Donald Trump transzatlanti kapcsolatokat felülírni látszó elnökségének árnyékában rendkívüli találkozóra érkezik csütörtökön Brüsszelbe Orbán Viktor a többi uniós állam- és kormányfővel együtt. Az Európai Tanács egyik fő témája miatt várhatóan még egy ország vezetője bekapcsolódik: Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is meghívták, de a Politico szerint csak videón kapcsolják, személyesen nem lesz ott. Frissítés: A lap csütörtök reggeli hírlevele alapján változtattak a terven, mégis Brüsszelbe utazik, az EUrologus is úgy tudja, hogy ott lesz az ukrán elnök.
Ez lesz az első alkalom, amikor a 27 tagország vezetője tárgyalni tud arról az uniós védelmi programról is, amit Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden mutatott be. A ReArm Europe legfőbb célja, hogy a tagállamok növelni tudják a védelemre fordított kiadásaikat. Von der Leyen arról beszélt, egyértelművé vált, hogy Európának több felelősséget kell vállalnia a saját biztonságáért. A kérdés szerinte most az, hogy az EU képes-e reagálni olyan gyorsan, mint ahogyan azt a helyzet megköveteli.
„Az elmúlt napok tárgyalásai, különösen a vasárnapi csúcstalálkozó után a válasz egyértelmű: az újrafegyverkezés korszakában vagyunk” – utalt arra a britek által szervezett londoni csúcsra, amelyen 18 ország vett részt, de nem minden EU-tag, és az unión kívüli országok, például Kanada és Törökország is ott volt. Hamar látszódhat, hogy milyen területen tud együtt lépni az EU, és mi az, amiről más formátumok, például a Londonban bejelentett „tettre készek koalíciójának” keretében döntenek majd.
Orbán élből kihagyna mindent Ukrajnáról
Az orosz invázió alatt álló uniós tagjelöltről inkább ne is fogadjanak el következtetéseket az ülés záródokumentumában, jelezte Orbán Viktor néhány nappal a csúcs előtt az Európai Tanács elnökének, António Costának. Máskülönben megosztott képet mutatnának az EU-ról – vett elő a miniszterelnök egy korábban is használt virágnyelvű körülírást, amivel vétóra utalt.
Már korábban látszott egy ok, ami felpaprikázhatta a magyar kormányt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt hét elején kizárta, hogy beleegyezzenek 20 milliárd eurónyi, kifejezetten katonai támogatás nyújtásába Ukrajnának. Azóta az USA katonai szállításainak szüneteltetése miatt sokkal sürgetőbb lenne a kijevi kormánynak a segítség.
Több lap úgy értesült, hogy eredetileg erre utaltak volna a következtetéseknél. A Politico szerint ezt előbb ejtették, majd felpuhítva megpróbálták visszatenni, hogy a miniszterek „sürgősen dolgozzanak a kezdeményezéseken”. Még a csúcs napjára, kora reggelre is összehívták a tagállamok képviselőit, hogy igyekezzenek véglegesíteni a szöveget – bár a döntést formailag nem itt hozzák, és a lap korábbi értesülése alapján eleve úgy számoltak, hogy valószínűleg a magyarok nélkül, önkéntes alapon fogadják ezt majd el.
Az Európai Bizottság szóvivője, Anouar El Anouni kedden megerősítette, hogy „aktívan tárgyalnak” a támogatásról, amit a külügyminiszterek „széles köre” támogatott a múlt héten. Arra a kérdésre nem jött válasz, hogy mit kezdenének a magyar ellenzéssel.
Orbánnak viszont a Costának küldött levelében nem azzal volt baja, hogy adjanak-e további támogatást, hanem olyan általános ellentétekről írt, amiket szövegezéssel nem lehet áthidalni. Sőt, az Európai Tanács eddigi következtetéseit is irrelevánsnak nevezte a jelenlegi helyzetben – az ülések utáni dokumentumok Ukrajnáról szóló része nagyrészt ugyanazokat a fordulatokat szokta ismételni.
Az orosz invázió több mint három évvel ezelőtti kezdete óta az állam- és kormányfők számos alkalommal fogadtak el ilyen szöveget – a legutóbbi, decemberi hivatalos ülésükön is. Többek között azt szokták hangsúlyozni, hogy Oroszország (a hivatalos magyar fordítás szerint) nem „győzedelmeskedhet”. Támogatják Ukrajna függetlenségét és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, valamint továbbra is segítik anyagilag, katonailag és diplomáciailag, amennyire és ameddig kell. Többször üdvözölték külön is a külügyminisztereik által – mind a 16-szor – elfogadott szankciókat.
Vagyis ez alapján nem egyszerűen valamilyen új szövegrésszel volt gondja, hanem már azt is megkérdőjelezte, amiben eddig egyetértésre tudtak jutni, és ami a következtetések zömét adná.
Orbán a levél szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi határozatára hivatkozott (ez nem ítéli el a támadó Oroszországot vagy ismeri el Ukrajna területi integritását). Azt javasolta, hogy az EU az USA-hoz (és nem teszi külön hozzá, de a tavalyi, a tagállamok túlnyomó részét felhúzó „békemissziójához”) hasonlóan lépjen közvetlen kapcsolatba Oroszországgal.
