Csak néhány nap kellett Donald Trump és Volodimir Zelenszkij tárgyalásának élő egyenesben közvetített összeomlása után ahhoz, hogy az Egyesült Államok elnöke az Oroszország által megtámadott Ukrajnának szánt amerikai katonai szállítmányok felfüggesztéséről döntsön. A döntést megerősítette a Fehér Ház, de a rendelkezés pontos szövege még nem jelent meg. Így pontosan nem tudni, hogy milyen támogatástól eshet el Ukrajna, de a rövid távon mérsékelt hatástól a fronton súlyos nehézségeket okozó verziókig több forgatókönyv is lehetséges.
A döntés illeszkedik Trump lépéseinek sorozatába, amely a transzatlanti kapcsolatok megingásához vezetett, rávezetve a NATO európai tagjait, hogy gondolják végig saját védelmi képességeiknek erősítését és annak lehetőségét, hogyan tudják fenntartani Ukrajna támogatását az Egyesült Államok nélkül. Hogy Trump egyre nyilvánvalóbban távolodik Európától, azt jelzi az is, hogy a Kreml üdvözölte az elnök Ukrajnát érintő döntését.
Szüneteltetik a szállítmányokat
„Trump elnök világossá tette, hogy a békére szeretne összpontosítani. Szükségünk van arra, hogy partnereink is elkötelezzék magukat e cél mellett. Szünetet tartunk, és felülvizsgáljuk a segélyezésünket, hogy biztosítsuk, az hozzájárul a megoldáshoz” – idézte a Reuters a Fehér Ház egyik tisztségviselőjét.
Marco Rubio külügyminiszter azt írta, hogy jelenleg Trump az egyetlen vezető a világon, akinek van bármi esélye arra, hogy tartós békét teremtsen az ukrajnai háborúban. „Tárgyalóasztalhoz akarjuk ültetni az oroszokat. Meg akarjuk vizsgálni, hogy lehetséges-e a béke” – fogalmazott. Vélhetően Trumpék megközelítésének része az a Reuters-értesülés is, miszerint a Fehér Ház tervet készít az oroszok elleni szankciók enyhítéséről.
Hétfőn Trump ismét azt mondta, hogy Zelenszkijnek jobban meg kellene becsülnie az amerikai támogatást. Kritizálta az ukrán elnököt, aki korábban arról beszélt, hogy a háború vége „nagyon messze van”. „Ez a legrosszabb, amit Zelenszkij mondhat, Amerika ezt nem fogja sokáig tűrni!” – írta az amerikai elnök a közösségi oldalán.
Az amerikai döntés után az ukrán kormányfő még azt mondta: „Minden olyan szállítmány, amelyet az előző kormányzat hagyott jóvá, megérkezett. A tegnapi állapot szerint nincs olyan információnk, hogy bármelyik szállítmányt leállították volna, mindent megkaptunk” – mondta Denisz Smihal. Igaz, a nyilatkozata hangsúlyozottan hétfő esti helyzetről szólt, márpedig a szállítmányok leállítása keddtől lépett érvénybe. Smihal szerint Ukrajna jelenleg képes fenntartani pozícióit a frontvonalon – írta a Reuters.
Milyen támogatástól eshet el Ukrajna?
Annyi bizonyos, hogy azokra a szállítmányokra vonatkozik az elnöki döntés, amelyek még nincsenek Ukrajna területén. Ez tehát azonnali hatállyal, a már úton lévő szállítmányokra is vonatkozna, amelyek akár a döntés utáni napon jutottak volna el Ukrajnába, és úgy tudni, hogy a már Lengyelországig leszállítottakat is érinti.
Bár a rendelkezés azonnal hatályba lépett – fontos azonban hangsúlyozni, hogy ennek szövege nem ismert, így hatását csak szélesebb spektrumon lehet meghatározni –, három-négy napon belül még nem lesz érezhető a szállítmányok elmaradása, ugyanis az országba való belépéstől legalább ennyi idő kellene ahhoz, hogy az adott eszköz eljusson a frontra. De rövid távon sem a fegyverek, járművek, azaz a hadianyag, sem a lőszerek szállításának leállása nem jelentene azonnali gondot.
