Eltűnt villanyszerelők: az ügyvéd szerint védence alkalmatlan egy kettős gyilkosság kitervelésére

Holttestek nincsenek, közvetlen bizonyítékok nincsenek, a halál oka nem állapítható meg, következtetésekre és feltételezésekre alapozva pedig nem lehet megállapítani a vádlott bűnösségét, mondta a Győri Törvényszéken a két eltűnt villanyszerelő meggyilkolásával vádolt É. Imre védőügyvédje.

Két és fél órás védőbeszédében Bagó Ottó sorra vette mintegy 50 tanú vallomását, és egyenként megkérdőjelezte azok jelentőségét. Érvelt azzal is, hogy É. Imre két és fél évig úgy volt otthon bűnügyi felügyelet alatt mielőtt ismét letartóztatták, hogy tisztában volt azzal: ha elítélik, csak életfogytiglant kaphat. A jogász úgy véli, bolond lett volna nem megszökni, ha egyszer valóban bűnösnek hiszi magát.

Azt is megkérdőjelezte, hogy vajon É. Imre egyáltalán alkalmas-e arra, hogy „tíz évig orránál fogva vezesse az igazságszolgáltatást”. Elnézést kért előtte a vádlottól, mielőtt ehhez kapcsolódóan intellektusáról, kulturális szintjéről szólt – amint mondta – az ő védelme érdekében.

Négyszeresen minősülő emberölés a vád

A 2021 nyara óta tartó büntetőperben első fokon múlt héten kezdődtek meg a perbeszédek. Az ügyész, Takács Róbert múlt héten arról beszélt, hogy É. Imre az egész eljárás során próbálta védekezését a tudomására jutott bizonyítékokhoz igazítani, és ennek során a legképtelenebb fikciókba hajszolta bele magát.

A két eltűnt villanyszerelőt a vád szerint a magát ártatlannak valló É. Imre ölte meg. Úgy vádolják emberöléssel, hogy feltételezett áldozatainak holtteste még mindig nem került elő, de nyomtalan eltűnésükből és egyéb jelekből a vádhatóság mégis arra következtet, hogy gyilkosság áldozatául estek. A vád szerint É. Imre építési vállalkozóként Magyarországon és Ausztriában is dolgozott, de jól fizető munkái ellenére nem jól gazdálkodott. Pár száztól akár ezer euróig terjedő tartozásai voltak munkatársai felé. A két villanyszerelő közül O. Vilmosnak 2015-ben egy általa bérelt markológép, M. Zoltánnak pedig 2018-ban 11 800 euró miatt kellett meghalnia. A vádirat azt állítja, hogy É. Imre mindkettőjüket ilyen-olyan okkal az Ikrényhez közeli, abdai kertjébe csalta, ott ismeretlen módon megölte, majd elrejtette és megsemmisítette maradványaikat. A bíróság nemrég el tudta végeztetni az udvar feltárását, de a holttestek nem kerültek elő.

A múlt héten perbeszédet mondott ügyész úgy látja: rengeteg légből kapott fikciót hallhattunk az eljárás során, de az igazság sokkal egyszerűbb: É. Imre a munkagép megtartása és az adósságtól való szabadulás kedvéért odacsalta a villanyszerelőket a kertjébe, ahol ő „élet és halál urának érezte magát”.

A vád több emberen, előre kitervelten, nyereségvágyból és aljas indokból elkövetett emberölés miatt életfogytiglant indítványozott a 67 éves vádlottra azzal, hogy 40 év múlva legyen legkorábban feltételesen szabadlábra bocsátható.

A védő szerint ez nem VV Fanni és nem Darnózseli ügye

A 2018-ban eltűnt M. Zoltán családjának sértetti képviselője, Lichy József is beszélt a múlt héten. Ő még azt is bizonyítottnak látja, hogy É. Imre lőfegyverrel ölte meg a két áldozatot. Ma az ügyész reflektált erre, e szerint azért nem állíthatja a vád, hogy lőfegyvertől haltak meg a sértettek, mert nincs arra nézve bizonyíték, hogy az aznap működtetett fegyver éles volt-e, esetleg riasztó- vagy vaktölténnyel volt töltve. És ha éles is lett volna, nem állíthatnánk, hogy az ölte meg őket, ám tény, hogy M. Zoltán eltűnésének napján valamilyen fegyver dördült el a vádlott mellett a ruháján és kezén talált nyomok alapján.

Az ügyészséghez hasonlóan az egyik eltűnt villanyszerelő családjának jogi képviselője is párhuzamot vont múlt héten a darnózseli feleséggyilkossággal és VV Fanni ügyével, mivel azokban az esetekben is vizsgálható holttest nélkül kellett lefolytatni a bizonyítási eljárást. Bagó Ottó viszont mai védőbeszédében aláhúzta, hogy ez az ügy merőben különbözik azoktól. A darnózseli ügy esetében ugyanis azonosítható szövetmaradvány igazolta a halál tényét, a VV Fanni (polgári nevén N. Fanni) megölése miatt elítélt vádlottról pedig kamerafelvétel került elő, amin egy teljesen ernyedt testet tart a karjában. Ugyanakkor a győri É. Imrét kizárólag tényből tényre történt következtetések alapján vádolják.

Az ügyvéd leszögezte: ő továbbra is „eltűntként” beszél a két villanyszerelőről, mivel holttestük nem került elő, és nincs információnk a halál körülményeiről vagy arról, hogy esetleges halálukat idegenkezűség okozta volna.

