Hálapénzt fogadtak el, megfigyelték őket, aztán jött a fogda, a munka elvesztése és az őrlődés

„Három nappal azelőtt még orvosként dolgoztam és emberéletekről döntöttem, aztán a bíró döntött az én életemről, mert ha börtönbe megyek, az biztos, hogy nem jövök ki élve”– emlékezett vissza egy orvos arra, amikor 14 hónappal ezelőtt két hónapos megfigyelés után rajtaütöttek, miután hálapénzt fogadott el a betegeitől.

A rendőrségnek volt elég bizonyítéka: lehallgatták a titkárnője telefonját, és kamerafelvételekkel is alá tudták támasztani a pénz elfogadását. A 36 éve praktizáló orvos lapunknak azt mondta: két hónap alatt nagyjából 500-600 ezer forintot fogadott el a betegeitől. A pénzt a páciensek ajándék zacskóba tették, vagy a bonbon dobozába dugták.

Az orvos szerint valószínűleg belső feljelentés érkezhetett a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) Központi Védelmi Igazgatóságához, mert olyan információkat tudtak, amiket csak a munkatársai ismerhettek. Az orvos három napig volt rendőrségi fogdán, az ügyészség indítványozta a letartóztatását, végül házi őrizetbe került, és azóta is ott van, immár 15. hónapja.

Nem csak a hálapénzt elfogadókat, hanem a hálapénzt adókat is büntetik

Ha az orvos mindezt öt évvel ezelőtt követi el, akkor ugyanúgy dolgozhatott volna tovább, nem vonták volna felelősségre. Viszont az egészségügyi szolgálati jogviszony átalakításával 2021. január 1-jétől lépett életbe a hálapénzt ellehetetlenítő törvény. Papíron innentől büntethető az, aki hálapénzt ad vagy elfogad.

Azzal valószínűleg a legtöbben már a törvény bevezetésekor is egyetértettek: nem igazságos, ha az állami egészségügyben a betegek az anyagi helyzetüktől függően juthatnak előnyökhöz. 2021-től a jelentős orvosi béremelésért cserébe a dolgozóknak vállalniuk kellett a hálapénzre kiszabott büntetőjogi következményeket.

Valószínűleg a szigorú retorziók is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a korábban az orvosbárókat és a tehetős betegeket támogató, rendkívül káros hálapénz rendszere hosszú évtizedek után mára kiveszni látszik az állami egészségügyből. Bár a szigorú törvény mindenki számára ismert volt, most is vannak olyanok, akik megkockáztatják a korrupciónak ezt a formáját.

Az általunk megkérdezett egészségügyi dolgozók példáiból kiindulva a hálapénz elfogadásával lebukó dolgozók mind rendkívül súlyos szankciókra számíthatnak: korábban hónapokig megfigyelték őket, a rajtaütés után azonnal megszűnik a munkaviszonyuk az állami ellátásban, van olyan, aki magánban sem dolgozhat tovább.

Persze a hálapénz elfogadásának is vannak árnyalatai. Gyakorlati példával szemléltetve: lehet, hogy valaki tízezreket kér egy betegtől, és ezért cserébe előre veszi a műtéti listán, másnak néhány száz forintot ad a betege, esetleg egy nagyobb ajándékcsomagot hagy köszönetképpen az asztalán. Nincs két egyforma ügy, és nincs még állandó, kialakult bírói gyakorlata ezeknek a büntetőügyeknek – mondta lapunknak Marjay Zsolt ügyvéd.

A rendőrség ezekben az esetekben vesztegetés elfogadása miatt indít büntetőeljárást. Alapesetben a hálapénzt elfogadó egészségügyi dolgozókat három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik, de különleges esetekben akár ennél is nagyobb börtönbüntetést kaphatnak. Volt már olyan, hogy valaki letöltendő szabadságvesztést kapott, de olyan is volt, hogy az egyedi körülmények mérlegelése után a bíróság próbaidőre függesztette fel a büntetést.

„Eddigi tapasztalatom szerint egyébként a vádat képviselő ügyészség döntően végrehajtandó szabadságvesztést szokott indítványozni a vádiratában, de volt már természetesen ez alól kivétel is” – tette hozzá Marjay Zsolt ügyvéd. A büntetés a betegekre is kiterjed: ők egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők, ha pénzt adnak az orvosnak.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) a hálapénz visszaszorítása érdekében 2021 márciusától végez bűnfelderítő és megelőzési feladatokat. Az NVSZ nem nyomozó hatóság, bűncselekmény gyanúja esetén büntetőfeljelentést tesz, ami után a nyomozó hatóságok végezhetnek vizsgálatot.