Robert Fico szlovák miniszterelnök szintén jelezte: nem támogatják Ukrajnát sem pénzügyileg, sem katonailag. Szerinte Ukrajna nem elég erős a kedvező tárgyalási pozícióhoz, ezért az EU-csúcson azonnali tűzszünetet fog javasolni, noha ezt a legtöbb tagállam és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elutasítja, ők igazságos és biztonsági garanciákat magában foglaló békét szeretnének elérni.
Costa és Macron is külön egyeztet a magyar miniszterelnökkel
Az Európai Tanács elnöke már a levél előtt pár nappal – a miniszterek testületét vezető Lengyelország után – Magyarországra is ellátogatott, hogy Orbánnal egyeztessen a csúcsról, és azóta válaszolt is neki. Az Euronews és a Szabad Európa szerint jelezte: mindannyian véget akarnak vetni a háborúnak, vita az oda vezető útban van.
Fel kell készülniük „Trump elnök arra irányuló erőfeszítéseinek eredményére, hogy béketárgyalásokra ösztönözze Oroszországot, mégpedig transzatlanti szövetségeseinkkel együttműködve. Az EU-nak ugyancsak fel kell készülnie a részvételre az igazságos és tartós béke elérését célzó megbeszéléseken. Ahhoz, hogy a béke fenntartható legyen, hozzá kell járulnunk az Ukrajnának nyújtandó erős biztonsági garanciákhoz. Arra számítok, megállapodhatunk arról, hogy ezzel összhangban cselekszünk” – írta a Szabad Európa szerint. Egyben finoman figyelmeztette Orbánt a lojális együttműködés elvére az EU kvázialkotmányából, ami akár perek alapja is lehet.
Az Európai Tanács nem jogalkotó, de politikailag a legmagasabb szintű uniós szervezet, így nincs közvetlen gyakorlati jelentősége, mi kerül a következtetésekbe. Arra is volt példa, hogy a magyar és egy másik kormányfő miatt nem közösen adták ki a szöveg egy részét, de ez az egyhangú támogatás megbomlását jelezné, amire olyan gyakorlati kérdéseknél is szükség lesz, mint hamarosan a személyek elleni szankciók meghosszabbítása.
A miniszterelnök egy keddi sajtótájékoztatón gyakorlatilag szó szerint idézte a nem nyilvános levele egy részét: ami eddig elfedhető, áthidalható volt kommunikációval, az most már nem. Világosan kirajzolódik egy stratégiai különbség, szerinte van, aki háborút akar, és van aki nem, „ezzel a kihívással kell megbirkóznunk majd csütörtökön. Nekem még szerdán is, de ez egy másik ügy”. Az Ukrajnáról szóló következtetések kizárása viszont nem szerepel az MTI tudósításában.
Szerdán is finomabban fogalmazott Szijjártó Péter: a külgazdasági és külügyminiszter szerint a kormány nem járul majd hozzá olyan döntéshez, amely a háború folytatásának veszélyével járna.
A miniszterelnököt Párizsba hívta Emmanuel Macron francia államfő a csúcstalálkozó előtti estére. Az elnöki hivatal megerősítette a Telexnek, hogy itt a másnapi ülésről és a témáiról lesz szó, előtte pedig Macron rendkívüli televíziós beszédet tartott, amelyben arra hívta fel a franciákat, hogy készen kell állniuk akkor is, ha az Egyesült Államok nem lesz többé az ő oldalukon.
A védelempolitikánál már Orbán is lelkes
A másik fő téma az a védelmi kiadások felpörgetésére szánt „újrafelfegyverkezési” program lesz, amit Von der Leyen kedden jelentett be, és erről már a magyar miniszterelnök is lelkesebben beszélt. Kedden jelezte: itt nagyobb esélyt lát az együttműködés kialakítására.
Valóban erre utal, hogy az ötpontos tervnek van olyan eleme, ami már a következtetések korai tervében is benne lett volna az előzetes hírek alapján.
Ilyen, hogy a tagállami költekezést visszafogó szabályoknál kezeljék rugalmasan a védelmi kiadásokat.
Von der Leyen olyan nemzeti kivételek élesítését jelentette be, amelyekkel a tagállamok elvileg a hatáskörükön kívüli költségvetésre kiható körülmények miatt élhetnek. Ilyenkor nem veszélyeztethetik az adott ország pénzügyi egyensúlyát középtávon, és csak előre megszabott ideig térhetnek el az előírásoktól.
Trükkösen támogathatnák önkéntesen Ukrajnát
A második elemet viszont nem feltétlenül fogadja majd egyöntetű lelkesedés. Egy 150 milliárdos hitelt vennének fel, amiből közösen fejleszthetnének képességeket. Von der Leyen a lég- és rakétavédelmet, tüzérséget, drónokat és az elhárításukhoz szükséges eszközöket hozta fel példának.
