Kedden az Európai Bizottság bemutatta a jogszabály-tervezetet, amivel az uniós országok fokozatosan kivezetnék az orosz kőolajat és földgázt. Az ütemtervet még májusban hozták nyilvánosságra, ennek ad jogi hátteret a keddi bejelentés.
Dan Jørgensen energiaügyért is felelős uniós biztos kedden arról beszélt, hogy túl sokáig ártott az energiafüggőség Európának és segített Oroszországnak, de „ennek változnia kell”. A „példátlan és erőteljes” javaslattal 2027 végére már nem lenne orosz földgáz és kőolaj az európai piacon. Minél kevesebb energiát hozunk be Oroszországtól, annál biztonságosabb és függetlenebb lesz Európa, annál több pénz marad, hogy tiszta energia termelésébe fektessék be, indokolta a javaslatot a strasbourgi sajtótájékoztatóján.
Először, 2025 végétől az új gázszerződéseket tiltanák be, később az összes, már meglévő szerződés szerinti behozatalt vezetnék ki 2027 végéig. (A rövid távú szerződéseknél már 2026 nyarán, de a tengeri határ nélküli országok hosszú távú szerződéseivel – mint amilyen a magyar-orosz – 2027 végéig tennének kivételt.) A tiltás megkerülésének megakadályozására felügyeleti rendszert hoznának létre, az importőröknek igazolniuk kell a vámhatóságok felé, hogy nem orosz eredetű a gáz. Minden tagállamnak intézkedési tervet kellene készítenie a kivezetéshez. A közlemény szerint figyelnék a helyzetet, és ha egy vagy több tagállam ellátása veszélybe kerülne, az Európai Bizottság „vészhelyzeti intézkedéseket tehet”.
Orbánék több mint három éve mondták ki egyhangúlag az orosz energiafüggés megszüntetését
Az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács 2022. márciusi ülésén kimondták: „az Európai Unió fokozatosan, a lehető leggyorsabban meg fogja szüntetni az orosz gáz, olaj és szén importjától való függőségét”. Ugyanakkor hozzátették, hogy „figyelembe fogják venni a nemzeti körülményeket és a tagállamok energiaszerkezetét”. Az Európai Tanács egyhangúlag adja ki a végkövetkeztetéseit, Magyarországról akkor és azóta is Orbán Viktor vesz részt az ülésein.
A megvalósításhoz 2022 májusára kértek bizottsági tervet. Ez lett a REPowerEU, aminek köszönhetően a magyar kormány egy nagyjából egymilliárd eurós előleghez jutott az uniós helyreállítási alapból úgy, hogy egyébként semmilyen kifizetést nem kaphatna teljesítetlen jogállamisági feltételek miatt. Az uniós javaslattevő testület, az Európai Bizottság idén májusban adta ki a REPowerEU ütemtervét, amiről hétfőn egyeztettek a tagállami miniszterek.
A magyar kormány kérte, hogy vegyék le a napirendről
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyi tárcavezető a hétfői ülés után arról beszélt, hogy a terv 800 milliárd forint pluszterhet jelentene, „a magyar embereknek az eddigi rezsiköltség kétszeresét-háromszorosát, esetleg négyszeresét” kellene fizetnie. (Az állítást korábban itt ellenőriztük.) Az ülést úgy összegezte, hogy szerinte „Brüsszel lefeküdt Kijevnek”, „teljes elkötelezettséget mutatnak” a terv végrehajtása mellett, egy „teljesen demagóg” vita alapján fizikai helyett „számos tagállam is politikai kérdésként tekint” az energiaellátásra. A kormány a közel-keleti helyzetre hivatkozva kérte, hogy vegyék le a napirendről a tervet.
Szijjártó a szlovák kollégájával következtetéseket is megvétózott, amik többek között felszólították az Európai Bizottságot a további munkára, hogy kivezessék az orosz függést, figyelembe véve az elszigetelt és csak szárazföldi határral rendelkező országok szükségét a támogatásra. Így a dokumentumot a 27-ből 25 tagállami kormány támogatásával, a miniszteri testület soros elnökségének nevében adták ki. Orbán vélhetően erre utalt egy keddi Facebook-bejegyzésben „határozatként”, amit a szlovák kormánnyal együtt „megakadályoztunk”, és ami „zöld utat adott volna a Bizottság javaslatainak”. A dokumentumnak ugyanakkor nincsenek és nem is lettek volna közvetlen jogi következményei, nem előfeltétel a javaslathoz.
