Állami alkalmazott vagyok, ha kirúgnak azért, mert itt vagyok a Tisza eseményén, az nem engem minősít majd

„Van sajtóigazolványotok? Csak hogy biztos, nem a köztévétől vagytok-e” – mondta nevetgélve a biztonsági őr, amikor behajtunk a Tisza Párt első évfordulós rendezvényére, amelynek csúcsán, délután Magyar Péter is beszédet tartott. Igazolványunk volt, be is jutottunk a Hungexpo pavilonjába. Hamar kiderült: ez az esemény sokkal inkább egy „a magyarok ébredésére épülő konferencia”, mintsem egy pártrendezvény. Legalábbis egy résztvevő erről beszélt nekünk később.

Az ország több pontjáról érkező, névre szóló bilétákat hordó Tisza-támogatók érkezéskor mind kaptak egy-egy szendvicset, egy csokit, egy üveg vizet és pár Tisza-mörcsöt. Aztán elindulhattak vagy egyből a konferenciaterembe, vagy, ha nem elégelték meg az ingyen kapott hűtőmágnest, akkor fel, az első szintre. Itt tudtak 7 ezer forintért pólót, kilencért kutyapórázt vagy „Nem félünk!” vászontáskákat vásárolni.

„Ez tök jó” – foglalta össze érkezésem után nem sokkal egy férfi, hogyan értékeli az eseményt. Ránézésre már reggel rengeteg résztvevő jött ki, a fél 11-es köszöntőre megtelt a konferenciaterem is. Ők egyébként az esemény leírása szerint két dologra jöttek ide: egyrészt, hogy kerekasztal-beszélgetéseket és egyéni felszólalókat hallgassanak végig. Másrészt, hogy workshopokon vegyenek részt a jövő kampányidőszakának megbeszéléséhez.

Ezeken arra készítették fel kiscsoportokban az embereket, milyen lesz majd a kampány. Magyar korábban jelezte, több energiával, nagyobb munkával kell majd végigvinni, mert nem tudnak annyi pénzt szánni rá, mint amennyit a kormány felhasznál egy-egy választáson. Magyar Péter emellett újévi beszédében azt ígérte, januártól kampányüzemmódba kapcsol a párt. Láthatóan ennek volt része a Tisza szombati eseménye is.

„Magyarország vezető ereje a Tisza” – hangzott el a köszöntő a színpadon, és egyből trikolór színek kezdtek el villogni, a közönség tapsolt és fütyült. „Rendszerváltó hangulat van” – foglalta később össze egy résztvevő.

Az új rendszerváltás szele

„Ki az, aki Nyíregyháza és környékéről jött? Ki az, aki Sopron, Győr, Kőszeg felől? Zala, Pécs?” – kérdezte Tarr Zoltán, a Tisza Párt EP-képviselője a színpadon. Válaszul különböző sorokban kezdtek el ujjongani az emberek – Tarr ezzel jelezte, bőven nemcsak Budapestről, hanem Magyarország minden részéről voltak jelen. „Aki ide felutazik, rászánja az egész napját, az nyilván azért van itt, mert hisz benne, hogy lehetséges a rendszerváltás” – mondta nekem egy résztvevő. Ő és barátja arról is beszéltek aztán, hogy a rendszerváltás óta nem éreztek „ekkora eufóriát”.

„Akkor fiatalok voltunk, elhittük, hogy változás lesz, aztán ellopott 35 évet az életünkből, hogy Orbánék átmentsék a régi rendszert.”

A férfi hozzátette, ő a ‘90-es évek óta nem foglalkozott politikával, neki a kegyelmi ügynél jött el a töréspont. „Abban bízunk, hogy 2026-tól több marad majd az államkasszában.” Barátja arról is beszélt, hogy neki már régebb óta elege volt a mostani kormányból, de „most látunk először lehetőséget”. Szerintük eddig nem tudta ezt a hangulatot semmi előidézni Magyarországon, bár egyikük szerint már az is „köztévészerű”, hogy erre rákérdezek, így elköszönnek végül.

Akár a sajtóhoz való viszony, akár a kormányzati retorzióktól való félelem volt az oka, az emberek nem szívesen beszéltek az újságírókkal. A legtöbbször olyanokkal találkoztam, akik név nélkül sem akartak beszélni, de nem voltak ritkák az olyan rövid, de velős nyilatkozatok sem, mint egy idős bácsié. Ő kérdéseimre annyit mondott: „Orbán ott volt hosszú hajjal, azt mondta: ruszkik, haza! Én is ott voltam Nagy Imre temetésén, de aztán kiderült, hogy Orbán hazudott, csak hatalmat akart.” Aztán többedik kérdésemre még hozzátette: „Most van egy ember, akiben bízhatunk, de itt kell lennünk, nem jön magától változás.”

Fizetés a béka segge alatt

Miközben beszélgettünk, a konferencián épp pár perces szünet volt, az emberek montázsfilmeket nézhettek a Tisza Párt elmúlt egy évéről, illetve Magyar Péterről. Felmerült a MÁV helyzete, az árak, Magyar Péter az egyik kerekasztalon is felemlegette, hogy felháborítja a tejföl ára. A beszélgetéseken aztán előkerült az agrárium helyzete, a mélyszegénység, az EU-s viszonyok. A legnagyobb sztár viszont Magyar Péter mellett egyértelműen a felbukkanó Ruszin-Szendi Romulusz, korábbi vezérkari főnök és Kulcsár Krisztián, a MOB korábbi elnöke volt. Ezen a rendezvényen derült ki, hogy mindketten a Tiszát támogatják ezentúl.

