„Elnök úr, lesz jó híre a kormányülésen holnap?” – szegezték a kérdést a Karmelita erkélyén miniszterei körében kávézó Orbán Viktornak. A miniszterelnök papírjaiból felpillantva csak annyit mondott: „Holnap csak jó hírek vannak!”
JÓ HÍR! Magyarország meg tudja csinálni! – a Fidesz és a kormány kommunikációja az utóbbi hónapokban a negatív helyett pozitív irányt vett, minden fórumon azt próbálják bizonyítani, hogy az Orbán által ígért repülőrajt folyamatban, már utazómagasság közelében az ország.
A kormánytól eddig se volt idegen a sikerkommunikáció, de ezúttal korábban nem látott szintre kapcsoltak, miközben lejjebb csavarták a külső tényezőkkel fenyegetőzést – bár azért fel se adták teljesen. Az nem véletlen, hogy 15 év után a kormány pont most érezhette úgy, hogy az intézkedéseik következménye, a mindennapokra gyakorolt hatása már nem elég, itt az idő, hogy emlékeztessék a választókat, sőt az arcukba tolják: hahó, csupa jó dolog történik Magyarországon!
Miért kell hirtelen emlékeztetni az embereket, hogy mit is tett értük a kormány? Jelen állás szerint 2024 Orbánék egyik, ha nem legnehezebb éve volt 2010 óta, teljesen rájuk omlott a valóság. A kegyelmi botrány a feje tetejére állította a magyar közéletet, majd hirtelen megjelent Magyar Péter és a Tisza Párt, ezzel hosszú idő után ismét valódi kihívója lett a 15 éve teljhatalommal kormányzó Fidesznek. Ennek is tulajdonítható, hogy olyan témák, mint a MÁV helyzete, az egészségügy, a gyermekvédelem és az elmaradó beruházások is nagyobb figyelmet kapnak. A rengeteg rossz hír között a kormányban úgy érezhették, itt az ideje bizonyítaniuk, hogy igenis képesek az országot jól vezetni, és nincs is akkora elmaradásuk, mint kihívóik állítják. Ennek bizonyítására egy újabb kommunikációs kampányt kezdtek.
Vitályos Eszter tavalyi érkezésével a kormányinfók állandó, új elemévé vált annak a felsorolása, hogy milyen beruházások készültek el az országban, de a „jó hírek” kampányra 2025-ig várni kellett. Az elmúlt évek jobbára negatív kommunikációs hadjáratai után szokatlan, hogy az utcákat nem olyan reklámokkal árasztották el, amin azt mondják meg, ki az aktuális ellenség, mitől és kitől kell épp félni. Kivételesen a kifejezetten pozitív, egy motivációs beszéd egyik sorának is beillő „Magyarország meg tudja csinálni” állítás lett a központi üzenet. A mondat mellett most nem az ördögi mosolyát villantó Soros György, vagy az Ursula von der Leyen mögül leskelődő Alex Soros néz vissza az emberekre, hanem egy sziklára felsétáló, magyar zászlót cipelő férfi. Természetesen az ellenségek és a „veszélyforrások” is megmaradtak, most a legnagyobb a „Brüsszel által finanszírozott” Magyar Péter.
A jó hírek közvetítéséhez a kormány a szokásos eszközét is csatasorba állította: kék plakátok, tévés és rádiós reklámspotok. Ezek középpontjában az „új gazdaságpolitikai akcióterv” intézkedései állnak, ugyanis az utóbbi években a gazdaság teljesítménye messze elmarad a korábbiaktól. A kormány most a saját megítélése szerint sikerként értékelhető intézkedéseire és jövőbeni terveire próbálja így ráirányítani a figyelmet. Teszik ezt azért, mert
nagyon sok múlhat azon a 2026-os választáson, hogy a többség mit érzékel a pénztárcján, milyen a közhangulat, jó irányba haladnak-e a dolgok.
Létrehozták a kormany.hu/johir felületet is, ahol a tavaly Orbán által meghirdetett gazdasági akcióterv elemeit részletezik. Ha az ember ébredés után nem tudná, hogy az adott napra milyen jó hír jut, kialakítottak egy külön „aktuális jó hír” fület is, ahol január 21. óta naponta frissülő posztokban lehet a legfrissebbet megtalálni. Február 16-ra például az volt a jó hír, hogy már a gyógyszertárakban is lehet regisztrálni a Gondosórára.
