Moszkva vagy Európa érdekében cselekszik? – kérdezték Orbántól az EU-csúcsra érkezve

„Szerintem a befagyasztott orosz vagyon ügye az halott” – jelentette ki csütörtökön, az uniós állam- és kormányfők ülésére érkezve Orbán Viktor. A miniszterelnök úgy látta, összegyűlt a blokkoló kisebbség a javaslat ellen, hogy az EU-ban befagyasztott orosz jegybanki vagyonból segítsék Ukrajnát.

Orbán szerint a terv lekerült a napirendről, mások nem így látták

Ahogy arról az ülést beharangozó cikkünkben írtunk, a találkozó fő kérdése, hogy hogyan segítsék Ukrajnát a következő két évben. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen már hónapokkal ezelőtt javasolta, hogy az EU-ban befagyasztott orosz jegybanki vagyonból egy jóvátételi hitelt nyújtsanak.

Ehhez – egy közös uniós hitellel szemben – nem kell egyhangú döntés, elég lenne a minősített többség, de a leginkább érintett Belgium ellenzi az ötletet. Elvileg így is elfogadhatnák a javaslatot – hacsak nem jött össze a blokkoló kisebbség, ami Orbán szerint megtörtént. Ez azt jelentené, hogy vagy minimum 13 kormány ellenzi a javaslatot, vagy legalább négy olyan, amely az uniós lakosság több mint 35 százalékát képviseli.

A miniszterelnök szerint lehet, hogy még egyszer nekifutnak, de a terv lekerült a napirendről. Nem tudta megmondani, hogy mi lehet helyette.

Moszkva vagy Európa érdekében cselekszik? – kérdezték Orbántól. „Én csak a békéért dolgozom”, mert afelé kell lépéseket tenni, nem a háború felé – válaszolta.

Von der Leyen az orosz vagyont használó jóvátételi hitel mellé egy közös, unióst is javasolt december elején, miután októberben az állam- és kormányfők Orbán kihagyásával sem tudtak dönteni és alternatívákat kértek. A magyar miniszterelnök ugyanakkor gyakorlatilag csütörtökön is kizárta, hogy egy közös kölcsönt adjanak.

Ahogy a beharangozónkban is írtuk, a Politico szerint egy olyan terv is felmerült, hogy ugyan mindenki beleegyezzen ugyan a hitelbe, de Magyarország és Szlovákia kivételt kapjon a pénzügyi kötelezettségvállalás alól. Az erre utaló kérdésre Orbán annyit mondott, hogy még nem tudni, a „meghalt” javaslatot mi válthatná fel, de elsőre nem zárta ki a Politico által vázolt forgatókönyvet, hogy aztán a végére mégis elvi ellenzésről beszéljen. Úgy fogalmazott, hogy „Magyarországon az alkotmányos helyzet nagyon világos: a kormány olyan hitelfelvételhez, amely Magyarország számára fizetési kötelezettséget teremt, csak parlamenti felhatalmazással járulhat hozzá. Nekem ilyen felhatalmazásom nincs és nem hiszem, hogy valaha Magyarországon bármilyen miniszterelnök” kapna ilyet. „Az az út, hogy közös hitelből finanszírozzák Ukrajnát, semmiképpen sem járható, de a jogi korlátokon túl nem is értenék vele egyet, mert szerintem nem a háborút kell finanszírozni, hanem a békét.”

Orbán véleményével szemben Von der Leyen a találkozóra érkezve továbbra is mindkét tervről beszélt, ahogyan egy nappal korábban, Strasbourgban is. Ahogy azt a beharangozónkban is írtuk, a testület korábban általában igyekezett egyértelművé tenni, hogy a jóvátételi hitelt tartaná a jobb módszernek, de a strasbourgi plenáris ülésen és a csúcsra érkezve sem jelzett ilyet Von der Leyen, ami jelezheti, hogy csökkentek az esélyek az orosz vagyon használatára.

Friedrich Merz német kancellár is említette mindkét lehetőséget, ráadásul ő már egyértelműbben állást foglalt a jóvátételi hitel mellett, nem látott jobb lehetőséget ennél.

Micheál Martin ír kormányfő sokkal inkább a jóvátételi hitelt tartaná előnyösnek, mint a közös kölcsönt, mert ez elrettentene másokat attól, hogy elpusztítsanak országokat.

Kristen Michal észt miniszterelnök csak az orosz vagyon használatáról beszélt, aminek két előnyét is felsorolta: nem az uniós adófizetők, nem más, hanem az agresszor fizetne, és világos jelzést küldenének Ukrajna mellett a világnak is.

Amit nem igazán vitatott senki, hogy ezen az ülésen dönteniük kellene. Donald Tusk lengyel kormányfő úgy látta, vagy pénzt adnak ma, vagy vért holnap. „Nem csak Ukrajnáról beszélek, Európáról beszélek”.

Az ülést elnöklő António Costa, az Európai Tanács elnöke szerint különösen sokat dolgoztak a lehetőségek közül „az egyiken”, amelyet „nagy többség” támogat. Folytatják a munkát ezzel ma és ha kell, holnap, de biztosított mindenkit: nem mennek el döntés nélkül.

A Guardian úgy értesült, hogy az ülésre megérkezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is.

Nagy csatát látott Orbán a szavazásnál, ahol 500 igenre jutott 120 nem

Orbán a Dél-amerikai Közös Piaccal (Mercosurral) kialkudott, de uniós részről még nem elfogadott szabadkereskedelmi egyezménynél is úgy látta, összejött a blokkoló kisebbség.

Ahogy arról szerdán írtunk, megállapodtak biztosítékokról az érzékenyebb agrártermékekre, de az EU három legnépesebb országának kormányai közül kettő is ellenzi, hogy a héten elfogadják a javaslatot. Így a magyar és a lengyel kormánnyal együtt valóban úgy néz ki, elegen vannak a szabadkereskedelmi rész megakasztásához.

Orbán megerősítette, hogy sokat gondolkodtak erről, „komoly szakmai viták” voltak Magyarországon, de nem támogatja a tervet, és a héten Von der Leyen aláírná az egyezséget, de ezt szerinte meg tudják akadályozni. A csúccsal párhuzamos gazdatüntetésen résztvevőknek „száz százalékig” igazuk van.

„Az Európai Parlamentben is komoly összecsapások vannak”, „nagyon nagy csata volt” – jelentette ki Orbán az orosz gázt kivezető jogszabályról, amelyet 500 igennel, 120 nem és 32 tartózkodás mellett szavaztak meg. A Tisza Pártot sunnyogással vádolta, amiért a képviselői nem adtak le voksot, és megismételte az állítást, hogy szerinte többszörösére ugrana emiatt a gázár. (Többek között ez a G7-es cikk is jelezte már: több elemzés szerint sem igaz, hogy ilyen következménye lenne a lépésnek.)