Olyat csavarnának az Alaptörvényen, hogy az a következő kormány mozgásterét is korlátozhatja

Bármeddig fennmaradhat a veszélyhelyzet, de a mindenkori kormány az Országgyűlés kétharmados többsége nélkül nem sok mindent tud vele kezdeni – nagyjából így foglalható össze az Alaptörvény kedd este benyújtott módosítójának egy részlete. A módosítás mögött politikai célok is lehetnek: egy esetleges kormányváltás esetén megkötnék Magyar Péter kezét, ha nem lesz kétharmada a parlamentben.

A kormányzati kommunikáció szerint a gyermekek védelméről, valamint az ország szuverenitását veszélyeztető kettős állampolgárok és drogkereskedők elleni fellépésről szól a korábban gránitszilárdságúnak nevezett Alaptörvény 15. módosítása. „Az ember férfi vagy nő” – áll a Fidesz–KDNP képviselőinek előterjesztésében. A módosítások között azonban elrejtettek egy olyan részt is, amely csavaros módon a veszélyhelyzeti kormányzás szabályait írja át. Ebben a cikkünkben ezt tekintjük át.

Az Orbán-kormányhoz már szó szerint hozzánőtt a veszélyhelyzet: szinte napra pontosan öt évvel ezelőtt, 2020. március 11-én hirdetett először ilyet a kabinet az országban megjelenő koronavírus-járvány miatt, de politikailag ennél fontosabb volt, hogy ez különleges jogrend bevezetését is jelentette. A 2022-es választás után az Alaptörvény 10. módosításával új veszélyhelyzetet vezetett be Orbán Viktor az orosz–ukrán háborúra hivatkozva, és ezt azóta is félévente meghosszabbítja a parlament fideszes többsége. Pár hete a kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta: amint béke lesz, és aláírták erről a megállapodást, véget vetnek a veszélyhelyzetnek.

A veszélyhelyzettel járó különleges jogrendben a kormány rendeletekkel

• felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását,
• eltérhet törvényi rendelkezésektől,
• egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat.

A háborús veszélyhelyzetre hivatkozva azonban több olyan rendeletet is elfogadott a kormány, amely nehezen vagy szinte sehogy sem magyarázható a szomszédban zajló háborúval. A háborús veszélyhelyzetre hivatkozva teremtették meg a lehetőséget a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusok azonnali hatállyal való felmentésére, de szintén a háborúra hivatkozva mondta ki rendeletben a kormány 2022-ben, hogy az egy héttel elhalasztott augusztus 20-i tűzijáték megtartásához ingyen használhatók a közterületek.

A jelenlegi szabályozás alapján harminc napra hirdethet a kormány veszélyhelyzetet, és az Országgyűlés kétharmados többsége legfeljebb 180 napra hosszabbíthatja azt meg. Ezt a felhatalmazást bármennyiszer megadhatja a parlament, félévente rendszeresen meg is teszi. Legutóbb novemberben hosszabbították meg 2025. május 18-ig a háborús veszélyhelyzetet.

A kedd este benyújtott előterjesztésben viszont kiszednék az Alaptörvényből azt a részt, amely alapján a veszélyhelyzet harminc napra hirdethető ki, és a meghosszabbításához szükség van az Országgyűlés kétharmados felhatalmazására.

A módosítás után tehát a kormány bármeddig fenntarthatja a veszélyhelyzetet, és ebbe semmilyen beleszólása nem lesz a parlamentnek.

Ezzel párhuzamosan ugyanakkor korlátoznák a kormány mozgásterét is: a jövőben az Országgyűlés kétharmados felhatalmazása nélkül már nem függeszthet fel törvényeket rendeleti úton, és nem térhet el a törvényi rendelkezésektől.

A Telexnek nyilatkozó jogász szerint az Országgyűlés eddig arról dönthetett, hogy meddig tartson a veszélyhelyzet, de abba nem volt beleszólása, hogy ez idő alatt a kormány milyen rendeleteket hoz. A módosítás után pont fordítva lesz: a veszélyhelyzet meghosszabbítására vagy megszüntetésére már nem lesz ráhatása az Országgyűlésnek, ám azokhoz a veszélyhelyzeti rendeletekhez, amelyek törvényt függesztenének fel, vagy eltérnének egyes törvényi rendelkezésektől, szükség lesz a kétharmados felhatalmazásra.

Ehhez kapcsolódik egy másik, kedd este benyújtott javaslat is, amely többek között a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényt egészíti ki. A módosítás alapján a kormány hat hónapra felhatalmazást kaphat az Országgyűléstől, hogy meghatározott tárgykörökben vagy akár általános jelleggel eltérhessen a törvényi rendelkezésektől, és felfüggeszthesse bizonyos törvények alkalmazását.

Ha az előbbi történik, és például csak a gazdasággal és ellátásbiztonsággal kapcsolatban kap felhatalmazást a kormány, akkor nem korlátozhatja az állampolgárok mozgását, de azt akár elrendelheti, hogy a boltok kötelező módon szolgáltassanak be bizonyos termékeket. Ha viszont általános jelleggel történik a felhatalmazás, akkor a kormány bármilyen törvényt felfüggeszthet, vagy bármilyen törvényi rendelkezéstől eltérhet. Ha tehát a törvénymódosítás után az Orbán-kormány a fideszes képviselőktől általános jelleggel kap felhatalmazást, akkor fél évig minden ugyanúgy marad, mint eddig.

Sokkal izgalmasabb kérdés, hogy mi történik akkor, ha jövőre kormányváltás lenne, és az új kormány mögött nem lesz kétharmados parlamenti többség.

Az új kormány bármeddig fenntarthatja a veszélyhelyzetet, csak épp a parlament kétharmados többsége nélkül nem lesz lehetősége arra, hogy rendeleti úton félrerakjon vagy felülírjon törvényeket.

A Fidesz célja így alighanem az lehetett, hogy megfékezze Magyar Pétert abban, hogy egy esetleges győzelem után veszélyhelyzeti kormányzással írja felül az elmúlt 15 évben meghozott törvényeket.

Rendkívüli intézkedéseket ugyanakkor a parlament felhatalmazása nélkül is hozhat a kormány veszélyhelyzetben. A lapunknak nyilatkozó jogász szerint a jogszabályok azt nem határozzák meg tételesen, hogy milyen intézkedéseket lehet ide sorolni. Szerinte leginkább olyan döntésekre érdemes gondolni, mint például hogy a kormány árvíz idején elrendelheti, hogy a lakosság hagyja el az ártéri területet, vagy elbontatnak egy építményt, ha az az árvízi védekezést akadályozza.

Az Alaptörvény-módosítás 2026. január 1-jén, azaz a következő országgyűlési választás előtt bő három hónappal léphet hatályba, ha az Országgyűlés elfogadja azt.