„A mi közegünkben is vannak olyanok, akik hittek a Fideszben. Most már kinyíltak a szemek”

– mondta nekünk egy pedagógus. Szerinte szülőként és tanárként is kötelességük kormányváltást szorgalmazniuk, mert „a felnövő gyermekek jelenleg funkcionális analfabéták. A pedagógusok pedig gyerekek helyett az adminisztrációval foglalkoznak, mert annyi a munka.”

Kitért arra is, mi lehet ennek az oka: „A mostani kormány azért építi le az oktatási rendszert, hogy bólogató birkákat neveljen. A Tisza egy lojális, szerethető, kedvelhető hazát akar építeni.”

„Állami alkalmazott vagyok, a fizetésem a béka segge alatt van. Azt gondoltam, mindegy, eljövök. Ha kirúgnak emiatt, az nem engem minősít”

– tette hozzá, arról is beszélve, amiről később sokan mások: most először van ennyire erős rendszerváltó hangulat, mert a korábbi ellenzék „csak ugyanazt a szekeret tolta, mint a Fidesz”. Szerinte a mostani konferencia célja sem a konkrét Tisza-kampány kitalálása, hanem jóval inkább az, hogy „mi is hitelesek tudjunk lenni egy-egy vitában, mi is tudjunk beszélni, meggyőzni a bizonytalanokat, ha valakivel beszélünk”.

Ha a Fidesz nyer, irány külföld

„Azt még meglátjuk, hogy Magyar lesz-e a miniszterelnök. De neki van karizmája, ő kellett ehhez a párthoz” – mondta egy másik résztvevő. Előbbire nap végi beszédében végül is maga Magyar is utalt, amikor azt mondta, akár miniszterelnökként, akár közkatonaként, de „számíthatnak rá”. A velünk beszélgető résztvevők ezért sem értettek egyet azzal, amikor valaki Magyar Péter „híveinek” nevezi őket:

„Minket nem a fanatizmus hajt, máshogy működünk, mint a Fidesz. Mi akkor is fel fogunk szólalni, ha a Tiszában nem megy valami jól. Szabadság kell, visszaadni a népnek az irányítást”

– mondta egy 27 éves résztvevő. Ő „Orbán-bébiként” hivatkozik magára 22 éves barátnőjével együtt. Mint mondta, kiskorát leszámítva csak Orbán kormányzásával találkozott. „Én haragszom rájuk. 2010-ben ebben az országban minden lehetőség megvolt, minden a rendelkezésükre állt, de nem éltek vele.” Ők úgy látják, a fiatalok egyre inkább tenni akarnak a változásért. Úgy érzik, nekik is tenniük kell: „A fiatal generációt muszáj motiválni. És a nőkre is fel kell hívni a figyelmet, mert a fiatal nők nem csak gyerekszülésre vannak kalibrálva, ahogy azt a kormány kommunikálja.” Szerintük ez a felfogás a Tiszánál egyáltalán nem jellemző.

„Ez kell is, mert tudniuk kell a fiataloknak is, hogy a politika közügy. Nincs olyan, hogy valaki nem politizál. Az egész életünkben ott a politika, amikor betétet, tampont, pelenkát veszünk, akkor is.”

22 éves barátnője beszélt emellett arról is, hogy azt látja, egyre több fiatal külföldön tervez. „Én is éltem külföldön, de nehéz volt elszakadni. Hiányzott, hogy otthon legyek, fájt, hogy azért vagyok kint, mert ott jobbak a lehetőségek.” Ő úgy érezte, haza fog jönni, amikor lehetőségük lesz arra, hogy ez a rendszer változik: most itthon is van, de a 2026-os választás eredményétől tette függővé a jövőjét. „Ha a Fidesz nyer, akkor elmegyek. De bízunk a változásban, hogy az emberek meglátják: egy olyan rendszerben élnek, ami már nem értük dolgozik.”

A két lány végül beszélt arról is, hogy ők nemcsak a Tiszáért, hanem minden magyarért akarnak tenni, „akkor is, ha nem értenek egyet velünk”. Hozzátették, ők mindig büszkék voltak magyarságukra, még akkor is, ha „a Fidesz alatt a magyarság a Fidesszel lett azonosítva, az volt a mondás, hogy nem magyar, aki nem velük van. Pedig magyarnak lenni büszkeség, büszkén viselem a kokárdát akkor is, ha a kormány mást mond. Mert Orbán Viktor nem lesz itt örökre, ezek a jelképek viszont több száz éve a mieink voltak és lesznek is.” És ezzel a mondattal valószínűleg sokan egyetértenek, mert miután Magyar Péter beszéde után lement a taps és a közös Himnusz-éneklés, valaki kifelé megjegyzi: „Majdnem bekönnyeztem. Ilyen magyarnak lenni.”

• Ma a kormányüléseken üldögél az aktuális Haynau – erős állítások és idézetek Magyar Péter beszédéből
• A Tisza Párt elnöke beszédében konkrét ígéreteket is megfogalmazott arról, mit tennének kormányra kerülésük esetén.
• A beszédről szóló elemzésünket itt olvashatja.
• Riport a Hungexpón rendezett eseményről
• Magyar Péter évértékelőjét élőben követtük a Telexen, a percről percre frissülő beszámolót itt olvashatják.