Drónfalat, digitális eurót, orosz vagyonnal finanszírozott kölcsönt jelentett be Von der Leyen

Európa harcol egy teljes és békés kontinensért, egy szabad és független Európáért, a jövőnkért, jelentette ki szerdán Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban úgy látta, hogy a világ könyörtelen, az emberek érzik, hogy nehezebbé válnak a dolgok és megmozdul alattuk a föld. „Egyszerűen nem várhatjuk meg, amíg ez a vihar elvonul” – mondta az Európai Parlament (EP) ülésén.

„Most húzzák meg a harcvonalakat egy új, hatalomra épülő világrendhez, úgyhogy igen, Európának harcolnia kell a helyéért a világban, ahol számos nagyhatalom vagy kettősséggel, vagy nyílt ellenségességgel néz Európára”,

ahol birodalmi ambíciókat dédelgetnek és birodalmi háborúkat vívnak, a függőségeket pedig könyörtelenül fegyverként használják. „Egy új Európának kell előlépnie.” Ennek kell lennie a függetlenségünk pillanatának, hogy magunk gondoskodjunk a saját védelmünkről és biztonságunkról, átvegyük az irányítást az energia és a technológiák felett, amelyek a saját gazdaságunkat hajtják előre, hogy nyitottak legyünk a világra, új és régi partnerekkel működhessünk együtt. Úgy vélte, akárhányszor Európa egységesen lépett fel, képes volt erre, ezért most az a kérdés, megvan-e bennük a politikai képesség a kompromisszumokra vagy egymással fognak-e harcolni. Egységet szorgalmazott a tagállamok és az uniós intézmények, az EP demokráciapárti erői között, mert csak ez képes eredményeket hozni Európának.

Európának készen kell állnia, hogy a saját biztonságáért felelhessen

„Ennek a háborúnak be kell fejeződnie egy igazságos és tartós békével, mert Ukrajna szabadsága Európa szabadsága is” – jelentette ki az Ukrajna elleni orosz invázióról, aminek a hatását egy Mariupolból elhurcolt fiú történetével mutatta be. „A képek Alaszkában nehezen emészthetőek voltak”, utalt arra, hogy az USA elnöke, Donald Trump az ország területén fogadta Vlagyimir Putyin orosz államfőt, de napokkal később európai vezetők Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel együtt Washingtonban biztonságos kötelezettségvállalásokat értek el. Azóta valódi haladást értek el, továbbra is támogatnak minden diplomáciai megoldást a háború befejezéséhez, de „mind láttuk, mit ért Oroszország diplomácia alatt”. Putyin nem hajlandó Zelenszkijjel találkozni, az oroszok a múlt héten a legnagyobb drón- és rakétatámadást indított, ma pedig „láttuk Európa és Lengyelország légterének vakmerő és példátlan megsértését” orosz Sahid-drónokkal, az EU teljes szolidaritásban áll a lengyelek mellett – jelentette ki. Világos választ kell adniuk, növelniük kell a nyomást, hogy az orosz vezetést az asztalhoz ültessék. Készül a következő szankciócsomag „a partnerekkel együttműködve”, dolgoznak az orosz energia kivezetésének gyorsításán. Senki sem támogatta annyival az ukránokat, mint Európa, többre van szükség, de

„Oroszországnak kellene fizetnie”.

Ennek érdekében dolgoznak rajta, hogy a lefoglalt orosz vagyon segítségével egy jóvátételi kölcsönt nyújtsanak Ukrajnának, és csak akkor kellene ezt visszafizetnie, ha Oroszország kifizette a jóvátételt. (Nem fejtette ki, hogy ez hogyan viszonyulna a 2027-ig tartó, G7-ekkel együtt nyújtott hitelhez, amelyet a Belgiumban tartott orosz jegybanki vagyon lefölözött hozamából fizetnek.) Egy új programmal segítenék a befektetéseket ukrán katonai fejlesztésekbe, és a G7-es kölcsön uniós részéből előrehoznak hatmilliárd eurónyi kifizetést, hogy dróngyártásba fektethessék be.

A NATO mindig is létfontosságú lesz, de Európának készen kell állnia arra, hogy a saját biztonságáért felelősséget vállalhasson. Az elmúlt években történelmi lépéseket tettek, hogy építsék a védelmi uniót, jelentette ki, elsőnek az Európai Bizottság márciusi csomagját említve. Ennek a hitelrészéből 19 országból kértek (köztük a harmadik legtöbb pénzt a magyar kormány, holott egyedüliként nem szavazta meg, a Fidesz pedig parlamenti határozatban ellenezte kifejezetten ezt a közös hitelfelvételt), és a teljes összeget felhasználják, nyugtázta. A múlt heti útján számos keleti tagállamba látta, mennyire sürgős a kérdés. Egy „drónfalat”, valós idejű megfigyelőrendszert kell kiépíteniük, amit közösen fejlesztenének és tartanának fenn. Egy újraegyesített Európa mindannyiunknak biztonsági garancia lenne, tegyük ezt lehetővé együtt, „Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán jövője Európában van”.