Nem mindegy, hogy a betegek kávéra adnak pénzt, vagy egy előrehozott időpontért

A médiában az elmúlt években több olyan eset is megjelent, amikor orvosok, asszisztensek hálapénzt fogadtak el és eljárás indult ellenük. A Népszava információi szerint tavaly június végéig összesen 105 ügyben, közel 250 egészségügyi dolgozó ellen kezdeményeztek eljárást vesztegetés elfogadása miatt. 2023-ban 19 olyan folyt nyomozás, amikor páciensek például soron kívüli vizsgálatra vagy gyógyszer jogosulatlan felírására, illetve valótlan orvosi igazolás kiállítására kérték az egészségügyi dolgozókat. Ezenfelül tíz olyan klasszikus ügy volt, amikor az orvos a szokásos ellátás után fogadott el borítékot.

Sokan emlékezhetnek arra az esetre, amikor 2021-ben bilincsben vitték el egy budapesti kórház két főorvosát. A gyanú szerint a két orvos 2021 júniusa és augusztusa között több alkalommal pénzt vett át a rendelésén megjelenő betegektől, a pénzből egyikük asszisztense is kapott. 2021. szeptember 8-án kutatást tartottak a két főorvos rendelőjében, ahol közel kétszáz olyan üres borítékot találtak, amelyekben a gyanú szerint a páciensek hálapénzt adták át.

Ezeknek a képsoroknak a megítélése nagyon vegyes volt. Voltak, akik szerint a kemény fellépés jogos volt, mások szerint inkább példastatuálásról volt szó, és nem kellene az egyébként is nehéz helyzetben lévő egészségügyi dolgozókat még jobban ellehetetleníteni.

A törvény annyi engedményt ad, hogy egy orvos legfeljebb havonta kétszer most is elfogadhat ajándékot a betegeitől, de ezek értéke nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 5 százalékát (nagyjából 13 ezer forintot). Pénzt viszont egyáltalán nem szabad elfogadni. Egy lapunknak nyilatkozó asszisztens ellen azért indult eljárás, mert egyszer ajándékkártyát kapott, máskor túl nagy értékű ajándékot vett át, de olyan is volt, hogy ötszáz forintot adtak neki kávéra. Az asszisztens azt mondta: munka közben nem azzal foglalkozott, hogy akkor most ez belefér-e a törvénybe, hanem azzal, ki a következő beteg, akit el kell látnia.

Beszéltünk egy vidéki kórházban dolgozó orvossal is, akinek munkahelyére tavaly ment ki a rendőrség. Elmondása szerint nem volt szó tettenérésről, több munkatársával együtt már hónapok óta megfigyelték a rendelőjüket. A kivonulás után az orvosnak egyből be kellett mennie a rendőrségre vallomást tennie, aztán hazaengedték.

Az orvos nagyjából 6-7 esetben fogadott el néhány tízezer forintot. A kamerafelvételeken az látszódott, ahogy a betegek különböző tárgyakat dugdostak az orvos zsebébe. Az orvos elmondása szerint volt olyan kollégája, akit ötezer forint miatt, mást 1500 forint miatt mentettek fel.

„Az teljesen jogos, hogy van egy törvény, amit megszegtem. Azzal viszont nem értek egyet, hogy maga a törvény ennyire szigorú” – mondta. Azt ő is elítéli, ha egy orvos kedvezményekért cserébe kér pénzt a betegétől, ő azonban állítása szerint soha senkit nem kezelt máshogy azért, mert pénzt kapott tőle, nem élvezett elsőbbséget egyetlen betege sem. „Mindig azt gondoltam, hogy az más, de ha valaki szeretetből 20 év után ad pár ezret, akkor mi kinek ártottunk?” – tette fel a kérdést. Szerinte a betegei nem azért adtak ennyi idő után pénzt neki, mert valami kellett nekik, hanem azért, mert így fejezték ki a szeretetüket.

Az orvos azt is nehezményezte, hogy mielőtt kiment hozzájuk a rendőrség, bekamerázták a rendelőjüket, és hónapokig megfigyelték őket. Az orvos szerint ez etikátlan és túlzó, „itt amputált mellel, kivezetett béllel voltak a betegek. Ezt egy kábítószer csempésznél vagy sorozatgyilkosnál tudnám elfogadni.”

A titkos információgyűjtéshez bírói, ügyészi engedélyre van szükség. Az Alkotmánybíróság szerint azonban az orvosok rejtett megfigyelése nem sért alapvető jogot, mivel a hálapénz adója és elfogadója egyaránt titokban akarja tartani a cselekményt, ezért kizárólag a rejtett megfigyelés különböző eszközei alkalmasak a felderítésre és bizonyításra.

