Böszörményi-Nagy Gergely: A hallgatók által ajánlott társadalmi szerződés egyenlő lenne a modellváltás visszafordításával

Kultúrharcról eredetileg szó sem volt, amíg néhányan nem döntöttek úgy, hogy csatatérré változtatják az egyetemet, a hallgatók pedig alapvetően nincsenek a megújulás ellen – többek között erről beszélt az Indexnek adott interjújában Böszörményi-Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet (MOME) fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke.

Hétfő délután a MOME tiltakozó hallgatói egy nyilvános eseményre várták Böszörményi-Nagyot, akivel egy úgynevezett „társadalmi szerződést” szerettek volna aláíratni az egyetem autonómiájáról. A kuratóriumi elnök ezt azonban nem fogadta el.

Böszörményi-Nagy az Indexnek arról beszélt, hogy a szerződések megszületéséhez szükség van a felek közötti párbeszédre, míg „az ultimátum egészen más műfaj, azt egy 150 éves nemzeti intézmény fenntartója nem fogadhatja el”. Elmondása szerint jelezték az akció szervezőinek, hogy nyitottak a párbeszédre, ők azonban ezt a lehetőséget többször is elutasították, ami Böszörményi-Nagy szerint egyértelműen arra utal, hogy „sosem volt cél a megállapodás”.

Szerinte a követelések elfogadása „a modellváltás de facto visszafordításával lenne egyenértékű, amennyiben a fenntartó semmiféle kontrollt nem gyakorolhatna többé a gondjaira bízott intézmény fölött”. Ez ugyanis ellentétes azzal, amiért az alapítványok létrejöttek, így az egyetem megújulását célzó reformokat sem tudnák végrehajtani.

Böszörményi-Nagy szerint, „ezek nem fekete-fehér kérdések”, mindig lehet finomítani a struktúrán. Azt mondta, a MOME szenátusa „saját hatáskörben, önállóan dönt minden oktatási és kutatási kérdésben, minden szakmai pozícióról és minden hallgatókat érintő ügyben,” így meg van győződve arról, hogy az egyetemen teljesülnek az akadémiai szabadság feltételei. A szervezeti modell és a költségvetés ugyanakkor más kérdés, ezekben a szenátus csak a fenntartóval egyetértésben tud határozni, „mert ezekben teljes konszenzus kell ahhoz, hogy az alapítvány is viselni tudja a ráruházott felelősségeket”.

A kuratóriumi elnök szerint az SZFE és a MOME két teljesen különböző történet. Véleménye szerint a MOME az utóbbi öt évben az ország legdinamikusabban fejlődő egyeteme lett.

„Kultúrharcnak végképp nyoma sem volt Zugligetben, amíg néhányan nem döntöttek úgy, hogy csatatérré változtatják az egyetemet”

– tette hozzá. Szerinte a hallgatók többsége nincs az egyetem megújulása ellen, a tiltakozási hullámért pedig „ők okolhatók a legkevésbé, az általános közhangulat épp elég gyatra ahhoz, hogy a bennük lappangó indulat kihasználható legyen”.

Arról, hogy kell-e bármilyen retorziótól tartania a tiltakozó diákoknak, Böszörményi-Nagy azt mondta, minden ilyen ijesztegetés blöff. „Az elmúlt napok tapasztalatai alapján inkább azoknak a kollégáknak kell csoportnyomástól tartaniuk, akik a felgyülemlett érzelmek közepette is józanul akarnak véleményt formálni az eseményekről, az egyetem előtt álló dilemmákról” – tette hozzá.

Szerinte a tiltakozás egyik oka, hogy a fenntartó által kezdeményezett reformfolyamat „számos régi megszokást, ideológiai meggyőződést, egyéni érdeket sért”. Úgy gondolja, a MOME mindenkori vezetése hosszú időn át megspórolta a saját reformját, és a kiváló sajtójával és néhány kiemelkedő diákjával sikerült elfednie a képzés és a működés hiányosságait. Szerinte azonban, mivel a művészeti képzés nagyon drága műfaj, nem várható el, hogy az állam finanszírozza anélkül, „hogy cserébe megkapná a fejlődés garanciáit”.

Koós Pál 2023-as, sokat kritizált rektori megválasztásáról azt mondta, több izgalmas, nemzetközi jelentkező is volt a pályázaton, a szenátus azonban már az elején kiszórta őket, ami komoly csalódás volt a fenntartónak, mivel ez is azt mutatta, hogy a szenátus ragaszkodik a régi mintázathoz, „pár belsős jelölttel”. Böszörményi-Nagy elmondása szerint egyikük programja inkább a status quót, másikuké „a gyenge pontokkal, hiányosságokkal való szembenézést” képviselte. Vélhetően előbbi alatt a szenátus által javasolt Vargha Balázst, a Média Intézet vezetőjét, utóbbi alatt pedig a végül megválasztott Koós Pált érti.

Szerinte a két jelölt akkor hasonló belső támogatással rendelkezett, végül, szerinte helyesen és jogszerűen, Koóst terjesztették fel. Azt is mondta, egyetlen munkáltató sem kényszeríthető a szakmai álláspontjával ellentétes személyi döntés meghozatalára. Ezzel együtt tanultak a rektor lemondásából, ezért a jövőben ha a szenátus és a kuratórium nem ért egyet egy személy kinevezéséről, akkor automatikusan új pályázatot fognak kiírni.

Böszörményi-Nagy biztos benne, hogy a béke vissza fog térni az egyetemre, szerinte inkább az a kérdés, hogy milyen feltételekkel. Elismerte, hogy a lemondott rektor, Koós Pál, ő maga, a szenátus és az alapítvány is elkövetett hibákat, ezek azonban kijavíthatók. Szerinte a hallgatók és a szervezők tévednek abban, hogy az egyetem megújulása a fenntartó érdeke – szerinte az igazából az egyetemé, mégpedig annak érdekében, „hogy hosszú távon képes legyen helytállni Magyarország, Közép-Európa és a nagyvilág változó adottságai között”.

„A mi feladatunk az, hogy ebben ösztönözzük és támogassuk az egyetemet. Ha a MOME a hátraarc mellett dönt, azzal az alapítvány csak az elmúlt öt évét vesztegette el, az egyetem viszont a jövőjét”

– mondta a kuratóriumi elnök.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem az ország egyik első modellváltó egyetemei közé tartozik, korábban egy családias, de szegény egyetem volt, de már a modellváltás előtt megjelent egy modernizációs igény, ami részben elkezdődött, majd a modellváltással teret is nyert. Ehhez az egyetem vezetése és oktatógárdája naiv optimizmussal állt – írtuk a MOME kuratóriuma és hallgatói között fennálló konfliktust végigvezető részletes cikkünkben.

Az elmúlt években több konfliktus is volt az egyetemen, ilyen volt Koós Pál 2023-as rektorrá választása is. Az egyetem vezetése ellen tüntetéseket szervező MOME Front tagjainak első követelése épp Koós távozása volt, ami azóta már meg is történt. A társadalmi szerződésben az alábbi három követelést intéztek a fenntartóhoz:

• a szenátus által meghozott döntéseket a fenntartó maradéktalanul fogadja el,
• a kuratórium ne gyakoroljon hatalmat az egyetem működése felett,
• az egyetemi oktatást érintő szervezeti és strukturális átalakításokat csak az egyetem közössége kezdeményezhesse, tervezhesse és fogadhassa el.