Macron: Készen kell állnunk, ha az USA többé nincs a mi oldalunkon

„Új korszakba lépünk” – kezdte beszédét Emmanuel Macron francia elnök a Le Figaro közvetítése szerint. Az államfő még délelőtt jelezte, online is közvetített beszédet fog intézni népéhez a nehéz idők miatt. Úgy folytatta, az Egyesült Államoknak változott az álláspontja az ukrajnai háborúban, Washington vámokat tervez bevezetni Európával szemben, és a terrorveszély is visszatért a kontinensre.

„Az első naptól úgy döntöttünk, támogatjuk Ukrajnát, és szankcionáljuk Oroszországot. Jól tettük” – folytatta. Szerinte az észak-koreai katonák és iráni fegyverzet bevonásával Oroszország tette globálissá a konfliktust. Szerinte Putyin országa megsértette az országhatárokat, hogy ellenfeleit likvidálja, manipulálta a választásokat Romániában és Moldovában, és kibertámadásokat hajtott végre kórházaik ellen. Szerinte „ebben a veszélyes világban őrültség lenne nézőnek maradni”, miközben Oroszország fegyverkezik, és nem hihető az, hogy megállna Ukrajnánál.

„Oroszország fenyegetéssé vált Franciaország és Európa számára.”

Macron szerint nem képzelhető el békeszerződés Ukrajna nélkül, Ukrajna kapitulációjával, ezzel vélhetően a közvetlen amerikai-orosz tárgyalásokra utalt. A minszki fegyverszüneti megállapodásokat (amiket az oroszok nem tartottak be szerinte) is az európaiak segítségével kötötték – érvelt az európai részvétel mellett a leendő egyezkedésen. Jövő hétre mindenesetre Macron összehívja a tartós béke iránt elkötelezett országok vezetőit. Hozzátette, Európa védelmét meg kell erősíteni, mert nem lehetséges, hogy Moszkvában vagy Washingtonban döntsenek a kontinens jövőjéről. Közös hadi beszerzésekről beszélt, a hadipari szektor vezetőinek, majd a vezérkari főnököknek a csúcstalálkozóját is megszervezi állítása szerint.

Macron többször is megemlítette, hogy a deficit elszállása, illetve adóemelések nélkül kell megteremteni a forrást a védelmi büdzsé combosítására. Arról is beszélt, hála a második világháború utáni francia vezetésnek, rendelkezik az ország nukleáris elrettentőképességgel. Azt is megemlítette, hogy „stratégiai vitát szeretnék nyitni” a nukleáris kérdésről az európai szövetségesekkel.

Mindenesetre Macron szerint Európában megvan az erő és tehetség, hogy „versenyezzen az Egyesült Államokkal és Oroszországgal”. Hozzátette, a politikai döntések, a katonai eszközpark és a büdzsé „sosem fogják pótolni a lélek erejét”. Szerinte „készen kell állnunk, ha az USA többé nincs a mi oldalunkon”.

Trump 25 százalékos vámfenyegetéséről azt mondta még, „érthetetlenek”, és megpróbálja meggyőzni az amerikai elnököt a terve feladásáról. Hozzátette, ehhez a kormánynak és a miniszterelnöknek kell elkészítenie egy tervet.

A beszéd előzményei

Macron szerdán délelőtt jelentette be a következőt az X-en: „A nagy bizonytalanság közepette, amikor világunk a legnagyobb kihívásokkal néz szembe, ma este 8 órakor beszédet intézek önökhöz.” A beszédet azért is lehetett érdeklődéssel várni, mert félórával az Orbán Viktor magyar kormányfővel való párizsi vacsora előttre időzítette a francia államfő.

Az időzítés azért is fontos, mert csütörtökön az EU vezetői csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben, ami Európa védelmi képességeinek erősítéséről szól. Orbán Viktor mindenesetre – Trump békepolitikáját példamutatónak feltüntetve – vétóval fenyeget az EU-csúcson, így reális volt, hogy Macron ezért hívta egy nappal korábban Párizsba.

A müncheni biztonságpolitikai konferencia, majd az amerikai-orosz tárgyalások Szaúd-Arábiában – a kapcsolódó, barátságtalan amerikai nyilatkozatokkal együtt – új lendületet adtak az európai védelmi projektnek. Miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump látványosan összekülönböztek múlt pénteken a Fehér Házban, Keir Starmer brit miniszterelnök akcióba lépett. Miközben igyekezett tompítani a Washington és Kijev közti ellentétet, Londonba összehívta az Ukrajnát változatlanul támogató államok vezetőit – Macron is köztük volt. Starmerrel meg is hirdették „a hajlandók koalícióját”. Azóta több ország vállalásokat tett, egyfelől saját védelmi kiadásainak emelésére, másfelől a harcoló Ukrajna támogatására.

Macron és Starmer egy új béketervet szeretne letenni az asztalra, amit Amerikával is egyeztet majd. Ennek része lenne Ukrajna folytatódó katonai támogatása (amit Washington épp leállított), a tárgyalásokon az ország szuverenitásának elismerése, és egyfajta védelmi garancia, hogy Oroszország ne tudjon megerősödve újra támadni. Macron a vasárnapi találkozó után arról beszélt, hogy ő és a brit miniszterelnök egy korlátozott, egy hónapos tűzszünetet javasolt „a levegőben, a tengereken és az energetikai infrastruktúra elleni támadásokban”. Később, ha már béke van, európai csapatok Ukrajnába telepítését sem zárták ki – szavatolandó az egyezményt. A Sky News szerint felmerült, hogy egy négyes Trump-Macron-Starmer-Zelenszkij találkozót is tartsanak Washingtonban.

A kontinens a támogatásban nem egységes, ahogy maga az EU sem: Magyarország mellett a Robert Fico vezette Szlovákia is azonnal tűzszünetet szorgalmaz, és a trumpi utat támogatja. Erről bővebben ebben az elemzésünkben írtunk.

Starmer mellett egyébként Macron is Washingtonban járt beszélni Trumppal még a múlt héten, de mosolyoffenzívájuk nem hozta meg a kívánt hatást (bár az amerikaiak által óhajtott megállapodás se született meg Ukrajna ásványvagyonának részbeni átadásáról). Mindenesetre a hétvégi londoni találkozón – amin a nem EU-tag kanadaiak, törökök és a házigazda britek is részt vettek – látható volt, hogy a „hajlandók koalíciója” ki tudja hagyni az uniós döntéshozatalt megnehezítő tagállamokat, ha EU-kereteken kívül működnek együtt az országok.