Nem egy vegyi kombinát területét vettük át – Karácsony és Vitézy közös konferencián beszélt a rákosrendezői tervekről

„Szeretettel üdvözlöm az új telektulajdonosokat” – mondta Karácsony Gergely főpolgármester a Merlinben rendezett Hogyan tovább Rákosrendezőn konferencián. A főpolgármester szerint Rákosrendező a budapestiek közös ügye. A csütörtöki kormányinfón kiderült, hogy a kormány tudomásul veszi a főváros cégének Rákosrendezőre vonatkozó elővásárlási jogát, megvehetik a területet, a szemét eltakarítása után azt építenek oda, amit ők szeretnének. A fővárosi konferencián Vitézy Dávid arról beszélt: nemzetgazdasági érdek, hogy a rákosrendezői beruházás létrejöjjön.

„Elindultunk egy úton, szeretnék azt hinni, hogy a kormány jót akar Budapestnek, de ez a hit még gyenge lábakon áll” – mondta. Karácsony szerint ahhoz, hogy érdemben tudjanak fejleszteni a kormány hozzájárulása is kell, például a területen található vasúti infrastruktúra megújításához. A kormány államközi szerződésében található 300 milliárd forintos fejlesztésére mindenképpen szükség lesz. „Állami szerepvállalás nélkül ezek az álmok álmok is maradnak” – mondta.

Karácsony szerint először el kell készülnie a mesterterveknek, azután jöhet a terület takarítása.

„Mindent vállalunk, amit az arab befektőt vállalt, de az arab befektető nem vállalt semmit.”

Ez szerinte annyi, hogy meg kell állapodni a kormánnyal, hogy kiviszik a szemetet. A terület kitakarítása után írnák ki a nemzetközi pályázatot, utána indulhat az építkezés. A főpolgármester azt mondta, hogy nyugdíjas lesz, mire az egész projekt kész lesz. Lehet, hogy nyolc év múlva már beköltözhetnek az első lakók az itt épült új házakba, de a teljes beruházás sokkal több lesz. „Ez még Bécsben is húsz év” – mondta.

„Amikor elterveztük ezt a mai minikonferenciát még nem volt egyértelmű, hogy a magyar kormány a jogállamiság útját vagy valami mást választ, mikor a főváros elővásárlási jogáról van szó” – mondta Karácsony. A főpolgármester szerint eddig sokszor arról kellett beszélniük, hogy mi nem lesz, valami ellen kellett küzdeni, ilyen volt a Fudan Egyetem elleni tiltakozás is. Itt most más a helyzet, mert ha főváros tulajdonos lesz, akkor tudja diktálni a tempót, hogy mi történik a területen.

Közérdekű fejlesztést szeretnének, az ehhez kapcsolódó igények felmérését már elkezdték. Ha kész a „mesterterv” csak akkor keresnek majd hozzá beruházót.

Fontosnak tartja, hogy a telek köztulajdon maradjon és csak az épület legyen a beruházóé.

Ezért lehetne használati díjat kérni, amiből az önkormányzat biztosíthatna saját lakásokat a területen, ezzel enyhítve a lakhatási válságot.

A 2019-ben készített terveket újra szeretnék gondolni, mivel irodaházakra például kevesebb szükség van ma. Valódi új közparkot szeretnének létrehozni, a Rákos-patak vízéből táplált tóval. A Rákosrendezőre álmodott tervnek csatlakoznia kell Budapest zöld infrastruktúrájához, egy zöld folyosó alakulhatna ki a körvasúttól, egészen a Nyugati pályaudvarig.

Felhőkarcolókkal nem számolnak, de engednének magasabb házakat is, viszont kizárólag olyat, ami nem zavarja a város történelmi városképét.

A jelenlegi szabályok szerint 90 méternél magasabb épületek nem is épülhetnek a fővárosban. Karácsony szerint mikor fejlesztenek, azt kell megnézni, hogy mik a legnagyobb problémák és kihívások, majd eszerint kell terveket készíteni. Az egyik ilyen a klímaváltozás, a másik pedig a motorizációs forgalom, ami kialakult: egyre nagyobb a gépjárműforgalom, amit csökkenteni kell. Szintén probléma, hogy Budapest sokat vesztett a népességéből, miközben az agglomerációban nő a lakosságszám, „ez Budapestet egy negatív spirálba lökte, ezt kellene megfordítanunk.” A főpolgármester megcélozná a kétmilliós lakosságszámot, ezt úgy érnék el, hogy az emberek itt akarjanak élni, otthonuknak érezzék a várost.

​A főpolgármester arról beszélt, hogy a 152 éves város és a 75 éve Budapesthez csatolt területek még mindig nem teljesen kapcsolódnak egymáshoz. A kettő között van egy kifli alakú zóna, tele barnaövezetekkel, ilyen Rákosrendező is. Ezek mind olyan rozsdaövezetek, amik sok előnnyel bírnak: közel vannak a belvároshoz, jó a közlekedésük, egybefüggő területek.