Az „ember alkotta éhínség soha nem lehet háborús fegyver” – jelentette ki Gázáról, „ennek véget kell vetni”. Nem hagyhatják, hogy a ciszjordániai telepek kiterjesztésével ellehetetlenítsék a kétállami megoldást, de elismerte, hogy még a kutatási források részleges felfüggesztése is elakadt (erről a tagállami kormányoknak egyhangúlag kellene dönteniük). Több javaslatot jelentett be, köztük szélsőséges telepesek (erre már volt példa), miniszterek (erre csak próbálkozás), valamint (új elemként) a kereskedelmi társulási megállapodás kereskedelmi részének felfüggesztését Izraellel. Nem tért ki rá, de ezeknél az összes tagállami kormány beleegyezésére szükség lenne, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pedig júliusban határozottan ellenezte, hogy újabb személyekre vessenek ki szankciókat, az uniós-izraeli társulási tanács munkáját pedig még intenzívebbé akarta tenni.

Made in Europe

Könnyebbé kell tenni a cégek helyzetét, hogy megvédjék a munkahelyeket – jelentette ki. Digitális euróról és részben már bejelentett egyszerűsítési csomagokról beszélt. Egy új kockázati tőkealappal vonnák be a fejlett technológiát használó startupok fejlesztésére, és egy 1,8 milliárd eurós csomaggal pörgetnék fel a (magyar kormánynak különösen fontos) akkumulátorgyártást, de ki kell teljesíteniük a közös piacot Mario Draghi jelentése alapján. A közbeszerzéseknél bevezetnek egy követelményt az Európában készült termékekre. A nyersanyagokhoz felgyorsítanák a körkörös gazdaság megteremtését. „Gyorsabbak, okosabbak, európaibbak kell, hogy legyünk”, a klíma- és környezetvédelmi céljaiknál pedig tartaniuk kell az irányt, jelentette ki.

Szükségesnek látott egy szegénység elleni, ambiciózus uniós tervet, különösen a gyerekekre.

A lakhatási válságot ennél is többnek, olyan szociális válságnak tartotta, ami „széttépi Európa társadalmi szövetét”.

A versenyképességre is veszélyt jelent, ha az egyetemi hallgatók nem találnak albérletet, a fiatalok nem tudnak házat venni, a dolgozók nem találnak otthont a munkahelyük közelében. Felül kell vizsgálniuk az állami támogatási szabályokat, hogy segítsék a lakhatást, könnyebbé kell tenni új házak, kollégiumok építését, új szabályok kellenek a rövid távú lakásbérlésre, a témával külön csúcson foglalkoznának.

Az energiaárak szerinte az orosz energiafüggőség miatt magasak, ezért teljesen meg kell szabadulni tőlük, és hazai, tiszta energiával tudják levinni az árakat, de a nukleáris energiát is megemlítette. Felpörgetnék a vezetékhálózatok összekötését egy stratégiával, és „energia-autópályákkal” számolnák fel az eddig azonosított szűk keresztmetszeteket az áramellátásban.

Az autógyártás a büszkeségünk, amitől munkahelyek milliói függnek. Megfizethető kisautókra van szükség, ehhez az iparági szereplőkkel együtt dolgoznak egy kezdeményezésen, mert „Európának kell egy saját e-autó”, ami hatékony, tiszta, gazdaságos, megfizethető, könnyű és európai.

Az autók jövőjét és a jövő autóit itt, Európában kell megalkotni",

nem lehet hagyni Kínának vagy másnak, hogy meghódítsa ezt a piacot.

Meg kell erősíteniük a gazdák helyzetét, ezért már javasolták a szabályok egyszerűsítését, a dél-amerikai Mercosurral kötendő egyezmény farvizén új kompenzációs rendszert javasoltak, felülvizsgálják a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozását, és egy “vegyél európai élelmiszert” kampányt indítanak.

A klímaváltozás miatt egyre melegebbek és szárazabbak a nyarak, idén egyharmad belgiumnyi erdő égett le, ezért Ciprusban új közös tűzoltóközpontot hoznak létre.

