Száj- és körömfájás: fertőtlenítőkapukkal, zárlattal védik magukat a kisbajcsi telep közelében működő állattartók
Lezárnak, óvintézkedéseket tesznek és bizakodnak a száj- és körömfájásban érintett kisbajcsi marhatelep környékén működő nagyobb állattartók, hogy nem éri el őket a járvány. Európa védi a piacát a mostani helyzetben, mi pedig exportőrök vagyunk, így többlet ragadhat benn idehaza, ami értékesítési nehézséget okozhat – prognosztizálják.
Tizenhárom kilométerre a kisbajcsi teleptől (vagyis a 10 kilométeres megfigyelési övezeten kívül) Nagyszentjánoson napok óta a járvány elleni védekezéssel kelnek-fekszenek, mindent lezártak, külsősöket nem engednek be. Építkezés zajlik, képzések, ezeket felfüggesztették, csak a tejesautó és a tápos jöhet be és mehet ki. Azok is szigorú óvintézkedések mellett. Fertőtlenítőkaput szerelnek a belépési pontokra, hogy az egész járművet fertőtlenítsék.
Amit lehet megteszünk – mondta Szajkó Lóránt, a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-tulajdonosa. Az itt dolgozók átöltözésénél is óvatosak. Minden kollégájuk, amikor reggel bejön, lezuhanyzik, átöltözik. A munka végeztével a benti ruháját benn hagyja a telepen, ott mossák azt ki.
A Kisalföldinél közel 6000 szarvasmarhát tartanak több telephelyen, a nagyszentjánosi marhatelepen 2500 állattal foglalkoznak. Szajkó Lóránt szerint az állategészségügyi rendszer szigorú protokollt ír elő minden járványveszélyes esetben. A kisbajcsi kontaktokat lenyomozták, ők nem kerültek velük kapcsolatba semmilyen formában. A vezérigazgató úgy tudja, azoknál a telepeknél, ahol viszont igen, ott több vizsgálat is történt, egyelőre mindegyik negatív eredményt hozott. „Többet már nem tehetünk, reménykedünk, hogy sikerül lokalizálni a száj- és körömfájást” – mondta Szajkó.
Hétfőtől nem lehet bemenni a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. telephelyére, a járványveszély miatt megszüntették a cégnél a kedvezményes tejkimérést. Más óvintézkedéseket is tettek, hisz Bóna Szabolcs a társaság igazgatója szerint már akkor is komoly a baj, ha nem terjed tovább a járvány.
„Bízunk benne, hogy erre nem kerül sor.” Már csak azért is, mert ahogy mondta, a 90-es évek elején Angliában beütött száj- és körömfájás járvány nemzetgazdasági szinten érintette a szigetországot, ott jóformán minden páros ujjú patás az áldozata lett a védőintézkedéseknek. Ezért szorít most mindenki, hogy helyben, Kisbajcson meg lehessen fékezni a járványt.
Bóna Szabolcs szerint Magyarországnak így is nagy gondot jelent, hogy Európa érthető módon védi a piacát a betegségtől. Emiatt élő állatot, szaporítóanyagot, hőkezeletlen húst, termékkört nem enged be a piacára. Úgy látja, a magyar hatóság felelősen járt el, kiviteli korlátot vezetett be élő állatra az Európai Unió országaiba, amíg a járványügyi helyzet nem tisztázódik.
Hazánk azonban az állati termékeket illetően exportőr, magas minőségű termék nagy mennyiségben megy ki, cserébe gyengébb minőségű, de olcsóbb jön be, ami külkereskedelmi többletet hoz. Ezt a mérleget azonban a mostani helyzet felborítja majd. Többlet ragad benn a hazai piacon, ami értékesítési nehézséget okoz.
„Az intézkedést a kormánytól ezen a téren várnám, erre nem látok még lépéseket. A termékpálya képviselőit – tenyésztőket, feldolgozókat, kereskedőket és vágóhidakat – egy asztalhoz kellene ültetni, hisz a belpiaci levezetés mindenkinek érdeke lenne. Így a magasabb minőségi termék a hazai piacon maradna.
Hogyan lehetne ezt megfizetni? Az igazgatónak erre is lenne javaslata. Úgy látja, ha a termékpályára kevesebb teher rakódna, ez is megoldható lenne. „Kiskereskedelmi különadó, magas áfa- és üzemanyagárak, drága rendszerhasználati díj az energiaszolgáltatóknál, hulladékkezelési-, vagy éppen útdíj, hivatali eljárási költségek – ezeken kellene csökkenteni, engedményeket tenni.”
A hatóság kérésére ma vérmintát vesznek véletlenszerűen kiválasztott 150 szarvasmarhától – mondta Domokos Zsolt, a gócponttól közel negyven kilométerre fekvő Dunakiliti Agrár Zrt. ügyvezetője. Ezt inkább óvatosságból teszik, mert az eddigi állategészségügyi megfigyelések nem mutattak gyanús eseteket. Itt egyébként jelenleg 1380 férőhelyes istálló üzemel. Dunakilitin, ahogy Nagyszentjánoson is, csak a termény- és tejszállító jármű közlekedhet a telepen, folyamatos a fertőtlenítés a be- és kiléptetésnél, valamint a kerítések állapotát is ellenőrzik, ha pedig szükséges, megerősítik.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök is kisbajcsi telepen járt. Az előírások miatt a kormányfőt nem is engedhették az állatok közelébe.
Múlt pénteken közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), hogy egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen a ragadós száj- és körömfájás vírusát azonosították. A kór több mint 50 év után jelent meg újra Magyarországon. A betegség klasszikus tünetei március elején jelentkeztek az 1400 szarvasmarhát tartó Győr melletti telepen. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az ott élő összes párosujjú patást fel kell számolni. A betegség emberekre nagyon ritkán terjed át.
A marhákat ezekben a napokban a helyszínen karámba terelik, ahol fegyverrel végeznek velük állatorvosok és szakemberek jelenlétében, majd elszállítják a tetemeket. Elégetni nagyon időigényes feladat lenne, ezért választották ezt a módszert. Naponta 300-400 leölt állatot tudnak elszállítani a telepről. A Magyarországon forgalomba kerülő állati eredetű élelmiszerek teljesen biztonságosak és azok is maradnak a szigorú járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően, mondta Nagy István agrárminiszter vasárnap a Facebook-oldalára feltöltött videójában.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