A mostani „JÓ HÍR” kampány olyan szempontból is más, mint a korábbiak, hogy ebből nem maradhat ki senki, aki a kormánypártokat képviseli. Plakátkampányok, reklámspotok és folyton ismétlődő szlogenek eddig is voltak, de az nem fordult még elő, hogy az országgyűlési képviselőtől, a minisztereken át az önkormányzati politikusokig mindenkinek azt kell bizonygatnia: folyton jönnek a jó hírek, a kormány dolgozik, a magyar embereknek pedig ettől, ha már nem eleve jobb, akkor jobb lesz az életük.
„Jó hírem van, jól haladunk” – Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter egymás után árasztja el követőit a szerinte jobbnál jobb hírekkel, jutott belőle a családoknak, a nyugdíjasoknak és a vállalkozásoknak is. Hasonló lelkesedéssel számol be a saját szakterületéről a többi kormánytag is, köztük például Hankó Balázs, Nagy István és Lázár János. A kommunikációs hadjáratban az alacsonyabb beosztású fideszes politikusok is részt vesznek, Szentkirályi Alexandának a budapesti „rossz hírek” mellett belefér néhány országos jó is, de települési és választókerületi szinten is beszámolnak arról, hogy mi jót tett a kormány.
A kampányból a miniszterelnök is kiveszi a részét. Decemberben ő volt az, aki jó magasra helyezte a lécet, „repülőrajtot” ígért 2025 eléjére. Azt még január végén se árulta el, hogy az „utazósebességet” elérték-e, vagy ez már a „sprint” szakasz, de nem valószínű, hogy ilyen rajtról álmodott. Az Indiából január közepén visszatérő kormányfő első „jó híreként” két posztban jelentette be, hogy az emberek megkapják azt a pénzt, ami jár nekik. Azóta sorozatosak az ilyen bejelentések, külön videót kapott például a 13. havi nyugdíj, de Orbán Viktor Vitályos Eszterrel együtt személyesen ment el Ági nénihez, hogy bejelentsék, ő is belevághat a felújításba a nyugdíjasoknak biztosított otthonfelújítási programmal. Orbán itt nem átlagos kisnyugdíjasokat látogatott meg.
A miniszterelnök arra is emlékeztet, hogy a gazdasági szempontból gyengébb 2023 és 2024 után a 2025 egy „fantasztikus” év lesz. Ennek bizonyításához például olyan cikkekről készült képernyőképeket rendeztek sorba egy videóban, amelyek a „dübörög a gazdaság”, „nyílik az állami pénzcsap”, „tolonganak a bankok”, „tele vannak pénzzel a magyarok” címet kapták. Azt is meg lehet tudni Orbántól, hogy a 21 pontos akcióterv „hasít”, „újabb növekedési szakaszba lépett a gazdaság”, nem beszélve arról, hogy a középosztály is „szárnyal”.
Orbán eközben azt a hatást is igyekszik erősíteni, hogy a nép körében is mozog: Madridban magyarokkal piacozik és tankolás közben szelfizik. Volt egyébként egy tiszavirág-életű próbálkozás is, amivel szintén a kormány cselekvőképességét szerették volna bizonyítani. Közel egyhétnyi beharangozó részlet után a Covid-járvány legyőzéséről tettek közzé filmet. Ez a kommunikációs irány azonban inkább tűnt öngólnak, mert a járvány kezelése messze nem volt kifogástalan. Gyorsan el is engedték ezt a vonalat. A „JÓ HÍREK” közül az eddigi legerősebb volt, amikor a miniszterelnök ekként tálalta, hogy szombat este Hobo-koncertre megy.
