire.” A közös következtetések alapján „megerősített együttműködés keretében” fogadnák ezt el: ilyet akkor használnak, ha a tagállamok egy része nevében hoznak jogszabályt.

Az Ukrajnáról szóló többi részt a 27-ből 25-en támogatták. Március óta csak Orbán maradt ki ezekből a dokumentumokból, most viszont nem maradt ezzel egyedül. A 25-ök részében kimondták: „a hitelt Ukrajna csak azt követően fizeti majd vissza, hogy megkapta a jóvátételt.

Addig a hivatalos fordítás szerint a befagyasztott orosz „vagyoni eszközök immobilizáltak fognak maradni, és az Unió fenntartja magának a jogot arra, hogy felhasználja őket a hitel visszafizetésére, az uniós és a nemzetközi joggal teljes összhangban” – jelentették ki a 25-ök.

Von der Leyen ugyanakkor azt is tisztázta: a biztonsági rés használata egyhangú egyetértésen alapul, hogy módosítsák a mostani hétéves költségvetést (magyarul ebben a döntésben a magyar kormánynak is részt kell vennie).

Orbán: Nagy eredmény

A magyar miniszterelnök a találkozó végén Facebookon nagy eredménynek tartotta a kialkudott megoldást. Az ülésről kijövet úgy látta: Belgium kormánya nem vállalta a kockázatokat – például az Oroszországban maradt uniós cégek vagyonának elvételét vagy a pereket –, csak akkor, ha a többiek fedezik ezt a kockázatot. A kérdés végül szerinte az lett, hogy ennek a felelősségnek legyen-e felső összeghatára.

Közös hitelt viszont a magyar és a szlovák kormány sem akart, mert szerinte ezt az ukránok nem tudnák visszafizetni, és a csehek is csatlakoztak. Magyarország részesedése szerinte 400 milliárd forint lett volna, ha közösen adnak hitelt.

Fontosnak tartotta, hogy a visegrádi négyek közül hárman összeálltak. „Miután nem tudtuk őket meggyőzni, hogy álljanak el a tervüktől – egyszerre megakadályozni a németet, az olaszt, meg a franciát abban, hogy valamit keresztülvigyenek, nagyon nehéz –, ezért mi azt kértük, hogy ha ők erre a vonatra fel is szállnak, mi meg nem akarunk erre jegyet váltani, akkor nekünk ne kelljen felszállni". A három kimaradót leszámítva „az összes tagállam összeáll egy hitelnyújtó közösséggé, uniós pénzt is felhasználva” adnak kölcsönt. Ezt szerinte „nyilvánvalóan el fogják bukni”, és Oroszország legyőzésére motiválja őket.

Putyin lopásról beszélt

Vlagyimir Putyin a Sky szerint azt fejtegette, hogy nem könnyű döntéseket hozni mások pénzének „ellopásáról", de vannak komolyabb következményei is annak, ha ezzel próbálkoznak. Az orosz elnök úgy látta, ez aláásná a bizalmat az euróövezetben. „Nem számít, mit lopnak el, történetesen vissza kell adniuk." Azt ígérte, „olyan joghatóságot próbálunk találni, amely független a politikai döntésektől".