
Már hónapok óta zajlott az a nyomozás, amelynek csúcspontján a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) munkatársai múlt hét csütörtökének reggelén kivonultak házkutatást tartani az Integritás Hatósághoz, valamint a hatóság elnökének, Biró Ferencnek a solymári házához.
Úgy tudjuk, a hatóság székhelyére a KNYF-től több mint harminc, de a solymári házhoz is több mint egy tucatnyi nyomozó vonult ki. Az akcióról az ügyészek már csütörtök reggel közleményt adtak ki, de ebből akkor csak annyi derült ki, hogy egy folyamatban lévő nyomozásban „összehangolt eljárási cselekményeket” hajtanak végre.
A viszonylag nagy felhajtással járó akció végén, csütörtök este derült ki, hogy a nyomozók a nap végén Birót és a feleségét is meggyanúsították. Az ügyészek azt állítják, hogy az IH elnöke a saját, felső kategóriás szolgálati autóján kívül a hatóság pénzén bérelt egy másik, szintén felső kategóriás autót, amit a felesége magáncélra használt. Ezzel az elnök a gyanúsítás szerint 14 millió forint vagyoni hátrányt okozott a hatóságnak. Ez az ügyészség szerint hűtlen kezelés, de emellett még hivatali visszaéléssel is meggyanúsították.
Kormányzati támadás?
Utóbbiról az ügyészség annyit közölt, hogy Biró annak érdekében, hogy az igazgatóság másik két tagját törvényes jogaik gyakorlásából kizárja, bizonyos jogkörüket a jogszabályokkal ellentétesen korlátozta, egyidejűleg közhatalmi jogosítványait önhatalmúlag gyakorolta.
Ezzel kapcsolatban a Telex úgy tudja, hogy az ügyészek fókuszában az IH szervezeti és működési szabályzata, illetve annak módosításai állnak – ezt állította egyébként Biró is, amikor szerda este az ATV Egyenes Beszéd című műsorában interjút adott. Ugyanakkor egy, az ügyet közelebbről ismerő forrás lapunknak azt mondta, közel sem biztos, hogy a hűtlen kezelés megáll az autóbérléses ügyletnél, mert a nyomozás még javában tart.
A gyanúsítás ellen mindenesetre Biró és a felesége is panasszal élt, tagadják, hogy bűncselekményt követtek volna el. Biró egy közleményt is kiadott, amelyben azt állította, hogy a személyén keresztül akarják támadni az IH-t, az ügyészek pedig szerinte „felülről érkező utasítás alapján jártak el”.
A dolognak komoly tétje van, Biró posztja ugyanis sérülékeny. Ugyan rá is vonatkozik az ártatlanság vélelme, de az IH-ról szóló jogszabály szerint a közbizalom fenntartása érdekében már akkor kezdeményezhetik a felmentését, ha büntetőeljárás indul ellene, azaz kinevezésének feltételei már nem állnak fenn. Ezt Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke teheti meg, de mivel Biró panasszal élt a gyanúsítás ellen, a 24.hu cikke szerint Windisch egyelőre nem kezdeményezte a felmentését.
A nyilvánosságban jellemzően kétféle, egymással ellentétes narratíva bontakozik ki: a propagandasajtó igyekszik úgy tálalni a sztorit, hogy az IH vezetője korrupt és még a solymári házát is a hatóság pénzén építette – utóbbi biztosan nem igaz, de erre még visszatérünk. Az IH közleményeinek egyes részei pedig azt sugallják, hogy Biró teljesen ártatlan, és valamiféle kormányzati támadás áll a háttérben. Erre utal, hogy a közleményében azt írta, hogy az ügyészek „felülről érkező utasítás alapján jártak el”.
Az elmúlt napokban több olyan emberrel is beszéltünk, akiknek rálátásuk van az IH-nál történtekre, de olyanokkal is, akik Birót személyesen is ismerik. A háttérbeszélgetések alapján az a kép rajzolódott ki, hogy ha a kormányzatnak jól is jön egy botrány, ami az IH-t érinti, a dolgok ilyetén alakulásához a szervezeten belüli konfliktusok éppúgy hozzájárultak, mint Biró vezetői stílusa.