A Fidesz kommunikációs igazgatójának, Menczer Tamásnak, jelenleg két nagyobb feladata van: harc „a kicsivel”, azaz Magyar Péterrel és a jó hírek közlése. Menczer előszerettel ötvözi is a kettőt, azt állította például, hogy a nyugdíjasok a kormánytól otthonfelújítási programot, míg a Tisza elnökétől „lenézést” kapnak. Ráállították a jó hírekre a kormányközeli médiát is és szakértőiket is. A kizárólag innen tájékozódók könnyen hihetik azt, hogy az országra leselkedő veszélyek mellett Magyarországon csak sikersztorik és jó hírek akadnak. Sajátosan forr egybe például a háborús riogatás az örömhírekkel a sikersztoriban, amely szerint „robbanásszerűen” nő a tanárok átlagbére, az első kifizetések már érkeznek is. Az adófizetők pénzéből készült a közmédia híroldalára az a cikk, ami azt a címet kapta, hogy
„Nem csalás, nem ámítás: ma könnyebb fiatalként lakáshoz jutni, mint annak idején”.
A cikkben azért megjelenik egy árulkodó ábra, amin látszik, hogy míg 2012-ben egy III. kerületi kétszobás panel kijött 10 millióból, ma már közel 60 millió forinttal kell számolnia annak, aki belevág egy ilyen projektbe. A híroldalak mellett a kormányközeli intézeteket és propagandainfluenszereiket is ráállították a jó hírekre. A XXI. százados Deák Dániel megafonos társaihoz hasonlóan igyekszik bizonyítani, hogy bejött a miniszterelnök várakozása, itt a repülőrajt. Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője pedig leszámolt azzal az állítással, hogy „szegények vagyunk”. Erre szerinte bizonyíték, hogy Budapesten kisebb a szegénység kockázata, mint más európai fővárosokban.
Leszoktak róla, de most visszatértek
A kormánytól, illetve a Fidesztől korábban se volt az idegen, hogy emlékeztessék az embereket arra, szerintük milyen jól teljesít az ország. A „Magyarország jobban teljesít” tételmondat ismerős lehet az elmúlt bő egy évtizedből. Orbánék először 2013-ban indítottak ezzel a címmel tájékoztató kampányt, ami a két és fél éve hatalmon lévő második Orbán-kormány eredményeit volt hivatott bemutatni. Sokáig ezt a szöveget lehetett olvasni szinte mindenhol.
A kormány központi üzenetét mindig jól tükrözi, hogy éppen mi olvasható a miniszterelnök évértékelőjén a háta mögött és az előtte található pulpituson. A „Magyarország jobban teljesít” 2014-re is kitartott, utána jött a „Magyarország erősödik”, 2016-ban a „Magyar reformok működnek”, aztán újra a „Magyarország erősödik” szlogen. 2017 után viszont elbúcsúztak a jó hírek hangsúlyozásától:
- a 2018-as választásra jött a „Nekünk Magyarország az első” ami egy egész kormányzati ciklust kihúzott;
- majd 2022-ben váltottak az „Előre menjünk, ne hátra” szlogenre;
- 2023-ra emelték a tétet, Orbán már a „Béke és biztonság” felirat mögé állt be;
- hogy 2024-ben ismét visszatérjenek a „Nekünk Magyarország az első” felirathoz.
2019-ben tettek egy kis kitérőt, a választási évre ismét elővették a „Magyarország jobban teljesít” panelt, de eközben egyre inkább kikopott a „jó hírek” hangsúlyos hirdetése. Helyette felerősödött az irány, hogy inkább azt mutassák meg az embereknek, hogy éppen milyen veszélytől kell tartaniuk, és az adott időszakban szerintük mi volt az oka annak, hogy az országban valamilyen probléma van.
Soros György, Brüsszel, Jean-Claude Juncker, Ursula von der Leyen, Európai Unió és a szankcióik – néhány „ellenség” az elmúlt évekből. 2018-ban a „migránsokkal elárasztott” Magyarország rémképe, 2022-ben a háború veszélyével való fenyegetés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kormánypártok ismét kétharmadot szerezzenek. Kérdés, hogy 2026-ra elegendőnek tartják-e majd, hogy a jó hírekkel kampányoljanak. Az se kizárható, hogy hamarosan visszatér az elmúlt években általánossá vált kommunikációs irány, és Magyar Péter mögül mosolygó Manfred Weberek árasztanak el majd mindent.