Az USA-val kötött kereskedelmi alkunál szerinte relatív előnybe hozták az uniós cégeket, mert számos versenytársuk magasabb vámokkal néz szembe. Lehet, hogy ez az alapvető számokat nézve elsőre nem látszik, de a kiharcolt kivételekkel azokkal a vámokkal szemben, amelyek másoknál az alapvámra rakódnak, kétségtelennek látta, hogy ez a legjobb megállapodás. Ugyanakkor az uniós digitális szabályokról “magunk döntünk” – üzente ki nem mondottan az ilyen szabályok miatt globálisan pluszvámokkal fenyegetőző Trumpnak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyezség stabilitást ad egy nagyon bizonytalan időszakban. A képviselőket arra kérte, képzeljék el, mi lenne, ha most vámháborúba keverednének az USA-val. Ugyanakkor kétoldalú egyezményekkel új partnerségeket építenek például a Mercosurral, Indiával, Mexikóval, “a világ Európát akarja választani, és üzletelnünk kell a világgal”.

Ahol mások visszalépnek, ott az EU-nak előre kell, például a tudománynál, utalt kimondatlanul az USA tudományos kutatásokat korlátozó lépéseire. 500 millió eurós csomaggal igyekeznek az EU-ba vonzani a kutatókat és tudósokat. Von der Leyen az egészségügynél is vezető szerepre törekedne, és itt se kellett külön elmagyaráznia, melyik ország egészségügyi miniszterére utalt, hogy volt orvosként elborzasztják a gyermekbénulásról és kanyaróról szállingózó álhírek, ezért egy globális egészségügyi ellenálló-képességi programot jelentett be.

Erősítené a jogállamiság és a pénzek összekapcsolását

Megerősítették a jogállamiság összekapcsolását a kifizetésekkel és a létező kiskapuk bezárására kell összpontosítaniuk, de a következő, 2028-ban induló hétéves költségvetésnél továbblépnének.

“A jogállamiság tiszteletben tartása kötelező az uniós alapokhoz – most és a jövőben is.”

Több eszközre van szükségük az információmanipulálás és a dezinformációk ellen, erre a célra egy új központot állítanak fel. “Nyilvánvalóan félnek ettől” – jelezte jobbra mutatva néhány bekiabáló és huhogó képviselőnek. “Az autokraták első lépése a forgatókönyveikben mindig a független média foglyul ejtése”, mert az információkkal rendelkező polgárok számon kérhetik a hatalmon lévőket, ezért egy média-ellenállóképességi programot indítanak, és a következő hétéves költségvetésben többet költenének ilyen célra. A közösségi média veszélyeit sorolta a gyerekekre a zaklatástól a függőségig, “algoritmusok helyett a szülőknek kellene nevelniük a gyerekeket, és meg kell hallanunk a hangjukat”. Ideje megfontolni, hogy korhatárt vezessenek be erre, szakértőkkel egyeztetnek erről, de nem jelentette be, hogy erre mindenféleképpen konkrét javaslatot tennének.

Támogatta, hogy a mostani helyzettel szemben ne csak az Európai Bizottság, hanem az EP is javasolhasson jogszabályokat, valamint bizonyos területeken, például a külügyeknél az eddigi egyhangú helyett minősített többségre térjenek át. (Magyarul egyetlen kormány ne tudjon önmagában vétózni, hanem a szavazások túlnyomó többségénél használt módszerre térjenek át, ahol legalább 15 igen kell az EU lakosságának 65 százalékát képviselő tagállamokból.)

"Ideje levetni az egyhangúság béklyóját."

Nem tette hozzá, de ehhez alapszerződést kellene módosítani, ami szintén minden kormány jóváhagyását igényelné.

A migrációnál meg kell mutatniuk, hogy foglalkoznak az emberek jogos aggodalmaival, ezért

növelnék a következő hétéves költségvetésben a határellenőrzésre fordítható forrásokat, hogy “megvédhessük a határokat”. Humánus rendszer kell, de “nem lehetünk naivak”,

mielőbb el kellene fogadni az elutasított menedékkérők visszaküldéséről szóló javaslatot. Fel kell lépniük az embercsempészek ellen, külön szankciókat kellene ehhez bevezetniük.

A reakciókból is látszott az EP megosztottsága

Könnyű itt állni és kritizálni, jobbról-balról támadják az Európai Néppártot, de nekik a tartalom számít, jelentette Manfred Weber, a jobbközép pártcsalád vezetője, amely Von der Leyent a csúcsjelöltjeként támogatta a bizottsági elnökségért. Védte az USA-val és a Mercosurral kötött egyezségeket, szerinte a szocialisták előbbi támadásával megbontják az EP-ben a “platformot” (a laza néppárti-szocialista-liberális nagykoalíciót), és nem támogatták az egyszerűsítési csomagot. “Európának nem újabb ideológiai harcra, hanem megoldásokra van szükségük.” Mozdítsák előre az európai integrációt,

“nem hagyhatjuk Orbánnak és az őrült Ficónak, hogy bolond szervezetté tegyék” az EU-t.