Legalább négy kormány kellene a megakasztásához
A tervezet az Európai Parlament és az EU miniszteri Tanácsának rendeletjavaslata, azaz rendes jogalkotási eljárással fogadhatják el. Ilyenkor egy-két kormány nem tud vétózni, az adott tagállamok lakosságától függően legalább négy kellene.
Szijjártó hétfőn úgy látta, hogy az intézkedés „tartalmában szankció”, amiről csak egyhangúlag dönthetnének, ezért „kereskedelempolitikai köntösbe bújtatják”. Így elég a minősített többség, ami miatt szerinte „itt nagyon-nagyon durván az alapvető európai szabályok áthágása zajlik”.
Jørgensen kedden megerősítette, hogy a javaslat jogalapja kereskedelem- és energiapolitikai, elég hozzá a minősített többség, így egyetlen kormány nem tud vétózni. „Ez nem egy szankció”, ami az Ukrajna elleni orosz invázióhoz köthető, hanem tiltás, mert az orosz vezetés fegyverként használta az energiát, és tagállamokat zsarolt, ezért az intézkedés akkor is megmaradna, ha Oroszország és Ukrajna békét kötne.
Ha elfogadják a javaslatot, „természetesen minden tagállamnak alkalmaznia kell, és ha nem, jogi következményei lesznek”, akárcsak más uniós jogszabályoknál. Ilyenkor a testület kötelezettségszegési eljárást indíthat, ami két kör oda-vissza levelezés után pert, majd pénzbüntetést jelent, ha menet közben nem állapodnak meg, de a Népszava kérdésére, hogy erre utalt-e, nem adott határozott választ. „Nem fogok azon spekulálni, mi fog történni” egy még el sem fogadott jogszabálynál.
Jørgensen egy másik, magyar és szlovák ellenzésről szóló kérdésre közölte, hogy nagyon szoros kapcsolatban vannak a két ország hatóságaival, „mindent megteszünk, amit tudunk, hogy orvosoljuk azokat a negatív hatásokat, amelyeket előre látnak”. Az Európai Bizottság elemzése szerint viszont „úgy biztosíthatjuk ezt az átmenetet, hogy az ne vezessen áremelkedésekhez” és ellátásbiztonsági problémákhoz.
A nukleáris energiánál már a májusi bemutatón is hiányoztak a határidők, és a keddi javaslat kifejezetten kimondja az erre vonatkozó intézkedések leválasztását a gázról és olajról szóló javaslatról. A szöveg azzal indokolja a lépést, hogy technológiailag összetett termékekről van szó, és a jogi alap is eltérő. Jørgensen a bemutatón arról beszélt, hogy a nukleáris fűtőanyagokat is beveszik majd a tervbe, de erre nincs ütemezés, figyelembe veszik a piaci lehetőségeket. Szijjártó hétfőn az orosszal összefonódó nyugati nukleáris ipar ellenállását látta az atomenergia kihagyásában.
A magyar parlamentben is téma lett
A kormány ugyan a hétfői miniszteri ülés után és a miniszterelnök Facebook-bejegyzéseivel már előre reagált a javaslatra, de a bejelentéssel párhuzamosan zajló keddi országgyűlési ülésen is szóba került. Vejkey Imre, a KDNP képviselője Zsigmond Barna Pált, az EU-ügyi tárca államtitkárát kérdezte, utóbbi szerint „Brüsszel ismét hátba támadta az európai embereket, így a magyar embereket is”.
„Brüsszel készen áll arra”, hogy „kinyírja a biztonságos és olcsó energiaellátást Magyarországon” – reagált a bejelentésre Szijjártó Facebookon. A hétfői sajtótájékoztatóján elhangzottak megismétlése mellett további küzdelmet ígért, és kiemelte, hogy a javaslat nevesíti a magyar-szerb határkeresztezési pontot. (Az orosz gáz ezen keresztül érkezik az ukrajnai tranzit év eleji leállása óta. A tervezet szövege valóban kimondja, hogy Szerbia „technikai okokból csak orosz eredetű gázt tud exportálni” az EU-ba, így ha „a gázt orosz vagy szerb behozatali ponton keresztül importálják, a vámhatóságoknak világos és egyértelmű” bizonyítékot kellene kérniük, hogy igazolják a gáz eredetét.)
Cikkünket a megjelenése után kiegészítettük Jørgensen sajtótájékoztatójával, az országgyűlési kérdéssel-válasszal és Szijjártó reakciójával.