Az bizonyos, hogy az IH-t kényszerből alakította meg a kormányzat, Brüsszel nyomására. Az IH feladata ugyanis hivatalosan az, hogy az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalást, összeférhetetlenséget, korrupciót vagy más jogsértést kivizsgáljon. A szervezetet a kormány a korrupció elleni harc jegyében hozta létre, ez az egyike azoknak a vállalásoknak, amikről a jogállamisági feltételeknek való megfelelés érdekében döntött a kormány.
Gyanakvás mindkét oldalról
Megalakulása óta az IH ténykedését ellenzéki és kormányoldalról is gyanakvás kísérte, csak más-más okból. Egyes ellenzékiek amolyan kamuszervezetként tekintenek rá, mondván, hogy egyetlen fajsúlyos ügyet sem derítettek fel, csak a már régóta ismert „gumicsontokat” rágják újra, de nincs olyan tevékenységük, amely valódi veszélyt jelentene a rezsim korrupt szereplőire. Az ellenzékiek gyanakvását csak erősítette, hogy korábban Biró arról beszélt: szerinte „nem Orbán rendszere korrupt, hanem az egyes emberek”.
Kormányzati oldalról viszont nem úgy látták, mintha az IH a kormány szekerét tolná, ellenkezőleg: inkább Brüsszel bábjaként állítják be őket, olyan hatóságnak, amelynek létrejöttét a kényszer szülte.
Az IH eközben két irányban védekezett: azt próbálta kommunikálni a nyilvánosságban, hogy pártatlanok, és a vizsgálataik során nem politikai szempontokat néznek. Azt nehéz lenne vitatni, hogy Biró Ferenc meggyanúsításáig az IH sok vizet zavart volna a politikai nyilvánosságban. A meggyanúsításáig a közéletben alig ismerték a nevét, a médiában sem szerepelt gyakran. Viszont maga az eljárás igencsak magas labda a kormányzatnak, amely így könnyen visszavághat Brüsszelnek, mondván: a hatósággal, amit az EU ültetett a nyakukba, valami nagyon nincs rendben.
A Biró elleni eljárás ráadásul éppen akkor vált nyilvánossá, amikor az EU elnökségét a magyar kormányzattal nyíltan szemben álló lengyelek viszik. Noha Birót az Állami Számvevőszék elnöke nevezte ki pályázat útján, ismerősei szerint nem fideszes, korábban nem voltak kormányzati kapcsolatai sem, így az ellene folyó eljárás inkább az IH-t, mintsem a kormányzatot érinti kínosan.
Küldetéstudat, kiváltságok, védelem
„Feri nem korrupt. Inkább azt mondanám, hogy egy olyan vezető, aki azt hiszi, hogy neki járnak bizonyos kiváltságok” – ezt mondta Biróról egy neve elhallgatását kérő ismerőse, aki még a piaci szektorból ismeri őt, de volt szerencséje az IH-s karrierjét is nyomon követnie. Ez az ismerőse példaként említette, hogy Biró már az IH megalakulásától kezdve fegyveres testőröket, kék villogóval felszerelt autót akart.
Az ismerős szerint ezek az igényei egyfajta küldetéstudattal is párosultak. „Azt érezte, hogy bizonyos értelemben rajta múlik, hogy Magyarország megkapja-e a visszatartott uniós támogatásokat” – mesélte az ismerős. Azt, hogy Birónak küldetéstudata van, másoktól is hallottuk, a jellemzései során ez vissza-visszatérő elemként bukkant fel. Volt olyan ismerőse, aki ezt a küldetéstudatot a vallásosságával magyarázta.
Egy másik forrás pedig azt mondta lapunknak, hogy Biró már a hatóság megalakulása után azt próbálta meg kijárni bizonyos kormányzati szereplőknél, hogy védett személy legyen és fegyveres testőrei legyenek.