Karácsony bemutatott több tanulmányt, tervet, amit arról készítettek, hogy mit lehetne Rákosrendezővel kezdeni. Szerinte az arab beruházó terveivel szemben a Fővárosi Önkormányzatnak van koncepciója, ami „karnyújtásnyira van tőlünk”. „Nem kell feltalálnunk a melegvizet, rengeteg külföldi és magyar példa is van, hogy mit lehet kezdeni az ilyen rozsdaövezetekkel” – fogalmazott.

Vitézy Dávid: Nem egy vegyi kombinát területét vettük át

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője arról beszélt, hogy az arab befektő megjelenése előtt a terület tervezése már érdemben zajlott. A képviselő szerint fontos, hogy ez egy vasúti terület, amit részben még ma is használ a MÁV, így csak akkor lehet fejleszteni, ha a vasút átépítése megtörténik, ennek az arab befektető is tudatában volt.

A terület ma közlekedési szempontból átjárhatatlan, nincs belső infrastruktúrája és szennyezett a talaj.

Vitézy szerint is arra kell koncentrálni most, amiből hiány van Budapesten: megfizethető lakáskínálatra van szükség, és a lakóterületektől könnyen elérhető zöld területeket kell növelni.

A képviselő szerint bőven marad még olyan rozsdaövezet, ahol az állam tud fejleszteni, így ha a fővárossal akarnak versenyezni, akkor tudnak. Vitézy nem állítja, hogy nincs szemét és rothadás a területen, de a spontán erdősödés miatt vannak nagy, egybefüggő zöldterületek, amik értéknek számítanak. Hozzátette: figyelembe kell venni, hogy rengeteg a szemét, sok a talpfa, gázolajjal szennyezett a föld, de a helyzet nem olyan rossz. „Kell kármenetesíteni, de ne csináljunk úgy, mintha egy vegyi kombinát területét vettük volna át.” Vitézy felhívta a figyelmet, hogy az arab befektető sem vállalta, hogy 2039 előtt kifizeti a területért kért pénz, ami jelzi azt is, hogy ez egy önkormányzati ciklusokon átívelő munka lesz.

A Podmaniczky Mozgalom vezetője a tervekről elmondta, hogy 15 perces várost szeretnének, ahol negyed órán belül van pékség, drogéria, iskola, óvoda is, emellett legyen minél inkább zöld az egész. A példák közül kiemelte a bécsi főpályaudvart és környékét, amit az osztrák vasúttársaság és az önkormányzat közösen hozott létre két másik pályaudvarból. Szintén kitért a tavaly elkészült párizsi olimpiai falura is, ahol nyáron még sportolók laktak, ma már hatezer ember él ott.

Rákosrendezőre korábban az állami BFK is készített terveket, amik Vitézy szerint sokkal részletesebbek, mint amit az arab befektető bemutatott. Eszerint 1,6 millió négyzetméter új beépítést tervezhetnek a területre. Ezeknek a terveknek is része volt a kormány által most is vállalt 300 milliárdos infrastruktúra-fejlesztés. „Reméljük, hogy az állam nem csak az arab befektetőnek vállalta ezeket a fejlesztéseket.” Vasútfejlesztés szempontjából egy négyperonos MÁV-megállót terveztek ide, ahova befutna a kisföldalatti is, ezzel egy csomópont jönne létre. A kisföldalattit a meghosszabbítás mellett felújítanák, és lecserélnék az elöregedett járműveit is.

A Szegedi úti felüljáró is eleme lenne az itt létrejövő integrált csomópontnak, ez kötné össze Zuglót és Angyalföldet. Itt korábban már részletes MÁV-al, BKK-val és a fővárossal egyeztetett tervek készültek, ezért a Szegedi úti felüljárót Vitézy szerint akár holnap is el lehetne kezdeni. A felüljárón mindenképp átvezetnék a 3-as villamost, ami egy nagyon régi terv.

Nemzetgazdasági érdek, hogy ez a fejlesztés létrejöjjön

– mondta. Ezt azzal indokolta, hogy az országban lakhatási válság van. Fontosnak tartja, hogy nyílt kommunikáció legyen a projektről, és a haszon a köz érdekében hasznosuljon és ne befektetők kapják meg.

A kormány döntése előtt meghirdett konferencián a főpolgármester és Vitézy Dávid mellett részt vesz Erő Zoltán, Budapest főépítésze; Andreas Trisko, Bécs városfejlesztője és Tosics Iván, a Városkutató Kft. ügyvezetője is.

​Az online bejelentkező Andreas Trisko Bécs városfejlesztője, korábbi főépítésze a városa hasonló fejlesztését mutatta be és felajánlotta segítségét és tapasztalataikat a projekten dolgozóknak. Elmondta, hogy Bécsben a fejlesztési projekteket elemenként pályáztatják, figyelnek arra, hogy jól osszák el a támogatott és a piacorientált építkezést.

