Orbán Viktor az évértékelő beszédével visszajött a politikai napirend uralásáért folyó meccsbe. A kommunikációs szőnyegbombázás mellett jó pár taposóaknát is leszórt politikai ellenfelei elé a miniszterelnök: bejelentett egy újabb hatalmas választási osztogatást, majd azzal a lendülettel ismét hadjáratot hirdetett régi-új ellenségei, a kormánnyal szemben kritikus civil szervezetek, a független sajtó és a Pride ellen. A várt eredmény nem maradt el: a közbeszéd megint a Fidesz által bedobott ügyekről szól, amire több mint egy éve, a kegyelmi botrány kirobbanása és Magyar Péter megjelenése óta nem volt példa. Sőt, korábban elképzelhetetlen kommunikációs bakikat is elkövettek, gondoljunk csak Orbán Balázs védhetetlen '56-os kijelentéseire.
Az idei év sem úgy indult, ahogy a Fideszben talán elképzelték: hiába vizionáltak fantasztikus évet és repülőrajtot, nem tudták visszaszerezni a kezdeményezést a folyamatosan erősödő Magyar Pétertől. Orbánnak először indiai nyaralása miatt kellett magyarázkodnia, majd pedig a kormány járványkezelését fényező kisfilm is kommunikációs kapufának bizonyult. Összességében az látszott, hogy a Fidesz nem igazán tud mit kezdeni a megváltozott belpolitikai csatatérrel, vagyis azzal, hogy újra érdemi kihívójuk akadt.
A Fidesz rossz sorozata Orbán erősre sikeredett évértékelőjével szakadt meg. A korábbi években megszokott világpolitikai és filozófiai eszmefuttatásaival ellentétben most egymás után jöttek a konkrét bejelentések és ígéretek. Korántsem biztos persze, hogy a beígért intézkedések egy csapásra megoldják majd a Fidesz gondjait, hiszen messze van még a 2026-os választás, és sok függ a gazdaság teljesítményétől is. Annyit azonban biztosan sikerült elérnie a kampányüzemmódba kapcsolt Orbánnak, hogy a két- és háromgyerekes anyáknak beígért örökös szja-mentesség, a Pride betiltásának belengetése, a drogdílerek ellen hirdetett hajtóvadászat, a civilek és a független sajtó újabb vegzálása egy időre kitakarhatják Magyar Péter üzeneteit az állam működésképtelenségéről. Hogy meddig tart ki ez a lendület, azt még nem tudjuk.
Magyar Péternek és a mi hazánkos szavazóknak szólnak a Fidesz gumicsontjai
Az Orbán által bedobott témákra persze azt is lehet mondani, hogy ezek csak gumicsontok. Csak arra vannak, hogy elvonják a figyelmet a Fidesznek kellemetlen témákról. A kábítószer-terjesztők elleni hajtóvadászat sem több egy hangzatos kommunikációs húzásnál, arról nem is beszélve, hogy egyszer már épp Orbán Viktor ígérte 2020-ra drogmentessé tenni az országot, a külföldi támogatásban részesülő civil szervezetek és sajtótermékek „kitiltása” jogilag kivitelezhetetlennek látszik.
Ugyanakkor a Pride betiltásának belengetése, a szexuális és nemi kisebbségek provokálására kitalált újabb alkotmánymódosítás a férfi és női nemről vagy a külföldi támogatásban részesülő szervezetek szankcionálásának ötlete akkor is kárt okoz, ha végül semmi nem lesz ezekből. A megbélyegzés és a hiteltelenítés ugyanis attól még működik, ezt bizonyítja a Szuverenitásvédelmi Hivatal eddigi ténykedése is.
A Pride betiltásával a Mi Hazánk szavazóinak lenyúlása lehet a Fidesz célja. Ahogy Toroczkaiék másik régi követelése, a készpénzhasználat alkotmányos védelme is nekik szól. A Mi Hazánknak tett gesztusokkal egy esetleges parlamenti együttműködésnek is megágyazhatnak, mivel a mostani közvélemény-kutatások szerint a Fideszen és a Tiszán kívül csak a Mi Hazánk és talán a DK jutna be a parlamentbe.