„Tüzérségi lőszerrel egyelőre jól áll Ukrajna. Az aknavetők, páncéltörő ágyúk, a messzehordó tüzérségi eszközök, tarackok területén most viszonylag jó az ellátottság, néhány hónapig döccenő nélkül tartani tudják a frontot” – mondta a Telexnek Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. A katonai szakértő szerint egyébként sem kerül azonnal minden szállítmány a frontra, tartalékokat is töltenek fel az ukrán erők, részben arra a tapasztalatra építve, hogy volt idő, amikor az amerikai szállítmányok törvényi felhatalmazás hiányában hónapokon át álltak, 2023 ősze és 2024 tavasza között.
Nem csak hadianyag, információ is kell egy hadseregnek
A hadianyagon és lőszereken túl is van azonban olyan támogatás, amely segíti az ukrán hadsereget. Azt azonban nem tudni, hogy ezt is leállította-e Trump. Ez kulcskérdés, ugyanis ennek hatását sokkal előbb megérezhetik az ukrán védelmi erők.
Ez a terület a hírszerzési és kommunikációs képességeket érintheti. Rácz szerint az elmúlt éjszaka intenzív orosz dróntámadását hatékonyan hárította az ukrán légvédelem – a drónok felét megsemmisítették, másik felét elektronikus zavarással szedték le, csak egyetlen drón jutott át a védelmen –, ami arra utal, hogy az amerikaiak az ehhez szükséges képességek biztosítását egyelőre nem állították le.
„A nagy hatótávolságú légvédelmi radarok feltehetően segítenek az ukránoknak. Ha ez azonnal leállt volna, akkor valószínűleg a védelem nem lett volna ilyen hatékony” – mondta az Oroszország-szakértő. Hangsúlyozta azonban, hogy ez csak következtetés, pontos információ erről egyébként sincs túl sok, ahogyan az a hírszerzési támogatás területére egyébként is jellemző.
„Egyelőre tehát nem látjuk a légvédelem hatékonyságának azonnali visszaesését, de inkább a következő két-három nap mutathatja meg, hogy a hírszerzési kommunikációs támogatás leállt-e” – mondta a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) munkatársa.
Trumpon is múlik, mit látnak az ukránok az oroszokból
Az amerikaiak szerepe meghatározó abban, hogy harcászati és hadműveleti szinten mit láthatnak az ukrán erők az orosz frontvonalak mögött, akár ötven kilométeres mélységben. Ennek kiemelt jelentősége van, hiszen ennek köszönhetően értesülhetnek időben az orosz csapatmozgásokról, erők összevonásáról, ezzel akár 36 órával előre jelezve egy esetleg készülő támadást. Ha ez a képesség nem lenne, „az nagyon hiányozna. Nem okozna azonnali összeomlást, de radikálisan csökkenne az ukrán védelem hatékonysága. Ha nem is lesznek vakok az ukránok, de sokkal kevesebbet láthatnának” – mondta Rácz.
Ha ezt is érintené Trump döntése, akkor ezt a most Ukrajna támogatására az amerikaiak nélkül is készülő formálódó európai koalíció nagyon nehezen tudná pótolni. Erre részlegesen lenne képes és nem is azonnal. A felderítőképességet át lehet vezényelni, ezt részben a britek már csinálják is a Fekete-tenger térségében repülőgépekkel. Hajóval erre nincs mód, mivel az Oroszország által Ukrajna ellen 2022 februárjában indított invázió kezdete óta Törökország nem enged át a Boszporuszon hadihajókat. Románia és Bulgária pedig nincsen olyan felderítőképességgel rendelkező hajók birtokában, amelyek ezeket a feladatokat elláthatnák.
A légi felderítőképesség azonban nem fedné le annyira a frontvonalat, ahogyan ezt az amerikaiak jelenleg biztosítják, de majd csak a következő időszakban derül ki, hogy egyáltalán szükséges-e ezek európai pótlásán gondolkozni.