Több helyen is elbuktak hasonló befektetők

Tosics István a Városkutató Kft. vezetője több olyan külföldi példát is hozott, ahol nem valósult meg arab befektetők terve. 2005-ben már Isztambulban is voltak dubaji tervek, ami ellen komoly tiltakozások voltak. Egy év szakértő és lakossági tiltakozás után végül visszavonult az arab befektető a beruházásától. A sokat emlegetett belgrádi példát, a Waterfrontot is bemutatta, itt nem volt konfliktus a város és az állam között, díszes látványtervek készültek, a tiltakozások nem értek semmit. Tosics szerint ez egy politikai projekt volt. Ugyanez a befektető Zágrábba is elment, ahol a „Zágráb Manhattant” akartak felhúzni, de itt is megbukott a terv. Jó példának hozta a müncheni vasút területen létrejött beruházást, amit a város és a vasúttársaság közösen irányított.

Erő Zoltán, Budapest főépítésze arról beszélt, hogy a Duna mentén és Budán már voltak sikeres barnamezős fejlesztések, példának hozta a Váci úti irodafolyosót, a Millenárist és a Nemzeti Színházat és környékét. Ezeknek szerinte figyelembe lehet venni tanulságait. A sikertörténetek közé sorolta például Graphisoft Parkot, az óbudai Hajógyárral szembeni terület és a Marina City-t is, de kudarcnak nevezte a Vágóhíd területén létrehozott beruházást.

Erő szerint az élhető városhoz közösségi lakásprogram, rövid távolságok, korszerűsített intézményhálózat és a közösségi közlekedés fejlesztése kell. Nem kell viszont szegregáció, ne legyen „zárt a város”, és ne legyenek fenntarthatatlan megoldások, ehhez racionálisan kell átgondolni a fejlesztést. „Nincs veszíteni való idő, ember és tudás, amit kidolgoztunk, azt használni kell” – mondta.

„A háború még nem dőlt el”

Egyelőre annyi biztos, hogy a kormány meghátrált Rákosrendező ügyében, de maradtak még kérdések, köztük az is, hogy erről ők vagy a dubajiak döntöttek. A döntést Karácsony Gergely győzelemként értékelte, azt ígérte, hogy a főváros mindent teljesíteni fog, amit a dubaji beruházó az adásvételi szerződésben vállalt. Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője csapdától tart, de szerinte Budapest képes arra, hogy ne Dubajban találják ki és tervezzék meg a város jövőjét, hanem az itt élők. A Fidesz budapesti frakcióvezetője szerint „Rákosrendező sorsa megpecsételődött. Budapest egy óriási veszteséget szenvedett el.”

„Nagy győzelem, hogy a kormány elismerte a főváros elővásárlási jogát a Rákosrendező területére, de a háború még nem dőlt el” – mondta a főpolgármester csütörtök este. Amennyiben viszont meg tudnak állapodni a kormányzattal, akkor arra készülnek, hogy idén lesz egy megvalósíthatósági tanulmány, egy mesterterv a területre, amit meg lehet versenyeztetni. Aztán a legjobb ajánlatot adó pályázóval, magántőke bevonásával megvalósíthatják a terveket.

A Rákosrendezőre tervezett beruházás körül január közepén pörögtek fel az események, miután a kormány eladta a területet az emírségekbeli Eagle Hills Csoportnak. Kiderült viszont, hogy a kormány, illetve az arab befektető terveinek a főváros tehet keresztbe, ugyanis a főváros cégének, a Budapest Közműveknek (BKM) elővásárlási joga van a területre, amivel végül éltek is.

A kormány eleinte különböző indoklásokkal azt állította, hogy Budapest nem tudja érvényesíteni az elővásárlási jogát. Lázár János 5000 milliárdos csekket követelt a fővárostól, Nagy Márton és a Nemzeti Vagyonkezelő pedig azt állította, hogy a terület csak annak a vevőnek adható el, amelyet az arab állam a magyar kormány hozzájárulásával kijelölt. A főváros azt ígérte, amennyiben nem hagyják, hogy éljenek az elővásárlási jogukkal, akkor perre mennek. Erre végül nem lesz szükség, mivel Gulyás Gergely miniszter csütörtökön bejelentette, hogy a főváros cége veheti meg Rákosrendezőt, és nem kell megépítenie azt, amit az arab beruházó tervezett oda, a területet viszont ki kell takarítaniuk. Gulyás szerint a kormány megvizsgálta a szerződéseket, amiből kiderült, hogy az Egyesült Arab Emírségekkel kötött szerződést nem írja felül az elővásárlási jogot.

A főváros 2023-ban már bemutatta az általa Rákosrendezőre képzelt Parkváros koncepcióját. Az ekkor bemutatott, illetve most újra elővett terveikben nyolc-tízezer lakás, irodaházak, közepén egy hatalmas park és egy saját, a Rákos-patakból duzzasztott tó is szerepel – ezeket a terveket itt ebben a cikkünkben mutattuk be.