A mi hazánkos szavazók elszipkázásán túl Magyar Péter provokálására is felhasználhatja a Fidesz ezeket a témákat – ezek azok a bizonyos taposóaknák. Ha a Tisza Párt elnöke bármilyen módon reagálna a Pride betiltására vagy a civilek megtámadására, azzal a Fidesz be tudná rántani egy olyan politikai adok-kapokba, amiből garantáltan nem jönne ki jól. A Tisza Párt munkáját társadalompolitikai szaktanácsadóként segítő Bódis Kriszta ügye is azt mutatja, hogy a Fidesz bármiből képes azt kihozni, hogy Magyar Péter a sorosista, háború- és bevándorláspárti brüsszeli hálózat bábja.
Magyar Péter eddig elkerülte ezt a csapdát, nem reagált érdemben az Orbán értékelőjén elhangzott, politikailag necces témákra. A Telexnek azt mondta, hogy a Pride-betiltás szerinte egy gumicsont, amit ezért dobtak be, hogy a sajtó beszéljen róla. Magyar Péternek nem is feltétlenül kell állást foglalnia a Pride kérdésében. Szimpatizánsainak sokkal fontosabb Orbán leváltásának reménye, mint a Pride melletti kiállás. Másrészt, ha elkezdene a Fidesz által felkínált ügyekről beszélni, azzal elvonná a figyelmet az átlagembereket érintő témáiról.
Az is a Fidesz kezére játszott, hogy a felfokozott nemzetközi helyzet miatt kevesebb figyelem jutott a belpolitikai történésekre, például Magyar Péter március elején megkezdett újabb országjárására. Múlt hétvégén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump amerikai elnök botrányosra sikeredett washingtoni találkozójával volt tele a sajtó. A külpolitika egyébként is olyan téma, ami inkább Orbánnak fekszik. Azon túl, hogy miniszterelnökként ő alakítja a magyar külpolitikát, értelemszerűen megszólalásainak is nagyobb súlya van, minden adandó alkalommal elmondhatja, hogy a világban zajló politikai folyamatok őt igazolják.
Magyarnak ezzel szemben óvatosabbnak kell lennie a háború és Ukrajna támogatásának ügyében, mert szavazótábora messze nem olyan egységes ezekben a kérdésekben, mint a Fideszé. Ez látszik a nyilatkozataiból is. „A tegnapi események után talán még fontosabb ez. Üzenjük meg innen, Gyuláról is, minden magyar embernek, szerte a nagy világban, hogy nem szeretnénk az első közös orosz–amerikai gyarmat lenni. Nem ezért harcoltak a ‘48-as őseink, az ’56-os szabadságharcosaink” – mondta Zelenszkij és Trump találkozójára utalva Gyulán. De Magyar sokáig azért nem kerülheti el, hogy ennél konkrétabban állást foglaljon az átalakuló világban zajló eseményekről és benne Magyarország szerepéről, mert láthatóan idehaza is felértékelődött a külpolitika.
Orbán évértékelőjétől és a külpolitikai eseményektől függetlenül is kérdés, hogy Magyar Péter meddig tudja fenntartani azt a hőfokot, ami a berobbanása óta jellemzi. Képes lesz-e a választásokig fenntartani az elmúlt egy évben látott felfokozott érdeklődést és várakozást, úgy, hogy közben a pártszervezéssel is haladnia kell. A választási győzelem nulladik feltétele ugyanis az, hogy 2026-ban mind a 106 egyéni választókerületben legyen saját jelöltje a Tisza Pártnak.
Rálicitáltak Magyar Péter ígéreteire
Orbán a provokáción túl két fontos választói csoportot is megszólított évértékelőjében, és rádiónyilatkozataiban is rendre nekik üzen. A bejelentett adómentesség annyiban más a 2022-es általános adóvisszatérítéshez képest, hogy egy jól körülhatárolható választói csoportnak szól: a nőknek. Ráadásul egyszerre többgenerációnyi női szavazót tudnak megszólítani az örökös adómentességgel, hiszen idővel az 50–60 éves korosztályra és a 60 évnél idősebbekre is kiterjesztik az intézkedést. Ez legalább 1 millió nőt érint.
