Orbán Viktor: Hadd mondja el mindenki a véleményét, a kérdés egyszerű igen, nem

Magyarország és a másik 26 ország között van véleménykülönbség, ezt a különbséget eddig is áthidaltuk – mondta pénteken reggel Orbán Viktor a Kossuth rádiónak. A kormányfő ezúttal a brüsszeli stúdióból jelentkezett be. Orbán azt mondta, ezt a véleménykülönbséget eddig át lehetett hidalni, de most már nem lehet, mert már az Egyesült Államok és az Egyesült Államok által vezetett békepárti országok csoportja és 26 európai uniós ország között áll fönn a véleménykülönbség.

„Mi mindig azt mondtuk, hogy legyen béke. Három éve mondjuk ezt. A magyarok nem bírják ki a gazdasági következményeit egy ilyen háborúnak, vagy ha ki is bírjuk, csak nagyon nehezen” – mondta Orbán, aki szerint a 26 tagállam azért jött össze, hogy az Egyesült Államokéval szembeni ellenstratégiát rakjon össze, „hogy ne béke legyen, hanem hogy rávegyék az ukránokat, meg magukat is, hogy van értelme folytatni a háborút. Az Egyesült Államok ugyan kiszállt a háború finanszírozásából, de mi, európaiak, mondják ők, majd a helyébe lépünk, és megerősítjük Ukrajnát, és úgy döntünk, hogy Ukrajna folytassa a háborút.”

Orbán azt mondta, nincs észszerű alapja annak az álláspontnak, amit a 26 tagállam magáévá tett, hiszen Amerika kiszállt a finanszírozásból, és ezzel súlyos pénzügyi kötelezettségeket is vállalnak, ha végigviszik. „Tehát ha ezt végigviszik az európaiak, akkor az utolsó fillérünk is rámegy erre a háborúra” – mondta.

Számos költséggel kellene a jövőben az EU-ban kalkulálni, ez derült ki csütörtökön, mivel „az európaiak pénzt akarnak adni az ukrán hadsereg fenntartására. Másodsorban Ukrajna mint állam nem működik. (..) Harmadrészt döntöttünk most, hogy magunkat is kellene, mert a hadseregeink gyengék, a fegyverzetünk gyenge, fel kell erősíteni Európának saját magát, ez a harmadik nagy tétel. És akkor itt van még, az ajtón kopogtat és egyesek sürgetik is, Ukrajnának az európai uniós tagsága, ami egy negyedik óriási összeg. Ezt mind összeadom, ennyi pénz nincs. Merthogy Európában nincs, talán még Amerikában se lenne ennyi pénz. Tehát ez így nem fog menni” – mondta.

A miniszterelnök szerint nincs itt az ideje annak, hogy Ukrajna tagságáról felelősen lehessen dönteni, ehhez minden apró részletet mérlegelni kell, el kell tolni ezt a döntést.

Agrárium, szabad mozgás, munkaerő-áramlás

Szerinte Ukrajna EU-tagságát elsőként az agrárium érezné meg Magyarországon, mert „Ukrajnában génmódosított, sokkal lazább termelési feltételek mellett előállított, nagy mennyiségű áru jön létre, amit ha rázúdítanak az európai piacra, lenyomja az árakat, és akkor aztán tönkre fognak menni. Ez az első dolog.” Aztán azzal folytatta, hogy Ukrajna amúgy nem a közbiztonságáról volt híres, és szerinte egy „ilyen ország polgárainak a szabad mozgását lehetővé tenni Magyarországra, aki egy szomszédos ország”, szerinte felelőtlenség lenne.

„És aztán van még egy szabad munkaerő-áramlási probléma is. Magyarországnak jelen pillanatban évente hiányzik 30-40-50 ezer, melyik évben mennyi munkása. Mi ennyit tudunk külföldről befogadni, vendégmunkásként alkalmazni, de nem tudunk százezreket, vagy több százezret, ami egy ilyen esetben előállna, tehát a magyar munkahelyek megvédése is nehéz lenne” – magyarázta.

