Döntött az EU bírósága, helyesbíteni kell a transz emberek nemét a hazai nyilvántartásokban

A luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságának (EUB) csütörtöki döntése alapján helyesbíteni kell a transz emberek nemét a hazai nyilvántartásokban – közölte a Háttér Társaság.

A döntés szerint a GDPR arra kötelezi a magyar hatóságokat, amennyiben pontatlan, helyesbítsék a nemi identitásra vonatkozó személyes adatot – ez azt jelenti, hogy minden olyan esetben javítani kell, ha a transz emberek társadalmi valósága és nemi identitása eltér a születéskor rögzített nemüktől.

Az EUB döntésének előzménye egy 2014-ben menekültként elismert, azóta Magyarországon élő transz férfi ügye, aki 2021-ben a GDPR alapján kérte a nemének és nevének megváltoztatását az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól (OIF). A kérelmét elutasították, ezután a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság segítségével bírósághoz fordult.

A Fővárosi Törvényszék 2023 tavaszán előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az ügyben, és a következő három kérdésben kérte az Európai Bíróság állásfoglalását:

• következik-e a GDPR 16. cikkéből, hogy a nyilvántartásban való rögzítést követően megváltozott személyes adatot, így az érintett nemét, köteles a hatóság kérésre helyesbíteni;
• ha igen, a kérést milyen bizonyítékkal kell alátámasztani;
• illetve szükséges-e igazolni, hogy az érintett átesett nemi megerősítő kezelésen.

Az EUB csütörtöki döntése alapján a jelenlegi magyar szabályozás összeegyeztethetetlen az uniós joggal. A döntés szerint a hatóságok nem hivatkozhatnak arra, hogy a magyar jogban 2020 májusa óta nem érhető el a transz emberek számára a nem jogi elismerése, azaz a nem- és névváltoztatás lehetősége. A luxemburgi bíróság álláspontja szerint a hatóságok nem tehetik ennek a jognak a gyakorlását függővé attól, hogy tudják-e bizonyítani nemváltó műtét elvégzését.

Pár napja kiderült, hogy a kormány tizenötödszörre is átírja a korábban gránitszilárdságúnak nevezett Alaptörvényt – a módosítás alapján többek között nemcsak a gyerekek jogának elsőbbségét írják bele az Alaptörvénybe, hanem azt is, hogy „az ember férfi vagy nő”, a születési nem pedig jogi értelemben nem változtatható meg. Az indokolásban az áll, hogy „az állam feladata, hogy biztosítsa ennek a természetes rendnek a jogi védelmét, és megakadályozza azokat a törekvéseket, amelyek a születési nem megváltoztatásának lehetőségét sugallják. Arról, hogy még mi kerül bele az Alaptörvénybe, ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.