Csakhogy ezt a jelenlegi jogszabályok nem tették lehetővé, azokat módosítani kellett volna, erre viszont az illetékes kormányzati szereplők nem voltak nyitottak. Sőt, egyesek szerint visszatetszést váltott ki, hogy Biró efféle kiváltságokat akar kilobbizni magának, miközben Magyarországon eddig még azokat a tényfeltáró újságírókat sem érte fizikai atrocitás, akik adott esetben súlyos gazdasági visszaéléseket tártak fel, amit jó néhány befolyásos üzleti vagy kormányzati szereplő nagyon nem nézett jó szemmel.
Falakba ütközött
Bár Biró nem akart interjút adni a Telexnek, hogy a róla és a hatóságáról összegyűjtött információkra személyesen reagáljon, az IH szóvivője útján mégis reagált lapunknak. Az IH válasza szerint Biró valóban szerette volna, ha felveszik a védett személyek körébe, de nemcsak őt, hanem az IH épületét is. Ebben az esetben a Készenléti Rendőrség emberei vigyáznának az épületre és rá. Ezt az igényét azzal indokolta, hogy az IH ténykedése olyan aktorokat is zavarhat, akik miatt szerinte szükség lenne a védelemre.
Az IH közlése szerint nemcsak ezzel, de más kéréseivel is falakba ütközött az elnök. A kormányzat az elejétől fogva mostohagyerekként kezelte őket, ami nehezítette a szervezetépítést.
És itt jön képbe az egyébként Fidesz-közeliként elkönyvelt magánbiztonsági cég, a Valton-Sec Zrt., amellyel az IH szerződésben áll. Az IH szerint azért kellett egy magáncéggel szerződni, mert a Gazdasági Versenyhivatallal és más autonóm költségvetési szervekkel ellentétben az IH-nak és vezetőjének kért védettséget nem kapta meg a szervezet. Arra, hogy miért éppen a Valtonra esett a választás, válaszukban nem tértek ki.
Kerítés a ház körül, kamerarendszer
Az, hogy Biró a solymári ingatlanát a hatóság pénzéből építette, biztosan nem igaz. Annyit sikerült kiderítenünk, hogy egy kerítés és bizonyos védelmi kamerarendszer kiépítése miatt tartottak ott házkutatást. Egyelőre nem világos, hogy a kerítést (ami tudomásunk szerint egy egyszerű vadháló) a hatóság pénzéből erősítette-e meg, de az biztos, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottsága csak arra adhatott engedélyt, hogy a beruházáshoz ne kelljen közbeszerzést kiírnia. Az ATV-ben Biró ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a munkahelyi biztonságát rendbe kell rakni, de mivel otthonról is dolgozik, a saját házának kerítését is meg kellett erősíteni, nagyjából egy 100 méteres szakaszon.
Itt arról a 21 ezer négyzetméteres solymári birtokról van szó, ahol Biró a családjával él. Ugyan a lakóhelyét a jogszabály szerint nem kell feltüntetnie a vagyonnyilatkozatában, a korrupció ellen küzdő hatóság elnöke iránti bizalomnak nem tett túl jót, hogy nem számolt be a nyilvánosságnak a legnagyobb értékű ingatlanáról. Úgy tudjuk, a kerítés ügye egyébként egyelőre nem is tárgya az eljárásnak, legalábbis a KNYF korábbi közleménye sem erre, sem a vagyonvédelmi szerződésre nem tért ki, csak az autóbérlésre.
Belülről segíthették információval az ügyészséget
Az, hogy Biró szóban forgó költekezései hűtlen kezelésnek számítanak-e vagy sem, legkésőbb a büntetőeljárás végén kiderül. Annyi azonban már most érezhető, hogy az IH-n belül sokan még akkor is egy ki nem kényszerített hibának tartják a történteket, ha az ügyészség állításával ellentétben Biró nem követett el bűncselekményt.
Biró közvetlen környezetében úgy vélik, hogy az egyik alelnök állandó furkálódása vezetett el a büntetőeljárásig. Ez annyiban biztosan nem összeesküvés-elmélet, hogy a KNYF közleményében is azt írták, bejelentésre indult nyomozás.
Azt több, egymástól független, de a hatóság belső életét ismerő forrás is megerősítette lapunknak, hogy a két alelnök egyike, Dabóczi Kálmán és Biró viszonya korántsem felhőtlen. Ezért is terjedhetett el az, hogy az IH felső szintjén kell keresni azt vagy azokat, akik esetleg információkkal segítették a Biró ellen nyomozókat.