A véleménynyilvánító szavazás, amit péntek hajnalban bejelentett, szerinte ezeknek a kérdéseknek a tisztázására lesz éppen megfelelő, és azt „úgy, mint a nemzeti konzultációk idején szoktuk, ezt ugyanúgy érdemes lebonyolítani, gyorsan, hatékonyan. Mindenki hadd mondja el a véleményét, a kérdés egyszerű igen, nem. Szerintem a következő hetekben, hónapokban az összes következményét egy lehetséges Ukrajna uniós tagságnak ki tudjuk szálazni, szét tudjuk szálazni és meg tudjuk beszélni.” A miniszterelnök amilyen gyorsan csak tudja, igyekszik tető alá hozni a kérdéseket.

Itt szóba került a rezsicsökkentés kérdése is, amiről Orbán Viktor azt mondta: ha egy magyar család – az összehasonlítás kedvéért –, mondjuk, 250 ezer forintot fizet egy évben, akkor ugyanezért a fogyasztási mennyiségért Romániában nem 250 ezer forintot fizetnek, hanem 600 ezret. „Szlovákiában meg 650 ezret, a lengyeleknél meg 900 ezret. Tehát ha nem lenne a magyar rezsicsökkentési rendszer, akkor 500-600 ezer forinttal többet fizetne egy évben minden magyar család” – magyarázta Orbán.

Beszéltek a belengetett árstopokról is, amikről Orbán azt mondta, a kereskedelmi láncok és a nemzetgazdasági miniszter között már folyik az egyeztetés az árrés csökkentéséről. „A jó hír, hogy haladnak, a rossz hír, hogy nem elég gyorsan” – közölte a miniszterelnök, aki szeretné elkerülni az árstopokat. A kereskedelmi láncoknak, üzleteknek még egy hetük van egyeztetni és változtatni.

Az amerikai USAID-pénzek magyarországi felhasználásáról, az ehhez fűződő, beígért kivizsgálásról Orbán azt mondta, hogy a nagyobb baj az, hogy Brüsszelből is érkeztek ún. korrupt dollárok, ami szerinte még felháborítóbb, „mert a brüsszeli pénz ráadásul még a mi pénzünk is. Tehát ott az amerikaiak esetében az amerikaiak pénzét költötték arra, hogy megváltoztassák, mondjuk, Magyarországon néhány ügyben az ország álláspontját, de Brüsszel esetében az általunk is befizetett pénzből küldtek vissza pénzt arra, hogy befolyásolják és megváltoztassák a magyar kormány álláspontját, mondjuk, rezsicsökkentés ügyében.” Szerinte a vonatkozó jogszabályok húsvét környékére el is készülhetnek.

Ez történt csütörtökön

Orbán Viktor csütörtökön az Európai Tanács ülésén vett részt, ahol a magyar miniszterelnök ellenzése miatt a 27-ből csak 26 tagállam nevében, Magyarország nélkül adtak ki minden Ukrajnáról szóló érdemi következtetést.

Az Európai Tanács ülésén az EU védelmének megerősítéséről és Ukrajnáról tárgyaltak. Előbbiről elfogadták a következtetéseiket, amikhez egyhangúság kell, de utóbbiról a magyar kormányfő múlt héten levélben javasolta, hogy egyáltalán ne tegyenek semmit az írásos záródokumentumba, és az addig kiadott európai tanácsi szövegek is „irrelevánsak”.

Orbán Viktor aztán csütörtökön éjszaka újságíróknak azt mondta, túl nagy terhet róna Magyarországra és Európára az Ukrajnának szánt támogatás és az ország uniós csatlakozása, ezért kikéri a magyarok véleményét erről egy, a nemzeti konzultációhoz hasonló felméréssel.