Az elképzelés megoldaná, hogy ne kelljen minden tagállamnak támogatnia Ukrajnát, mégis valamilyen uniós kezdeményezés legyen. Von der Leyen kifejezetten utalt rá, hogy sokkal többel segíthetnének a tagjelölt országnak, ha a beszerzett eszközöket, fegyvereket továbbadnák. Magában a tervben viszont nincs ilyen kötelezettség.
A kormányok által önkéntesen összedobott pénzhez képest lehetne hozzáadott értéke is, mert közösen elvileg olcsóbban vehetnek fel hitelt, mint számos, rosszabb adósságbesorolású tagállam. Von der Leyen azt is hozzátette, hogy nagy tételben vásárolva szintén lenyomhatják az árakat, és ugyanazt vásárolva a tagállamok hadseregei közti együttműködési nehézségek is tompulhatnak.
A bizottsági elnök viszont hiába emlegetett itt „azonnali katonai felszerelést” Ukrajnának, aligha tudna így gyorsan segíteni, aki akar: el kellene fogadni a jogi alapot, felvenni a kölcsönt, és megvenni az eszközöket. De annyiból lehetne más helyzet a mostaninál, hogy a tagállamok bátrabban küldhetnének előbb is a már meglévő saját készleteikből.
Von der Leyen arra is utalt, hogy a terv erősítheti az európai ipari alapot, magyarul ha főként az EU-n belülről vásárolnak, az uniós gazdaságot is erősítik.
Ez viszont már egy sokkal kisebb, másfél milliárd eurós programnál is olyan vitákat szült, amibe beletört a miniszterek testületében a magyar elnökség bicskája, és egyelőre a stafétát átvevő lengyeleknek sem sikerült az áttörés: van, aki a gyorsaság kedvéért az EU-n kívülről is venne bármit. Bóka János EU-ügyi miniszter hétfői parlamenti meghallgatása alapján a hazai fegyvergyártást erősítő magyar kormány – a franciákhoz hasonlóan – inkább a másik, uniós beszerzéseket pártoló blokkban van (így a Magyarországon készült eszközöknek is nagyobb keresletet teremtenének).
A közös hitelfelvételtől hagyományosan ódzkodnak a takarékosabb tagállamok, de Németországban a februári választáson nyertes CDU-CSU kancellárjelöltje, Friedrich Merz már korábban jelezte a nyitottságát erre. Szóban a magyar kormány sem szokott lelkesedni, ám lehet hozzá kedve a korábbi alacsony kamatokkal leszámoló környezetben, ahol az államadósságot kiemelkedően drágán finanszírozza.
A felzárkóztatási támogatásokból is könnyebben lehetne átirányítani forrást
A tervvel a tagállamok a felzárkóztatási (kohéziós) támogatásokból is könnyebben átirányíthatnának pénzt. Ilyen forrásból elvileg nem költhetnek közvetlenül fegyverekre, de gazdaságfejlesztésre, például hadiiparra vagy „katonai mobilitásra”, azaz utakra, hidakra igen.
Tüttő Kata, a Régiók Bizottságának nemrég megválasztott elnöke viszont „katasztrofális hibának” nevezte, ha átterelnék a forrásokat. A 2024-ig budapesti főpolgármester-helyettesként dolgozó politikus szerint a vitának inkább új források bevonásáról kellene szólnia, a biztonság pedig nemcsak a katonai védelemből áll, hanem gazdasági, szociális, környezetvédelmi és egészségügyi oldala is van, amiben a felzárkóztatási politika szerepet játszik. A Régiók Bizottsága ugyanakkor csak tanácsadó szerv.
A magánforrások becsatornázásához gyorsítanák a tőkepiaci unió kialakítását, és az Európai Beruházási Bankot (EIB) is jobban bevonnák. 2024-ben az EIB-csoport megduplázta az európai biztonságra és védelemre költött finanszírozást, és azt tervezik, hogy idén is legalább megduplázzák ezt – jelentette ki a héten a testület elnöke.
Nadia Calviño részletezte, hogy milyen, a biztonsági ipart érintő területeken lát befektetési lehetőségeket: laktanyák és katonai logisztikai létesítmények, szárazföldi és légi járműgyártás, drónok, helikopterek, radarok és műholdak technológiája, fejlett repüléstechnika, szárazföldi határvédelem, katonai mobilitás, kritikus infrastruktúrák, aknamentesítés, egyéb katonai felszerelések, illetve a tengerfenék infrastruktúrájának védelme.
A tervben nem szerepel, hogy a befagyasztott orosz vagyont is bevonják. Ehhez idáig nem nyúltak közvetlenül, csak a túlnyomórészt Belgiumban tartott jegybanki vagyon kamatait használták fel. Ha magát a vagyont is piszkálnák, az nemzetközi jogi problémákat vetne fel. A kritikusok – például a baltiak – gyakran azzal érvelnek, hogy ezt a rendet épp az orosz invázió rúgta fel. Az oroszok a gyakorlatban is visszavághatnának a még ott működő európai cégeknél. A Financial Times szerint viszont a vagyonnal korábban óvatos franciák már jobban hajlanak rá, hogy hozzányúljanak, de alapvetően biztosítéknak használnák a közel 200 milliárd eurónyi értéket egy jövőbeni tűzszünethez.