A Starlink miatt is sokan aggódnak
Van azonban még egy kommunikációs terület, ahol az amerikaiak meghatározók, ez pedig a Starlink. Az amerikai kormányban is különösen nagy befolyással bíró Elon Musk tulajdonában lévő Starlink szolgáltatásai azonban nem egyedül az amerikai kormányzattól függenek. A műholdas internetrendszert biztosító hálózat elérését Ukrajnában 40-50 ezer terminál biztosítja, ezek különböző konstrukciókban jutottak el Ukrajnába. Egy részüket az amerikai fél adta át valamilyen keretben, több ezret viszont Lengyelország vásárolt meg piaci alapon, és adott át Ukrajnának. De sokat vásárolt ugyanígy maga Ukrajna is.
A korábban Ukrajnát határozottan támogató, később – a Trumphoz való közeledésével párhuzamosan – már attól kissé eltávolodó milliárdos akár meg is foszthatja Ukrajnát a Starlink biztosította internettől, egyelőre azonban erről nincsen szó. Igaz, a Reuters korábban úgy értesült, hogy ez megtörténhet, ha Ukrajna nem írja alá a pénteki, kudarcba fulladt amerikai–ukrán elnöki találkozón elmaradt megállapodást, amely hozzáférést biztosítana az Egyesült Államoknak Ukrajna ásványkincseihez. A Starlink szerint azonban ilyen árukapcsolásról nincsen szó.
A katonai kommunikációban a Starlink fontos ugyan – nem sokkal az orosz invázió előtt kezdte el használni az ukrán hadsereg –, de valójában már régóta keresik az alternatíváját. Ennek oka, hogy ez a képesség ki van téve Musk szeszélyének is: 2022 szeptemberében az ukránok a Starlink használatával indítottak dróntámadást a Fekete-tengeren az orosz flotta ellen, ám Musk akkor egyszerűen lekapcsolta a rendszert, a drónok megbénultak, sőt, egy részük az oroszokhoz sodródott. Egy évvel később hasonló történt, igaz, akkor a Starlink szerint hivatalosan csak pont akkor volt hálózati kiesés, amikor az ukrán drónok Szevasztopolban támadtak volna orosz hajókat. Ezekből a tanulságokból adódóan kerestek az ukránok más megoldásokat. Kaptak is nyugati eszközöket, de ezek nem pótoltak mindent.
„A Starlink szerepe fontos, de nem kizárólagos, hiánya katonai szempontból nem okozna azonnali összeomlást” – mondta Rácz. Károkat inkább a frontközelben jelentene gazdasági és társadalmi téren, hiszen az érintett térségekben a civileknek is sokszor ez jelenti az egyetlen kapcsolatot a külvilággal.
Hol tud Európa beugrani Amerika helyet?
Trump döntése nem változtatott azoknak az országoknak az álláspontján, amelyek eddig is kiálltak Ukrajna támogatása mellett, hogy az orosz erők feltartóztatása útján érjenek el fenntartható békét. A német külügyminiszter Annalena Baerbock szerint nyilvánvaló, hogy a békét erőn keresztül lehet biztosítani, Ukrajnát támogatva, valamint az EU védelmi képességeit megerősítve. Donald Tusk lengyel kormányfő szerint egy erős, önmagát megvédeni képes Ukrajna erősebbé és biztonságosabbá teszi Lengyelországot is. „Mindenki, aki megkérdőjelezi ezt a nyilvánvaló igazságot, Putyin győzelmét szolgálja”. A brit kormány szóvivője közölte, az Egyesült Királyság továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett. „Ez a helyes és ez áll az érdekünkben” – mondta Dave Pares.
Kérdés, hogyan tudná a kimaradó amerikai szállítmányokat pótolni Európa – bár ehhez tudni kell, hogy pontosan milyen eszközöktől, képességektől eshet el Ukrajna.
Ha magukat az eszközöket kell pótolni, akkor komoly kihívás elé néz Európa, amely nem gyárt nagy hatótávolságú rakéta sorozatvetőt és harcászati, hadműveleti ballisztikus rakétát
– hívta fel a figyelmet posztjában Takács Márk. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának oktatója szerint „ezek helyett csak részmegoldást jelenthet a Taurus és a Storm Shadow nagyobb mennyiségű beszerzése, persze amennyiben az európai hadiipar képes eleget gyártani.”