A nacionalisták megtapsolják, hogy “Amerika az első”, Elon Muskhoz hasonló techcégvezetők barátai, ők “nem patrióták, Európát a Szilícium-völgy és Washington gyarmatává teszik, ami rosszabb Moszkvánál”.

Von der Leyen legnagyobb ellensége Weber, ő felel azért, hogy nem fog működni a platform, vágott vissza a szocialista frakciót vezető Iratxe García Pérez. A második legnagyobb EP-csoport vezetője szerint a felelősség nem azt jelenti, hogy lemondunk az értékeinkről, hanem hogy nem a szélsőjobboldalon keressük a szövetségeseinket, utalt arra, hogy a néppártiak többször is együtt szavaztak a tőlük jobbra álló frakciókkal. Elfogadhatatlannak nevezte az USA-val kötött alkut, szerinte

a bizottsági elnök “elment egy skóciai golfpályára, hogy eltemesse” az EU stratégiai autonómiáját a Trumppal kötött alkuval. “A megállapodást módosítani fogjuk”

– ígérte, hogy gyakorlatilag felrúgják az egyezséget, aminek a részletszabályainál kelleni fog az EP beleegyezése. Európai lakhatási tervet és a fiataloknak minőségi munkahelyeket akart.

Milyen érdekeket véd Von der Leyen például a Mercosurral kötött egyezséggel, amely szerinte tönkreteszi az európai gazdákat, vagy amikor a kínai autóvámok csökkentését javasolja, miközben betiltják a belsőégésű motorú és hibrid autókat, kérdezte Jordan Bardella, a részben fideszes alapítású Patrióták Európáért (PfE) frakció elnöke. Úgy látta, az USA-val kötött megállapodás vazallussá teszi Európát, Von der Leyen az amerikai preferenciát választotta a szuverenitás helyett, mások szerinte sokkal jobb megállapodást kötöttek. A bizottsági elnök szinte mindenhol engedett, csak a német érdekeket védte.

Tarr a Tisza adóterveiről beszélt, Gál lemondásra szólította fel Von der Leyent

“Európa nem teher, hanem biztosíték: védi polgárainkat, elősegíti a jólétet, és a tisztességes versenyt” – jelentette ki a vitában a magyarok közül felszólaló Tarr Zoltán. A Tisza Párt delegációvezetője szerint ezzel szemben “Magyarország valaha volt legkorruptabb miniszterelnöke a Nyugat és az EU összeomlásáról beszél, miközben lányát és annak családját a választások előtt Nyugatra menekítette”. A Fidesz-KDNP 15 évnyi kormányzása után magyar családok százezrei küzdenek megélhetési gondokkal, valamint állítása szerint több mint 60-féle új adó terhével, de ők adócsökkentést terveznek, a minimálbér adóját kilenc százalékra csökkentenék, a legkisebb keresetűek pedig akár húszezer forinttal többet vihetnek haza – ugrott neki a Fidesz (részben épp Tarról készült videóra hivatkozó) Tisza-adózásának. Azt ígérte, az EU konstruktív tagjává teszik Magyarországot.

A zárszavak közt a PfE nevében Gál Kinga elvárta, hogy tiszteletben tartsák a demokrácia szabályait, a más véleményeket, a nemzeti szuverenitást és az uniós alapszerződéseket, így a több területen is megkövetelt egyhangú döntéshozást. A PfE első alelnöke – egyben a Fidesz-KDNP delegációjának elnöke – szerint ezt jelenti a demokrácia és a jogállamiság, “ellentétben az ön felfogásával” – üzente Von der Leyennek. Válaszokat vártak volna arra az embereket érintő kérdésekre, “miért gyengébb ma Európa, mint eddig bármikor”. Helyette “ismét hitvallást hallottunk a hibás brüsszeli politikák, a jövőnk eladósítása mellett egy háborús logika mentén”. Mára az Európai Bizottság a megoldás helyett "maga lett a probléma, ezért új vezetésre van szükség”, és a PfE nevében lemondásra szólította fel Von der Leyent.

Mi ez a beszéd?

Gyakorlatilag a nyári szünet utáni uniós politikai szezont nyitja meg Ursula von der Leyen szerdán Strasbourgban. Az Európai Bizottság aktuális elnöke 2004 óta szinte minden évben ilyenkor értékeli, hol tart az Európai Unió, és felvázolja, mik a tervei a következő egy évre. A mostani az első ilyen alkalom Von der Leyen 2024-es újraválasztása óta. Emiatt a bizottsági elnök várhatóan arra helyezi a hangsúlyt, hogy a javaslattevő testület milyen jogszabályokat kezdeményezett az első munkatervéből, és mire lehet még számítani.

A mostani beszéd előzményeiről bővebben itt írtunk.