Fluktuáció, konfliktusok
Ám több forrásunk szerint sem csak Dabóczi az, akivel konfliktusa volt. Többen panaszkodtak Biró vezetői stílusára, az IH-n belül elég nagy volt a fluktuáció, pénzügyi vezetők jöttek-mentek. Akadtak olyan munkatársak, akik kifejezetten az elnök miatt távoztak, de olyanok is, akiket ő rúgott ki.
Több olyan véleményt is hallottunk a szervezeten belülről, miszerint ha Biró nem is követett el jogsértést, ahogy ő ezt állítja, elnökként olyan támadási felületet adott, ami az ott dolgozó mintegy 110-120 ember munkáját hiteltelenítheti. Példának azokat az eseteket említették, amikor a saját autójába a hatóság pénzén tankolt.
Ezzel kapcsolatban az IH a Telexszel azt közölte, hogy az elnök benzinkártyát használt, amelynek havi elszámolása van. Amikor a terhelést követő hónapban beérkezett a könyvelésre az elszámolás, azonnal visszafizette a terhelt összeget az IH számlájára – írta a szervezet szóvivője.
Azoknak, akik az IH munkáját csak kívülről látták, leginkább az szúrt szemet, hogy a hatóság épülete a Széchenyi István téren, a prémiumminőségű Roosevelt luxusirodaházban van, amit Biróék 300 millió forintnak megfelelő euróért bérelnek. Az elnököt bírálók szerint ez a fényűzés legalább annyira felesleges pénzszórás és visszatetsző, mint a fegyveres testőrök alkalmazása.
Az IH-t természetesen ezzel a bírálattal is szembesítettük. Az IH saját meghatározása szerint magas színvonalú munkát akar végezni, ehhez a piacról csábít szakembereket, akiknek szerintük „megfelelő munkáltatói csomagot kell nyújtani”. Ez szerintük a valóban piaci és nem államigazgatási fizetés mellett színvonalas munkakörülményeket, irodát is jelent. Közlésük szerint az iroda egyébként egy informatikai cég „albérlete”, és így 30 százalékkal olcsóbb a piacinál. Arra az értesülésünkre, miszerint a hatósághoz olyanokat is felvettek, akik korábban a titkosszolgálatnál vagy a rendőrségnél dolgoztak, nem reagáltak, mondván, hogy ezzel kapcsolatban nem nyilatkozhatnak.
Vizsgálták a Rogánhoz tartozó kommunikációs hivatalt
Biró korábban utalt arra, hogy ha az ember összeköti a pontokat, akkor találhat összefüggést az ellene felhozott vádak és aközött, hogy az Integritás Hatóság nyomoz a Rogán Antal minisztériuma alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal ellen. „Érdekesnek tartom az eljárás időzítését is: az Integritás Hatóság vizsgálatot indított az NKOH tevékenységével kapcsolatban” – írta, de a sejtetésnél tovább nem ment, az ATV-ben pedig már úgy tűnt, visszakozik is. Az Egyenes Beszédben azt mondta, hogy mint elnök nem akar bevonulni a politikai térbe.
A 2014 óta működő NKOH 2015 és 2023 között összesen 1360 milliárd forint értékben kötött szerződést állami szereplők kommunikációs és rendezvényszervezési feladataira. Az NKOH Rogán Antal irányítása alatt áll, de azt nem tudni, hogy az IH mit vizsgál a hivatallal kapcsolatban. Az mindenesetre köztudott, hogy a szervezet milliárdos megrendeléseinek általában kormányközeli vállalkozások a haszonélvezői.
Bár az IH nem akart részleteket elárulni az NKOH elleni vizsgálatról, más forrásból úgy tudjuk, a hivatal ellen azután kezdtek el vizsgálódni, hogy az Egyesült Államok Rogán Antalt szankciós listára tette. Az USA Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) akkor az NKOH-t is megemlítette a szankciók kiszabását megindokoló közleményében. Igaz, a Biró elleni eljárás – az IH elnökének tudta nélkül – ekkor már hónapok óta zajlott.