„Öntudatlan keresztényüldözés” – kontrázott Karácsony a USAID-es pénzek után kutakodó fideszeseknek
Miután Rákosrendezőről, az Óbudai Gázgyárról és Bódis Krisztináról négy órán keresztül vitáztak a fővárosi képviselők sorra vették a maradék 44 napirendi pontot is. Szó volt a kedvezményes Mol Bubiról, az állatvédelemről, az aluljárók hasznosításáról és „nyugtató dallamokról” is. Emellett több olyan előterjesztés is újra a képviselők elé került, amiről januárban szavaztak, de a Tisza Párt kivonulása miatt nem lett meg mögöttük a szavazattöbbség.
USAID a fővárosban? A Fidesz az új támadási felületét, az amerikai USAID-en keresztül Magyarországra áramló pénzeket a Fővárosi Közgyűlésbe is behozta. Szentkirályi javaslatot nyújtott be, hogy a főváros és Karácsony Gergelyék adjanak számot arról, hogy „hány külföldről finanszírozott ügynökszervezettel működnek együtt 2019 óta, a kampányban és a főváros mindennapi működése során”.
Szepesfalvy Anna (Fidesz) azt mondta, hogy itt az idő, hogy az „elmúlt hetek kedélyeit borzoló botrányban is tisztán lássunk”. Szerinte minden budapestinek joga van tudni, hogy a fővárosi önkormányzat kivel működött együtt, hozzátette: nem mindegy, hogy minek van társadalmi haszna Budapestnek, és mi az, ami „nettó politikai haszonszerzés” volt. „Egy vizsgálat elől csak az ugrik el, akiknek vaj van a fején” – fogalmazott. Szécsényi Dániel szerint a Fővárosi Önkormányzat is lehet olyan bátor, mint az Egyesült Államok kormánya és nyilvánosságra hozhatja, hogy mikor működtek együtt a USAID által támogatott szervezetekkel.
A főpolgármester azt mondta, hogy sok szervezettel együttműködik a főváros, ezekre büszkék. Ő sorra vette kiket támogatott a USAID, kiderült, a harmadik legtöbb pénzt kapó szervezet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem volt, de ott van a támogatottak között a Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE is. Karácsony szerint a fontos adatok közérdekből nyilvánosak, a Fidesz javaslata pedig méltatlan és cinikus.
Karácsony Gergely egyébként egy módosító indítvánnyal Fidesz ellen használná fel a saját ötletüket. A főpolgármester kimondatná a közgyűléssel, hogy „elutasítja a Fidesz-KDNP frakciójának az államszocializmus korát idéző, remélhetőleg öntudatlan keresztényüldözését, amellyel a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet megpróbálja megbélyegezni”.
Aluljárók hasznosítása. A fideszes Szepesfalvy Anna az üresen álló metróaluljárókhoz nyúlna hozzá: kidolgoztatna egy olyan programot, amiben a Fővárosi Önkormányzat által kijelölt üzlethelyiségek a kulturális közszolgálatási feladatainak megjelölésével az arra pályázó, jelentkező múzeumoknak ingyenesen haszonkölcsönbe adnák a helyiségeket. Itt kiállítások, tárlatok lehetnének.
Szepesfalvy azt mondta, hogy azért hozták be a témát, mert nem titkolt szándékuk, hogy a méltatlanul kinéző üres üzlethelyiségeket hasznosítsák. Első körben a múzeumoknak nyitnák meg ezt a lehetőséget, később vizsgálnák meg a további lehetőségeket.
Mol Bubi kedvezményes használata. Vitézy Dávid arra tett javaslatot, hogy az új, 2026-ban érkező Bubi 3.0-ás rendszer indulásakor a Budapesten érvényes bérlettel rendelkező utasok a bérletük mellé havonta 10 alkalommal díjmentesen használhassák a meglévő Bubit fél órás korlátozással. Hasonló előterjesztése van a fideszes Gulyás Gergely Kristófnak is, ő nem 10 alkalomra adna kedvezményt, hanem gyakorlatilag beépítené a bérletrendszerbe a Bubit. A képviselő szerint nem szabad azokat szankcionálni, akik busz helyett biciklizni szeretnének.
A főváros Klímavédelmi, közlekedési és Városfejlesztési bizottságában Walter Katalin a BKK vezérigazgatója a megvalósíthatóság és a finanszírozhatóság oldaláról elmondta: a most üzemelő Bubival ezt biztosan nem tudják megcsinálni. Arra csak az új, Bubi 3.0-ás rendszerben lesz lehetőség, hogy a bérlethez kedvezményeket biztosítsanak. Walter szerint nem az ár a visszatartó tényező a Bubinál, jobb elérhetőséget és fejlődést szeretnének a felhasználók. Azt támogatják, hogy valamilyen módon bekössék a bérletrendszerbe a Bubit, de ennek részleteire később, a Bubi 3.0 körvonalazódása után térne vissza.