A felmérések szerint a nők körében a Fidesz jelenleg is jóval népszerűbb a Tiszánál, aminek részben az az oka, hogy a női szavazók nagy része egyben nyugdíjas szavazó is. A 21 Kutatóközpont tavaly októberi közvélemény-kutatásában a pártámogatottságokat nézve 30-22 százalék volt az arány a Fidesz javára a nők körében, de a szeptemberi Medián-mérés is hasonló erőviszonyokat mutatott. Nem újdonság, hogy a nők inkább a Fideszhez húznak: a női szavazók 2010 környékén, leginkább a rezsicsökkentés meghirdetése után vándoroltak át az MSZP-től a Fideszhez, és azóta is jellemzően a kormánypártokra szavaznak. A gyerekek és a családok védelmének hangoztatása és a retorikához köthető konkrét, forintosítható intézkedések is elsősorban őket célozták.
Magyar Péter is felismerte, hogy erősíteni kell a nőknél. Ennek szólt, hogy múlt pénteken nőjogi konferenciát rendezett, ahol arról beszélt, mennyire káros és idejétmúlt a Fidesz hozzáállása a nőkhöz és az őket érintő problémákhoz. „Ne hagyjuk, hogy cinikusan a hölgyek arcába nevessenek, hogy nőügyekkel nem foglalkozunk. Ez kicsit olyan, mint amikor azt mondja az egyébként dinasztiát alapító, minden családtagjával százmilliárdossá váló miniszterelnök, hogy ő pénzügyekkel, gazdasági ügyekkel nem foglalkozik. Cinikus, lenéző, kivagyi és a múlt embere.” Ha így is van, könnyen lehet, hogy a női szavazóknál többet nyom majd a latban az éves szinten akár egymillió forint pluszt is jelentő örökös adómenteség.
A beígért adómentességgel a Fidesz egyrészt megerősítheti pozícióit a nőknél, másrészt visszacsábíthatja azokat a bizonytalan, kevésbé elkötelezett szavazókat, akik 2022 után elpártoltak tőlük. Az sem véletlen, hogy a kétgyerekes nők közül elsőként a 40 év alattiak kapják meg az adómentességet, rögtön a választási év elején. Igaz ugyan, hogy a nőknél vezet a Fidesz, a fiatalabb korosztályokban viszont a Tisza Párt dominál. A 21 Kutatóközpont tavaly októberi mérésében a 30–39 éveseknél 38 százalékon állt a Tisza, míg a Fideszt csupán 14 százalékra mérték.
Arról megoszlanak a vélemények, hogy hosszú távon mennyibe fog kerülni a költségvetésnek a két- és háromgyerekes nők adómentessége. A kormány most még nem bajlódik ilyesmivel, de Orbán Viktor sem nagyon részletezte, honnan lesz pénz erre. Ami biztos, hogy a beígért adómentesség hosszú időre megköti a következő kormányok kezét, függetlenül attól, ki kerül hatalomra jövőre, hiszen ki merne visszavonni egy ilyen típusú intézkedést.
Orbán évértékelőjéből és rádiónyilatkozataiból az is kiolvasható, hogy nemcsak a női szavazókért megy a küzdelem a Fidesz és a Tisza között, hanem a nyugdíjasokért is. (Persze a két csoport között nagy az átfedés.) Magyar Péter saját évértékelő beszédében minden eddiginél egyértelműbb és markánsabb választási ajánlatot tett a nyugdíjasoknak. Ezek közül az volt a legfontosabb, hogy a Fidesz vádjaival szemben megtartaná a 13. havi nyugdíjat, sőt a „méltó élethez szükséges” kiegészítő nyugdíjat is bevezetne.
