Az EU vezetői összezártak Ukrajna mögött, kivéve Orbánt

Orbán Viktor ellenzése miatt a 27-ből csak 26 tagállam nevében, Magyarország nélkül adtak ki minden, Ukrajnáról szóló érdemi következtetést az uniós állam- és kormányfők csütörtöki találkozója után.

Az Európai Tanács ülésén az EU védelmének megerősítéséről és Ukrajnáról tárgyaltak. Előbbiről elfogadták a következtetéseiket, amikhez egyhangúság kell, de utóbbiról a magyar kormányfő múlt héten levélben javasolta, hogy egyáltalán ne tegyenek semmit az írásos záródokumentumba, és az addig kiadott európai tanácsi szövegek is „irrelevánsak”.

Már az ülésre érkezve többen arra utaltak, hogy az Ukrajna támogatásáról szóló részt külön adhatják ki. Hasonló megoldásra 2023-ban is volt már példa, de most nem az elnök nevében jelent meg az érintett szöveg, hanem egy külön, 26-ok által támogatott részbe tették – ráadásul minden érdemi végkövetkeztetést, ami Ukrajnáról szól, nem csak a támogatásáról.

Nem csak a katonai segély, korábbi fordulatok sem maradtak közösek

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már hetekkel ezelőtt jelezte, hogy a kormány ellenzi egy új, nagyjából 20 milliárd euróra becsült katonai segély elfogadását Ukrajnának. Bár magáról a katonai segítségnyújtásról formailag nem az Európai Tanácsban döntenek, ha csak ez került volna külön, elvileg azt jelentette volna, hogy a magyar kormány kimarad belőle.

Végül erről nem került konkrétum a záródokumentumba, de nem csak az erre utalás, hanem gyakorlatilag minden, Ukrajnáról szóló érdemi részt a 26-ok nevében adtak ki az EU-csúcson. Ennek nincs további közvetlen gyakorlati következménye, de elvi igen: azt jelzi, hogy már nincs egyhangú támogatás az uniós tagjelölt ország mögött. Már a jövő héten szükség lesz konszenzusra az orosz személyek elleni szankciók meghosszabbításánál, ahol egy vétónak már azonnali hatása is lenne.

Ukrajnáról mindössze annyi maradt közös, hogy csütörtökön tárgyaltak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, tárgyaltak a fejleményekről, a következő csúcstalálkozón pedig visszatérnek a témára.

A 26-ok nevében kiadott részbe kerültek olyan mondatok is, mint például megingathatatlanul támogatják Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül. A fordulat eddig rendszeresen visszaköszönt az egyhangúlag elfogadott záródokumentumokban. A csütörtöki szöveg utal is rá, hogy az Európai Unió a kezdetektől Ukrajna mellett állt, a 26-ok nevében kiadott rész szerint pedig a jövőben is így fog tenni.

Kiemelik, hogy Ukrajna nélkül nem tárgyalhatnak Ukrajnáról. (Tavaly Orbánnal együtt jelezték, hogy az ország nélkül semmit sem kezdeményezhetnek róla.) Az európai biztonságáról sem tárgyalhatnak Európa nélkül, amivel Ukrajna és a világ biztonsága összefonódik. Tűzszünetet csak akkor köthetnek, ha a folyamat átfogó békeegyezményhez vezet, ami tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi egységét, valamint hiteles biztonsági garanciákkal rettenti el Oroszországot a további támadásoktól.

Ukrajnát a lehető legerősebb helyzetbe kell hozni, hogy erőn keresztül érjenek el békét. Ehhez a 26-ok nevében kiadott szöveg szerint az EU eltökélt, hogy (szintén korábbi, 27-es nyilatkozatokat idézve) politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást adjon, beleértve a további szankciókat, és folytatják a rendszeres pénzügyi támogatást. A teljes szöveghez hozzáadják a szokásos fordulatot, hogy nem érinti egyes tagállamok különleges védelempolitikáját, amit a semleges országokra szoktak érteni.