Szolidaritási hozzájárulás. A főváros a 2025-ös költségvetése miatt nemrég törvényességi felhívást kapott a kormányhivataltól. Sára Botondék azt kifogásolják, hogy Budapest a szolidaritási hozzájárulásnak csak egy részét, nagyjából 40 milliárd forintot tervez befizetni, 50-et viszont nem. Ezt azzal indokolják, hogy Budapest nem lehet a nettó befizetője a központi költségvetésnek. Karácsonyék most határozatban mondatnák ki a Fővárosi Közgyűléssel, hogy nem értenek egyet a törvényességi felhívással.
A főpolgármester elmondta, hogy fenntartják álláspontjukat, az önkormányzati rendszeren belüli újraosztásnak nem lehet vesztese az egyik önkormányzat sem. A fideszes Szécsényi Dániel szerint Karácsonyéknak tisztáznia kellene, hogy a fővárosnak van-e pénze, ugyanis a Rákosrendezőt meg tudták venni, emellett a Tarlós által hagyott 200 milliárd forintos tartalékot is számon kérte a főpolgármesteren. „Jól nézünk ki! A szolidáris város nem fizeti be a szolidaritási hozzájárulást” – mondta.
Rezsitámogatás. Maga a fővárosi rezsitámogatás intézménye nem újdonság, azonban a Tisza Párt januári kivonulása miatt nem sikerült arról a javaslatról szavazni, ami a támogatás mögé a pénzügyi keretet biztosította volna. Mostanra közel 1000 kérelem gyűlt össze, amit nem tudtak elbírálni. Karácsonyék arra számítanak, hogy ezúttal sikerül majd megszavazni az előterjesztést, így minél hamarabb be tudják hozni a kialakult lemaradást.
Hitelfelvétel és a villamosgyorsítás. Januárban szintén a Tisza Párt kivonulása miatt nem sikerült dönteni több fontos javaslatról sem, ezek most újra napirendre kerültek. Az egyik ilyen, hogy kedvező kamatozású hitelfelvételről kezdenének tárgyalásokat: az Európai Fejlesztési Bank (EIB) próbál zöld fejlesztési forrásokat kihelyezni, ebből fejleszthetne most a BKV is. Három csomagot hoztak létre: 13 milliárd forintból energetikai fejlesztéseket, 21 milliárd forintból a 2-es metró akadálymentesítését, 45 milliárdból pedig járműcserét kezdenék el a kisföldalattin. Ez a három, közel 80 milliárdos projekt a főváros szerint megtérülő is lenne. Karácsony itt megjegyezte, hogy a főváros az elmúlt öt évben egyszer se tudott hitelt felvenni, mert a kormány eddig mindig megakadályozta.
Ehhez a javaslathoz érkezett Vitézy Dávid kiegészítése. A Podmaniczky Mozgalom vezetője szerint annak ellenére, hogy Budapest a villamosok városa, a járművek keringési sebessége jelentősen elmarad más európai nagyvárosokétól. Ezért most felkérnék a főpolgármestert, hogy a BKV, a BKK és a Budapest Közút közösen készítsen villamosgyorsítási intézkedési tervet. Az előterjesztés szerint javulást lehetne elérni többek közt lámpaprogramokkal, a karimakenés javításával, a megállókiosztás felülvizsgálatával, pályasebesség emeléssel és a váltók átépítésével is.
Mester utca és Pozsonyi út felújítás. A közgyűlés két budapesti útszakasz felújításának kivitelezési munkáival kapcsolatban is dönt: még az idén elkezdődhet a IX. kerületi Mester utca egy szakaszának (Ferenc körút és Haller utca) és a IV. kerületi Pozsonyi utca felújítása.
Állatvédelem. Vitézy Dávid a fővárosi állatvédelem szervezeti kereteit módosítaná, illetve a Fővárosi Állatvédelmi Alap forrásainak felhasználására tett javaslatot. Ebben egy állatvédelmi cselekvési terv végrehajtása mellett egy új budapesti állatvédelmi központ létrehozását is előkészítenék, de belevágnának egy ivartalanítási programba is. Szentkirályi Alexandrának is érkezett hasonló javaslata, ő pályázatot hozna létre a kifejezetten állatvédelemmel foglalkozó civil szervezeteknek, erre 200 milliót biztosítana. Emellett az állatvédelmi oktatás feltételrendszerét dolgozná ki.
