Egy kutatás szerint az egyetemisták 45 százaléka fontolgatja a tartósan külföldre költözést
Jelentősen nőtt az egyetemi hallgatók politikai részvétele az elmúlt öt évben, miközben szintén nagyot nőtt azok száma is, akik el tudják képzelni, hogy tartósan külföldön telepedjenek le – legalábbis ez derült ki Aktív Fiatalok Magyarországon kutatásból, ami egy 805 nappali tagozatos egyetemista megkérdezésével készült kutatás.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által az MTI-nek elküldött kutatásból szerint jelenleg a hallgatók 45 százaléka fontolgatja a tartósan külföldre költözést, miközben az anyagi helyzetüket jellemzően jónak értékelik.
Szabó Andrea, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének intézetigazgatója elmondta, hogy a kutatás a külföldi élettel kapcsolatos megfontolások terén „rekordközeli” eredményeket mutat: míg 2015-ben a megkérdezettek 37 százaléka, 2019-ben 33, addig 2024 tavaszán 45 százalékuk tudja elképzelni, hogy tartósan Magyarországon kívül telepedjen le. Enyhén, de tovább növekedett a Magyarországon kívüli tanulási szándék is: jelenleg a hallgatók közel egynegyede szeretne külföldön tanulni.
A kutatás szerint a magyar egyetemisták többet beszélgetnek közéleti kérdésekről, politikáról otthon családi körben, valamint barátaikkal, ismerőseikkel, mint korábban bármikor. Oross Dániel, az intézet tudományos főmunkatársa szerint a hallgatók politikai részvételében jelentős növekedés látható: míg 2019-ben a hallgatók 43 százalékának nem volt semmilyen részvétele, 2024-re ez az arány 30 százalékra csökkent. A 2024-es aktivizmus a 2010-es évek elején mérthez hasonlít.
A felmérés a hallgatók értékpreferenciáit is vizsgálta:
az azonos neműek házasságát a hallgatók 72 százaléka támogatja, a konzervatív anya-apa szerepfelfogást ugyanakkor csak 6 százalékuk.
A fiatalok 23 százaléka azt gondolja, hogy nem politikai programokra, hanem erős kezű vezetőre van szükség. A migrációs politika szigorítását egynegyedük tartja kívánatosnak. Ez utóbbi esetben különösen nagy az attitűdök eltérése a baloldali és a jobboldali gondolkodású egyetemisták között: míg az önmagukat jobbra sorolók 44, a baloldaliak 12 százaléka ért inkább vagy nagyon egyet az állítással.
A reprezentatív felmérés a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet vezetőjének irányításával, a Nemzeti Ifjúsági Tanács támogatásával, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával együttműködésben készült el.