Az állami ellátásban nem dolgozhatnak tovább a hálapénzt elfogadó orvosok

A cikkünk elején idézett 36 évig praktizáló orvos is azt érezte, hogy a történtekhez képest túlságosan szigorúan léptek fel vele szemben. A legfájdalmasabb az volt neki, hogy nem dolgozhatott tovább állami intézményben. „A törvénnyel nincs mit vitatkozni, nem az az én bajom, hogy beleestem ebbe, ez tény, hogy bűncselekmény volt, de azzal vitatkozom, hogy orvosként miért nem dolgozhatok egy nem állami cégnél?” – tette fel a kérdést.

Általánosságban elmondható, hogy miután valaki ellen eljárás indul hálapénz elfogadása miatt, az állami ellátásban automatikusan megszűnik a munkaviszonya – mondta Marjay Zsolt ügyvéd. Ehhez tehát elegendő, hogy felmerüljön a bűncselekmény gyanúja, és büntetőeljárás induljon vele szemben, nem szükséges, hogy megszülessen a jogerős ítélet. Az ügyvéd szerint viszont nincs olyan általános szabály, ami megtiltaná, hogy egy hálapénzt elfogadó orvos az eljárás alatt ne dolgozhasson a magánszférában. Ez attól függ, hogy az adott orvossal szemben alkalmaznak-e személyi szabadságot kizáró vagy korlátozó intézkedést.

A cikkünk elején idézett orvos miután házi őrizetbe került, négy hónapig napi 2 órát, délután 1 és 3 között hagyhatta el az otthonát. Az orvosnak volt korábban egy magánrendelése, amit ebben a két órában tudott továbbvinni.

Viszont előbb-utóbb a magánrendelésére is kimentek a rendőrök, ahol ismét le akarták tartóztatni, amiért folytatta a munkáját. Ezután még jobban korlátozták a kijárását, már csak hetente kétszer 2 órára hagyhatta el a házat, és ebben az időben sem vállalhatott munkát. Az orvos szerint a hatóságok attól féltek, hogy esetleg befolyásolná a tanúkat vagy elszökne. „Úgy éreztem, hogy szobafogságban vagyok, egy pörgős életből belecsöppentem egy nyugdíjas életbe” – mondta az orvos.

Aztán tavaly október végén, 11 hónappal a házi őrizet elrendelés után felcsillant a remény: egy másik bíró engedélyezte, hogy nagyon szigorú feltételekkel adminisztratív munkát végezhessen egy egészségügyi cégnél. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy minden hétfőn, kedden és szerdán 7:30 és 20:30 között, illetve csütörtökön 7:30 és 12:30 között elhagyhatta az otthonát, hogy dolgozni tudjon. E mellett minden héten pénteken 12 és 14 óra között jelentkeznie kellett a helyi rendőrkapitányságon.

Viszont ez a szabadabb időszak nem tartott sokáig. Mire beletanult a munkába, megcsinálta a szükséges vizsgáit, az ügyész megtámadta a döntést, és másodfokon a bíróság úgy határozott, hogy az orvos továbbra sem dolgozhat. A másodfokú bíróság szerint a nyomozó bíró nem vette figyelembe a bűncselekmények jellegét és azt, hogy azokat hányszor követte el az orvos.

„December 13-án omlottam össze, amikor megjött a másodfokú végzés” – mondta az orvos. A végzésben a másodfokú bíróság ismét arra hivatkozott, hogy az orvos elszökhet, elbújhat, befolyásolhatja azokat a volt pácienseit, akiket még nem hallgatott meg a bíróság.

A nyomozás a bíróság szerint azért nyúlt ennyire hosszúra, mert a törvényszéki végzésben 85 aktív gyanúsított szerepel vesztegetőként. A hatóság szerint nem aránytalan, hogy ennyi gyanúsítottat nem tudtak ilyen gyorsan kihallgatni. Az orvos szerint ez nem azt jelenti, hogy ennyi páciens adott neki pénzt, mert volt, aki ajándékutalványt adott, volt, aki a borítékban csak leletet adott át, de ez később derült ki, és olyan is volt, aki a titkárnőjének adott pénzt. „Sokféle eset volt, de nem mindenhol pénz mozgott” – tette hozzá.

Tavaly decemberben a házi őrizetét meghosszabbították idén március végéig. Bár az orvos elmondása szerint jó körülmények között élnek, de a férje beteg, munkát nem tud végezni, így ő maradt az egyetlen keresőképes a családban. Az anyagiak mellett a történtek mentálisan is nagyon megviselik a családot. Az orvos kezdi észrevenni magán a depresszió jeleit, és akár a világ végére is elmenne, hogy dolgozhasson.