Többek között megemlítik azt a G7-es kölcsönt, amit orosz vagyon segítségével törlesztenek. Ezt a tavalyi soros magyar elnökség alatt, magyar tartózkodással fogadták el, és Orbán rögtön Trump megválasztása után elkezdte feszegetni a sorsát.

A 26-ok nevében kiadott szöveg utal az új katonai segélycsomagra, de nincs benne összeg, csak eszközöket sorol, és üdvözli a tagállamok hajlandóságát a támogatás fokozására. Készek arra is, hogy biztonsági garanciákhoz járuljanak hozzá.

Ficót leszerelték

Korábban Robert Fico szlovák miniszterelnök is vétót lengetett be, de őt leszerelték azzal, hogy a záródokumentumba betettek egy részt az ukrajnai földgáztranzitról. Év elején lejárt az erről szóló szerződés az oroszok és az ukránok között, ami ellen a magyar és a szlovák kormány is tiltakozott.

Bár a Politico korábban arról írt, hogy orosz gáz tranzitjáról van szó, ezt nem mondták ki. „Az Európai Tanács felhívja a Bizottságot, Szlovákiát és Ukrajnát, hogy tegyék intenzívebbé az erőfeszítéseket a gáztranzitügy működőképes megoldására, figyelembe véve a Szlovákia által felvetett aggodalmakat.” Ahogy arról korábban írtunk, az ukránok oroszt gázt nem, azerit szívesen továbbítanának, az Európai Bizottság pedig épp egy olyan terven dolgozik, amivel teljesen leszakadnának az orosz energiaforrásokról.

A bekezdés szintén a 26-ok nevében kiadott következtetésekbe került.

Orosz fenyegetésről is szól a közös rész

A közös, Európa védelméről szóló részben üdvözölték, hogy az Európai Bizottság a pár napja bemutatott fegyverkezési programja alapján kihasznál egy rugalmassági lehetőséget a túlköltekezés elleni szabályoknál a védelmi kiadásokra.

A 150 milliárd eurós hitel ötleténél már nem tűnnek ennyire lelkesnek: „tudomásul veszik”, és a minisztereikkel sürgősen megvizsgáltatják. Az Euractiv szerint Giorgia Meloni olasz kormányfő az ülésről kifelé arra figyelmeztetett, hogy a kölcsön megemelheti néhány tagállam adósságát, ami gond lehet Olaszországnak (az egyik legeladósodottabb uniós országnak).

További források bevonását is kérték az Európai Bizottságtól többek között a „releváns EU-finanszírozási programok alatt”. Kiemelték az uniós határok védelmét,

„különösen az EU keleti határára tekintettel, az Oroszország és Belarusz által jelentett fenyegetés” miatt.

Arra is felszólították a „jogalkotókat” – azaz gyakorlatilag a saját kormányaikat, amik vitáit a tavaly második féléves soros magyar elnökség se tudta elsimítani, és azóta a lengyelek se boldogultak –, hogy fogadjanak el egy 1,5 milliárd eurós védelmi programot. Azt is kiemelték, hogy a NATO-tagoknak továbbra is az észak-atlanti szövetség a közös védelmük alapja.

Orbán áthidalhatatlan ellentétekről, Costa elszigetelődésről beszélt

A magyar miniszterelnök másnap reggel arról beszélt, hogy eddig is volt véleménykülönbség a 26-okkal, de amíg eddig csak a magyar kormánnyal állt ez fenn, most már az Egyesült Államokéval és az általa vezetett „békepárti” országokéval, így ezt nem lehet tovább áthidalni.

Az EU-csúcsot levezető António Costa az ülés végén úgy látta, mind békét akarnak, de a különbség, hogy 26-an úgy vélik, ehhez Ukrajna védelmi képességének megerősítésén át vezet az út. Magyarország ettől a konszenzustól elszigetelte magát, egyedül maradt, szerinte ez nem megosztottság.