Bábolnán ássák el a leölt marhákat, a polgármester azt mondja: eldöntötték, beleszólásunk nem volt

„Jó pár ember sokat dolgozott azért, hogy ne ide kerüljenek az állattetemek, de 50-80 kilométeres körzetben ez volt az egyetlen lehetőség” – jelentette be Horváth Klára, Bábolna polgármestere a Bábolna TV Youtube videójában. Úgy fogalmazott: „Eldöntötték, hogy a kisbajcsi állatállományt itt kell megsemmisíteni, ebbe sajnos beleszólásunk nem volt.”

A bábolnai polgármester azután szólalt meg, hogy a képviselő-testületből az elmúlt napokban többen is azt állították: az önkormányzatot nem tájékoztatták előre arról, mi fog történni. Horváth Klára leszögezte: pénteken a főispánnal egyeztetett, közölték vele a döntést. Őt ugyanakkor nem hívták fel képviselőtársai, mielőtt posztoltak volna.

A bábolnai városvezető megerősítette, hogy egy korábban már működő dögkutat reaktiváltak mintegy két hektáron. Mind az 1700 leölt marhát ide szállítják Kisbajcsról, és hét méter mélyen ássák el őket.

A Bábolnai Önkormányzat Hivatalos oldalán olvasható az is, hogy hétfő délutántól lezárták a Bana-Ács közötti (81141-es számú) autóutat. A polgármester ezt azzal indokolta, hogy

„járványhelyzet van, tisztelettel megkérek mindenkit, hogy ezt a környéket most ne látogassa, nem szükséges katasztrófaturizmust indítani”.

Rendőrök biztosítják a helyszínt, ahová csak az állatok megsemmisítését végző cég, az ATEV embereit engedik be.

A nyolcperces videóból kiderült, hogy egyetlen szóba jöhető másik lehetőségként a Bács-Kiskun vámegyei Solt település merült fel, ott égető működik, de a település sokkal messzebb van Kisbajcstól. Horváth Katalin azt is bejelentette, hogy szerda estére rendkívüli testületi ülést hívott össze.

Múlt pénteken közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), hogy egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen a ragadós száj- és körömfájás vírusát azonosították. A kór több mint 50 év után jelent meg újra Magyarországon. A betegség klasszikus tünetei március elején jelentkeztek az 1400 szarvasmarhát tartó Győr melletti telepen. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az ott élő összes párosujjú patást le kell ölni. A betegség emberekre nagyon ritkán terjed át.

A marhákat ezekben a napokban a helyszínen karámba terelik, ahol fegyverrel végeznek velük állatorvosok és szakemberek jelenlétében, majd elszállítják a tetemeket. Elégetni nagyon időigényes feladat lenne őket, ezért választották ezt a módszert. Naponta 300-400 leölt állatot tudnak elszállítani a telepről.