Erre is reagálhatott Orbán, amikor bejelentette, hogy a nyugdíjasok egy bizonyos havi összegig visszakapják az áfát a zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek után, ami a kormány számításai szerint havi 10-15 ezer forintot jelenthet nekik. Orbán a legutóbbi pénteki rádióinterjújában azt mondta, azért nem egyszerűen a nyugdíjakat emelik meg ennyivel, mert egy esetleges nyugdíjemelés nem tudná ellensúlyozni az inflációt. „Bár, ugye, az a törvény, hogy az inflációval egyező mértékben emeljük a nyugdíjakat, de egy ilyen gyors emelésnél, míg ez végigfut, addig az megrángatja a nyugdíjasokat. Tehát ott segítségre van szükség és beavatkozásra.”
Ezzel Magyar Péter egy másik ígéretét is hatástalanítani próbálják. Saját évértékelőjében jelentette be ugyanis a Tisza Párt vezetője, hogy kormányra kerülésük esetén 5 százalékra csökkentenék a zöldségek és a gyümölcsök áfakulcsát, később pedig az összes egészséges élelmiszerét, ami értelemszerűen sokkal több embert érintene. Orbán azzal érvelt az áfacsökkentés ellen, hogy annak nagy részét úgyis lenyelnék a kereskedők. „Kidolgoztunk egy rendszert, hogy ott, ahol vannak olyan alapvető élelmiszerek, amelyeknek az áfáját még nem vittük le 5 százalékra, azt most ne levigyük, és ne áfacsökkentést hajtsunk végre, mert körülbelül kétharmada az árcsökkenésnek a kereskedőnél marad, csak egyharmada jut el a fogyasztóhoz, válasszunk egy olyan módszert, hogy az áfacsökkentés teljes egészében a nyugdíjashoz jusson. Ezt úgy tudjuk megoldani, hogy kiválasztunk néhány fontos terméket, ahol 5 százaléknál nagyobb az áfa, és ott áfa-visszatérítést adunk a lehető legegyszerűbb módon.”
Orbán visszatért, és újból legyűrné az inflációt
Orbán visszatérése a belpolitikába azért új fejlemény, mert a miniszterelnök egy ideje szinte kizárólag a külpolitikai folyamatokra koncentrált. A napi belpolitikai történésekre – Magyar Péter megjelenése és előretörése – alig reagált nyilvános megszólalásaiban. A miniszterelnök az elmúlt hónapokban is elsősorban békemisszióról, világrendszerváltásról és nemzetstratégiáról beszélt, miközben a Tisza elnöke az egészségügy, a közlekedés és a gyermekvédelem súlyos hiányosságaira mutatott rá.
Egyre többször tűnt úgy, hogy Orbán már nem rezonál az emberek többségét ténylegesen érintő problémákra, és inkább Magyar Péter az, aki érzi, hogy valójában mi foglalkoztatja a választókat. A szeptemberi árvíznél és a január 23-i bombariadónál is szembetűnő volt, hogy lassan kapcsolt Orbán, pedig lubickolni szokott azokban a helyzetekben, amikor azt mutathatja a közvélemény felé, hogy egyedül védi meg az országot az árvíztől, a migránsoktól, az inflációtól vagy a járványtól.
Tavaly is voltak jelei annak, hogy még a Fideszen belül is úgy látják, Orbán túlságosan eltávolodott a belpolitikától. Kovács Péter XVI. kerületi fideszes polgármester arról beszélt Tusványoson, hogy Orbánnak vissza kéne térni a magyar politikába, és rendet kellene tennie a Fideszben. Ez a visszatérés elég nyögvenyelősen ment, hiszen egészen az évértékelőig Magyar Péter dominálta a politikai napirendet.
Orbán legutóbbi két rádióinterjúja is azt jelzi, hogy a miniszterelnök visszajött a belpolitikába. Hangsúlyosak voltak a gazdasági és a megélhetési kérdések, és mindkét esetben egyértelműen a nőknek beszélt. Február 21-én arról beszélt a Kossuth rádióban, hogy nem a kormánynak kell megmondani, mikor lehet költekezni, azt majd eldöntik a nők.