Megbánták, és dolgoznának tovább

A lapunknak nyilatkozó másik hálapénzt elfogadó vidéki orvosnak és asszisztensnek is az a legfájóbb pont, hogy az állami kórházban megszűnt a munkaviszonyuk. Az asszisztens szerint a rendszer ezzel úgy teszi tönkre a hasonló helyzetben lévők életét, hogy meg sem védhetik magukat. Ezt megalázónak tartja. „Egy gyilkos addig ártatlan, amíg nem hoztak ítéletet ellene.”

Papíron ő dolgozhatna a magánszférában, most ezen gondolkodik, de pszichésen nagyon megviselték a történtek. „Nekem ez volt az életem, ez volt a hivatásom, az nem vigasztal, hogy elmegyek magánba és ott milyen jó lesz.” Mai napig írnak neki a betegek, hívják, hogy segítsen, mert a rendelésen nem veszik fel a telefont. Az asszisztens ezt nem is csodálja, tekintve, hogy mennyire kevesen maradtak ott a munkatársai közül. Marjay Zsolt ügyvéd szerint ez nem mentesítő indok, a szabályokat még akkor is alkalmazni kell, ha emiatt veszélybe kerül az adott egészségügyi intézményben a betegek ellátása.

A korábban vidéki kórházban dolgozó orvos lapunknak azt mondta, bár van benne félelem, próbálja lazábban kezelni a helyzetet, magánrendelésén most is tud dolgozni, de az állami kórházba is visszavárják. „A legfontosabb az, hogy vissza tudjak menni az állami ellátásba bármilyen formában, hogy a betegeimet tudjam tovább kezelni, ők is nagyon várnak engem. Az biztos, hogy soha többet nem fogadnék el semmit, és a betegekkel is próbálnám megértetni, hogy ezt nem szabad” – mondta.

Az ügyvéd szerint van esély arra, hogy a hasonló helyzetben lévő orvosok később visszamehetnek az állami szférába dolgozni, de ha a bíróság elrendeli a foglalkozásuktól való eltiltást is, akkor csak annak lejárta után lesz ez lehetséges.

Az idősebb korosztálynál nehezebben kopik ki a hálapénz

A hálapénz azért is tudott nehezen kikopni a rendszerből, mert összefonódott a magyar egészségüggyel, és nem csak az idősebb orvosoknak vált természetessé, hanem a betegeknek is.

A házi őrizetben lévő orvos szerint évtizedes rutinról van szó. „A betegek sem hagytak kiszállni, annyira hálásak voltak nekem, olyan szeretet övezett. A betegek azt mondták, megsértem őket, ha nem fogadom el a pénzt” – mondta az orvos. A vidéken praktizáló orvos azt mondta: „Nehéz kiverni a magyar emberekből ezt a szokást. Én meg hülye vagyok, hogy nem adtam vissza a pénzt.” Az asszisztens is úgy gondolja, hogy ebben szocializálódtak az idősek, ezt nem lehet kiölni az emberekből.

A Magyar Orvosi Kamara tapasztalatai is azt mutatják, hogy az orvosok és a páciensek közül is jellemzően az idősebb korosztály élne még a hálapénzzel, a fiatalok határozottan elutasítják. De a visszajelzések alapján általánosságban a hálapénz intézménye kezd kikopni a gyakorlatból.

A törvény bevezetése előtt végeztek egy nem reprezentatív felmérést, ami alapján az orvosok 26 százaléka ismerte el, hogy fogadott el hálapénzt. A hálapénzt elfogadók közel kétharmada átlagosan havi 50 ezer forint pluszpénzt kapott zsebbe. 18 százalékuk 50 és 200 ezer forintot keresett így, 10 százalékuk számolt be havi 200 ezer forint feletti paraszolvenciáról.

2023 decemberében jelent meg egy hosszú tanulmány a hálapénz kivezetésének hatásairól. Eszerint a felnőtt népesség bő fele, 52 százaléka úgy gondolja, hogy 2021 óta visszaszorult a hálapénz jelenléte az állami egészségügyben. Az egészségügyi szakma véleménye megegyezik ezzel. A válaszoló orvosok 98 százaléka szerint a változás pozitív, a szakdolgozóknak 86 százaléka mondta ugyanezt. A szakma úgy látja: a reform óta a betegek már ritkábban ajánlanak fel pénzt. Az orvosok véleménye szerint 75 százalékkal, a szakdolgozók szerint átlagosan 57 százalékkal esett vissza a felajánló páciensek száma.