Orbán Balázs: Ebben a formában, ahogy eddig volt, nem lesz Pride
A gyerekek védelmének kiemelt alkotmányos státuszt kell adni, a többi alapjoghoz képest is kiemelt státuszként kell kezelni, ezért abban a formában, amiben eddig volt, valószínűleg nem lesz Pride, legalább is ő erre fogadna – ezt mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Gulyáságyú Médiának, amikor arról kérdezték, lehet-e már többet tudni az Orbán Viktor által az évértékelőn belengetett alkotmánymódosításokról.
„Zajlik az ezzel kapcsolatos előkészítés, több téma, többfajta megközelítés is lesz, de a miniszterelnök egyértelművé tette a társadalompolitikai prioritásokat” – mondta, felsorolva például a drogkérdést, hogy a társadalmi helyett biológiai nemeket kell használni, és hogy a gyerekvédelmet alkotmányos szinten erősítsék meg.
A Pride betiltásáról azt mondta: nem az a kérdés, hogy a gyerekek „milyen embereket látnak, hanem hogy mi történik ott”. Utalt a szexualitás közterületen történő ábrázolására és bemutatására, ami szerinte itt megvalósul, és úgy gondolja, hogy ebbe a Pride-on kisgyerekeket is bevonnak. Megjegyezte, hogy majd kiderül, hogy az alkotmánymódosításból az alacsonyabb jogforrási szinteken mi következik.
„Ebben a formában, ahogy eddig volt, nem lesz Pride, én erre fogadnék” – mondta.
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban azt mondta: Oroszország megsértette a nemzetközi jogot azzal, hogy megtámadta Ukrajnát, de más kérdés, hogy miért történt ez a helyzet. „Ez egy évtizedes múltra visszatekintő ügy, a nyugatnak is van felelőssége benne. Sokan beszélnek róla, egyre többen, hogy a NATO bővítése okozta a helyzetet, ami miatt az oroszok fenyegetve érezték magukat” – mondta. Szerinte a NATO kelet-európai bővítését, illetve azt, hogy Ukrajna is a szövetség felé tett lépéseket, az oroszok nemzetbiztonsági kockázatként értékelték.
„Én Donald Trump nyilatkozatát ajánlom a figyelmébe. Ha mi most Magyarországon ezt a megközelítést erőltetjük, hogy hogyan tudunk minél durvábban fogalmazni, akkor hogyan gondoljuk komolyan azt a morális feladatunkat, hogy a béke irányába lépjünk?” – tette fel a kérdést, megjegyezve, hogy a miniszterelnök és a magyar kormány tagjai is azt mondják: „történt, ami történt, de mindenkinek megvan ebben a felelőssége”.
Megjegyezte, hogy szerinte most az európai hadiipar megerősítésére kell koncentrálni, és a NATO-t nem arra kell használni, hogy egy Oroszországgal szembeni támadó koalíciót szervezzen meg, hanem a tagállamok biztonságát garantálja. Ehhez az európaiaknak nagyobb hozzájárulással kellene élniük.
Arra a kérdésre, hogy a Terrorelhárítási Központ egységei mit keresnek Bosznia-Hercegovinában, azt mondta: hivatalos rendőri együttműködés keretében vannak az országban, és hogy Magyarországnak a Balkán stabilitása kulcsfontosságú. Jelenleg egy 300 fős magyar speciális rendőri egység tartózkodik az ország területén. Orbán Balázs szerint a kormány meggyőződése az, hogy a daytoni békeszerződés stabilitása nem adott, a boszniai szerbek azt érzik, hogy a hatáskörök felborultak. „A mi fellépésünk a Balkán biztonságát és stabilitását szolgálja” – mondta. Megjegyezte, hogy ha Magyarország nem vesz részt az ezzel kapcsolatos tárgyalásokon, helyzetkezelésben, akkor olyan hatalmi vákuum alakulhat ki, amiben más nagyhatalmak be fognak avatkozni.
Szerdán első fokon börtönbüntetésre ítélték a boszniai Szerb Köztársaság elnökét, Milorad Dodikot, akit azzal vádoltak, hogy nem volt hajlandó figyelembe venni a boszniai államszervezet felett gyámkodó Christian Schmidt főképviselő döntéseit. Orbán Balázs szerint azzal, hogy Magyarország a Szerb Köztársaságot támogatja, kiegyenlíti az erőegyensúly-különbségeket.