Egy héttel később a gyerekvállalás és a munka fontosságáról beszélt, miközben az évértékelőn bejelentett adómentességet reklámozta. Szavai szerint Magyarországon létrejön a világon egy olyan egyedülálló adórendszer, aminek a középpontjában a családok állnak: „Magyarország egy adóparadicsom, egy családi adóparadicsom lesz, és a fiataloknak van egy lehetőségük, hogy egy családi életpályát válasszanak.”
Ugyanebben az interjúban egy elvileg kényelmetlen témáról, a növekvő inflációról is szó esett. Orbán ezt úgy keretezte, hogy a boltokban tapasztalható drágulásról nem a kormány tehet, hanem az embereken nyerészkedő „áremelők”, és ő az, aki meg tudja védeni a családokat az inflációtól. Ennek eszköze lenne az újabb ársapka, vagy a kereskedelmi haszon szabályozása.
Nagyon hasonló szólamokat hallottunk a kormánytól 2022–2023 folyamán is. Akkor nem az „áremelőket”, hanem a háborút és az uniós szankciókat okolták a nemzetközi összevetésben is brutális drágulásért, holott a 2022-es választási osztogatás és az ársapkák bevezetése is szerepet játszott az infláció bedurvulásában. És akkor is a kormány, azaz Orbán volt az, aki lebirkózta és földre vitte az inflációt. Orbán azért is próbálja megint eltolni magától a felelősséget, mert Magyar Péter következetesen arról beszél, hogy a kormány gazdaságpolitikája tehet a magas inflációról. A rádióinterjúban elhangzott üzenetek mind annak szólnak, hogy igenis Orbán az, aki nemcsak érti és látja, de meg is tudja oldani az átlagemberek problémáit.
Minden szavazatra szükség van a 2026-os győzelemhez
Az kérdés, hogy miért most, bő egy évvel a választások előtt jöttek elő Orbánék a választási ígéretekkel. A 2022-es választást megelőző évben valamivel később, júniusban jelentették be a több százezer családot érintő adó-visszatérítést. Akkor a választás előtt néhány hónappal jutottak pluszpénzhez a családok, a háromgyerekeseknél viszont idén már októbertől él az adómentesség. A Fidesz–KNDP kihelyezett frakcióüléséről „kiszivárgott” információk sem arról szóltak, hogy nagymértékű osztogatásra készül a kormány.
A Kossuth rádióban Orbán az ukrajnai béke közelségével indokolta az időzítést. Ezt háború idején nem lehet megcsinálni, és erre az elmúlt három évben nem volt lehetőség. Persze mondhatja azt az ember, hogy dehát nincsen béke, mondta a kormányfő, és elismerte hogy a frontvonalon bizony nagyon véres csaták zajlanak, „de mindenki érzi, hogy kézzelfogható közelségben van a béke, illetve az már világos, hogy nem fog eszkalálódni a háború”.
Orbán érvelése annyiból sántít, hogy még senki nem tudja, mikor és milyen formában lehet béke Ukrajnában, főleg azután, hogy az egyik első jelentős lépés, a washingtoni Trump–Zelenszkij-találkozó botrányba fulladt. Azt sem lehet még látni, milyen hatással lesz Európára, azon belül az egyébként is gyengélkedő magyar gazdaságra Trump büntetővámokkal fenyegető gazdaságpolitikája. Ennek fényében az időzítés inkább annak szólhat, hogy a felmérések szerint két nagy tömb küzdelméről szól majd a 2026-os választás, amire a NER 15 éves fennállása alatt még nem volt példa.
Orbán mindenesetre magabiztosan nyilatkozott évértékelő beszédében a 2026-os választási esélyeikről. „Szenvedés nélkül nincs győzelem. A fájdalom a barátunk. Aztán a győzelem mindenért kárpótol. Önök is tudják, ez a legjobb orvosság. És a következőre már csak 14 hónapot kell várni.” A kifejezetten a nőket célzó ígéretek és a Mi Hazánk szavazóinak lenyúlására kitalált intézkedések viszont inkább arra engednek következtetni, hogy a Fideszben is úgy gondolhatják: a 2026-os győzelemhez minden egyes szavazatra szükség lesz.