Az ATACMS kis hatótávolságú ballisztikus rakéták, a nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi rendszer, a közel 500 kilométer hatótávolságú HIMARS, az AGM-88 HARM levegő-föld indítású harcászati rakétákból egyelőre április végéig elegendő készlete van Ukrajnának a harcok jelenlegi intenzitása mellett. Legkésőbb addigra azonban vagy új megállapodás kell, vagy alternatívát kell találni – vélte Takács.
A páncélozott járművek terén a katonai szakértő úgy látja, hogy az Abramsokat tudnák pótolni az európai Leopardok vagy más modern páncélosok, „a Bradley-k hiánya viszont komoly gondot jelent. Amennyiben elfogy a hozzájuk való tartalékalkatrész, úgy részben meg lehet oldani a helyi karbantartásukat (az ukrán hadiipar képes csodákra), de előbb-utóbb el fognak kopni a harcmezőről” – írta Takács. Szerinte technikailag volna ugyan erre is európai alternatíva – Marder, Lynx, CV-90 –, azonban az európai gyártási kapacitás messze elmarad a szükségestől.
„Amennyiben tényleg megszűnik az amerikai támogatás e téren is, úgy az ukrán haderőnek körülbelül másfél hónapja van kitalálni, hogy harcol Bradley-k nélkül” vagy, hogy mivel helyettesíthetők.
Takács és Rácz is úgy látja, hogy a legideálisabb eset az lenne, ha csupán pénzzel kellene beszállniuk az európaiaknak – azaz a brit és francia aktivitás mellett, a NATO meghatározó európai tagjainak támogatásával formálódó „tettre készek koalíciójának” –, akik egyszerűen piaci alapon vásárolnák meg az amerikai eszközöket, és juttatnák el Ukrajnának.
Erre volt már példa 2023 ősze és 2024 tavasza között, amíg a republikánusok ellenállása miatt hiányzott a demokrata Joe Biden elnöksége idején a szállítások törvényi felhatalmazása. „Ez létező forgatókönyv, meglátjuk, március 6-án átmegy-e Ursula Von der Leyen javaslat” – mondta Rácz a csütörtöki EU-csúcsról. Az Európai Bizottság elnökének EU-s védelmi csomagjára vonatkozó javaslatáról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
Zelenszkij helyrehozná kapcsolatát Trumppal
Minden bizonnyal nem függetlenül a fegyverszállítmányok szüneteltetéséről szóló amerikai bejelentéstől, az ukrán elnök a kapcsolatok gyors rendezéséről írt az X-en. Zelenszkij szerint „sajnálatos, ahogyan alakult” a múlt hét pénteki találkozó Trumppal a Fehér Házban. „Szeretnénk, ha a továbbiakban a párbeszéd és az együttműködés konstruktív lenne.” Az elnök azt írta: „Ukrajna kész mielőbb tárgyalóasztalhoz ülni hogy közelítsünk a megalapozott békéhez. Senki sem akar békét jobban, mint az ukránok. Én a csapatommal kész vagyok rá, hogy Trump elnök úr erős vezetése mellett dolgozzunk a tartós béke megvalósításán” – írta Zelenszkij.
Az ukrán elnök egy nappal korábban még épp azzal bosszantotta fel Trumpot, hogy azt nyilatkozta, messze még a béke. A teljesítményének minősítésére különösen érzékeny amerikai elnök megválasztása előtt azt ígérte, győzelme után „24 óra alatt” békét teremt Oroszország és Ukrajna között, amit később már módosított.
Zelenszkij azt is közölte, kész mielőbb aláírni a pénteki vita miatt félretolt megállapodást, amely jelentős hozzáférést biztosítana az amerikaiaknak Ukrajna ásványkincseihez. A Reuters kedden három forrásra hivatkozva is arról írt, hogy Donald Trump amerikai elnök azt mondta a tanácsadóinak, kedd esti kongresszusi beszédében be akarja jelenteni a megállapodást, de kiemelték, hogy a dokumentumot még alá kell írni, a helyzet pedig még változhat addig. A Fehér Ház, Kijev és a washingtoni ukrán nagykövetség egyelőre nem reagált a Reutersnek.