A tényállás megállapításához mindenekelőtt választ kell adni a kriminalisztikából ismert alapkérdésekre: „Ki, hol, mikor, mit, miért és hogyan tett?” – fejtette ki az ügyvéd, amire az ügyész azzal reagált, e kérdésekre választ is ad a vádirat: az a válasz, hogy É. Imre az említett zártkertben, azon a napon, amelytől kezdve a villanyszerelők nem adnak életjelet, nyereségvágyból és aljas indokból ölte meg a sértetteket. Csak a „hogyan?” a nyitva maradt kérdés, de Takács Róbert ügyész szerint épp azért fontos a két korábbi büntetőper, mert a Kúria iránymutatása szerint a bűnösség bizonyítható ennek megválaszolása nélkül is.

Bagó Ottó ugyanakkor nem ért egyet a Kúria iránymutatásával és tudomása szerint ezt az okfejtést több jogtudós is alkotmányellenesnek véli. Korábban már részleteztük: a Kúria a darnózseli emberöléssel kapcsolatos, 2020-as ítéletének indoklásához fűzött átfogó elemzést arról, hogy miként lehet közvetlen bizonyíték híján, a holttest nélküli esetekben tényállást megállapítani.

A negyven év valójában halálig tartó ítélet

Bagó Ottó úgy fogalmazott, egy ügyvéd nem érthet egyet egy borzalmas bűncselekménnyel, és a keményebb lelkületű jogász is hatása alá kerül egy ilyen esetnek. Ő viszont épp azért vállalta el É. Imre védelmét, mert miután hosszú órákon át beszélgetett vele 2018 tavaszán, úgy döntött, elhiszi, hogy a terhére rótt – akkor még egy – bűncselekményt nem követte el. „Ha ez ma másképp lenne, most nem szólhatnék róla” – szögezte le.

A mai napig úgy gondolom, hogy a vélelmezett sértetteket a vádlott nem ölte meg. Ők kétségtelenül eltűntek, ám az alapos nyomozás és bizonyítási eljárás során egyetlenegy, minden kétséget kizáró bizonyíték sem került elő.

Gyilkosságokról tárgyalunk, de ha nincs holttest, és a halál oka nem állapítható meg, akkor az idegenkezűség tényét sem mondhatják ki ítéleti bizonyossággal – érvelt a védő, aki szerint a főügyészség valójában „halálig tartó ítéletet” kér. É. Imre esetében ugyanis azt indítványozza a vád, hogy negyven év után lehessen feltételesen szabadlábra helyezni, amihez jóval több, mint százévesnek kellene lennie a szabadulásakor.

Szinte az összes tanúvallomást kikezdte a védelem

A védő a tanúk vallomását egyenként idézte fel és rendszerint azok relevanciáját vonta kétségbe, mivel a vád a közvetett bizonyítékokra alapít. De az ügyvéd szerint ezek következtetések, feltételezések. Több tanú szavát is azért tartotta elfogultnak, mert haragosa lehetett a vádlottnak, vagy mert É. Imre tartozott neki.

Nem bizonyítja semmi a védő érvelése szerint azt, hogy valóban láttak É. Imre győri pincéjében pisztolyt, és ugyanígy vélekedik a szobafestő közismertté vált történetéről, aki állítja, hogy 2011-ben valamilyen pisztolyt fogott rá É. Imre és elsütötte azt. Az ügyvéd szerint ugyanígy nem jelenthetjük ki ítéleti bizonyossággal, hogy az egyik áruházi dolgozó szerint a vásárolt 8 liter hipót és nagy mennyiségű gyorskötő cementet bármilyen bűncselekménnyel kapcsolatban vette volna É. Imre.

Az ügyészség ugyanis azt fogalmazta meg a hipóval kapcsolatban, hogy É. Imre folyamatosan kézhez kapta letartóztatása alatt – az akkor új büntetőeljárási törvénynek köszönhetően – a bizonyítékokat, az áruházi alkalmazott vallomását is. Amikor erről kérdezték, azt közölte: a hipó 2018 óta a házában van, meg lehet nézni. A vádhatóság le is foglalta nála az árut, csakhogy kiderült: az a gyártási éve alapján már a letartóztatás után kerülhetett az áruház polcára. Az ügyész szerint a vádlott előremenekülve vásároltatta azt meg magának valakivel.

Az ügyvéd viszont amellett kardoskodott, hogy ebből, és a tanúk által felidézett égett szagokból vagy éppen a fegyverek szeretetéből nem lehet bizonyossággal következtetni arra, hogy valaki lelőtt volna két embert, a testeket elégette volna és eltüntetésükhöz hipót és cementet használt.

Az ügyész úgy látja, e tanúvallomásoknak legtöbbször inkább azért volt jelentősége, mert sorra cáfolták a vádlott állításait, a bizonyítékok pedig egymással összevetve, nem pedig egyenként vizsgálva beszélnek a vádlott bűnösségéről.

Bagó Ottó felmentést kért védencére nézve, Takács Róbert ügyész pedig azt, hogy az ítéletnek köszönhetően a jövőben ne csak a vádlott ne követhessen el hasonló tettet, de senki, aki azt hiszi, hogy a hallgatással és a holttestek eltüntetésével megúszhat egy gyilkosságot.

É. Imre ezúttal csak pár percet beszélt az utolsó szó jogán, jól lehet vaskos jegyzeteket szorongatott a kezében. „Én nem öltem meg sem O. Vilmost, sem M. Zoltánt” – vallotta.

Bóka Tibor bíró várhatóan március 12-én hirdet ítéletet.