Az állatvédelmi csomagnak része lenne, hogy szabályoznák az állatokkal való koldulást, ezt a DK-s Keszthelyi Dorottya javasolta. Baranyi Krisztina szerint ez se jogilag, se morálisan nincs rendben. „Értem a szándékot, értem, hogy vannak koldusmaffiák Budapesten, akik állatokkal és gyerekkel koldulnak, de vannak olyan hajléktalanok, akiknek az egyetlen társuk a kutyájuk és így koldulnak” – mondta. Keszthelyi szerint Baranyi összemosott két dolgot, elismeri, hogy vannak olyan rászorulók, akik állattal ülnek valahol. „Meg lehet különböztetni a szándékot és az alapvető helyzetet.”
0-24-es hibabejelentő. A főváros januári ülésén nem sikerült dönteniük a képviselőknek Vitézy Dávid előterjesztéséről, amiben azt javasolta, hogy indítsanak el Budapesten egy 0–24-es közterületi hibabejelentő rendszert. A képviselő szerint ma nehéz felkutatni, hogy egyes problémakörök kihez tartoznak, nem egyszerű bejelenteni egy összetört kukát vagy egy veszélyes vezetéket. „A Járókelő civil kezdeményezésként rengeteget tett azért, hogy egyszerűbbé tegye a városlakók életét és hibabejelentéseit, de itt az ideje, hogy a főváros közszolgáltatásként megszervezze a saját hivatalos rendszerét” – mondta.
Karácsony Gergely szabadságáról is kisebb vita alakult ki a közgyűlésben: a kormánypárti Szepesfalvy Anna szerint törvénytelen, hogy Karácsony annak ellenére megy szabadságra, hogy nincs ellátva a helyettesítése. A főpolgármesternek a Fővárosi Közgyűlés október megalakulása óta nem sikerült helyettest választani. A főjegyző elmondta, hogy Karácsony Gergelynek a törvény biztosítja a szabadságot. Vitézy Dávid szerint ebben az esetben minden felelősség azt terheli, aki elmegy szabadságra.
Zenét és nyugtató dallamokat a BKV-ra. A Kutyapárt javaslatában megfogalmazta az igényt, hogy budapesti metró aluljárókban, állomásokon zene, természethangok és „egyéb kellemes dallamok” szóljanak. A párt ötlete nem aratott nagy sikert, a tiszás Barna Judit szerint a 3-as metrón néha még így is alig hallják egymást az emberek, ő kitartana amellett, hogy mindenki döntse el, hogy mit szeretne hallgatni. Déri Tibor (DK) viszont „tematikus zenei kínálattal” állt elő. A 3-as metrón például a „pszichológiai önvédelemre hangolva” szólhatna a Queen-től az Under Pressure vagy a Tankcsapdától a Be vagyok rúgva. A 4-es metróra Justin Timberlake-t, a 2-esre pedig Demjén Ferencet és Metallicát javasolt.
Az Énbudapestem átalakítása vagy megszüntetése. A Podmaniczky Mozgalom képviselője, Gál József az Énbudapestem „szerkesztőségi függetlenségét” teremtené meg, illetve átláthatóságát szeretne elérni a főváros híroldalánál, az Énbudapestemnél. Gál felidézte, hogy az Énbudapestem a Budapest Brand oldala volt, majd a Fővárosi Önkormányzat „annektálta” azt és híroldalt csinált belőle.
Arról beszélt, hogy az Énbudapestem egy újság, az NMHH is be van jelezve, szerinte nem ideális, hogy egy önkormányzat független szerkesztőséget üzemeltet. Biztosítaná, hogy a portál főszerkesztője önálló szervezeti egység vezetőjeként, a főjegyző közvetlen irányítása alatt végezhesse munkáját, biztosítva, hogy szerkesztőségi, tartalmi kérdésekben ne legyen utasítható. A javaslathoz érkezett egy módosító, ami az egész portált megszüntetné. A Fidesz képviselője, Janó-Veilandics Franciska azt mondta, hogy ők az Énbudapestem helyett a Budapest.hu-n tennék közzé a tartalmakat, a híroldalt megszüntetnék.
Fővárosi ingatlanok használata. Ordas Eszter, a Tisza frakcióvezetője a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat használhatná fel lakáscélra, illetve a Városháza épületét is jobban kihasználnák. Felkérik Karácsonyt, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a főváros tulajdonában lévő intézmények székhelyének/telephelyének a Városházára történő áthelyezésével felszabaduló ingatlanokat lehet-e bérlakásként hasznosítani. A Városháza földszinti, üres tereit pedig szolgálati céllal (közösségi terek, kávézók) hasznosítaná.
