Újabb muníció a Pride ellen, gesztus a Mi Hazánknak, zavaros ellentmondások: az Alaptörvény-módosítás részletei

Tizenötödszörre is átírják a korábban gránitszilárdságúnak nevezett Alaptörvényt. A Fidesz–KDNP képviselői kedd este nyújtották be az újabb alkotmánymódosításokat, amelyek részleteiből párat már belengettek az elmúlt hetekben. Ezek között van a Pride korlátozása, a kormánykritikus civil szervezetek és a független sajtó „kitiltása”, de azt is az Alaptörvénybe írják, hogy tilos drogozni. A korábban bejelentett módosításokhoz képest viszont újdonság az a rész, hogy bármeddig meghosszabbíthatják a veszélyhelyzetet, de ezzel egy esetleges későbbi kormány a parlament kétharmados többsége nélkül nem sok mindent tud kezdeni.

Az alkotmánymódosítás hivatalos indoklása szerint azért kell megint hozzányúlni az Alaptörvényhez, hogy így „őrizzék meg az alapvető értékeinket a következő generációk számára”. A Fidesz úgy látja, hogy a nyugati világban már újraértelmezik a család és a nemzeti identitás szerepét, eltolódtak az egyensúlyok az egyéni és a közösségi jogok között, ezek a változások pedig gyakran politikai és ideológiai nyomásgyakorlással társulnak, ami „a nemzetállami szuverenitás gyengítését eredményezheti”. De Magyarország meg akarja őrizni az önazonosságát, amihez az alábbi módon nyúlnának hozzá az Alaptörvényhez.

Megágyaztak a Pride korlátozásának

Bár Orbán Viktor szerint „bizony” be kell tiltani a Pride-ot, és azt tanácsolta a felvonulás szervezőinek, hogy idén már „ne bajlódjanak” az előkészületekkel, ez így szó szerint nem kerül bele az Alaptörvénybe. Bekerül viszont az a mondat, amelyről Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője posztolt a hétvégén. Ez így hangzik:

„Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.”

Ezzel oldanák fel azt az érdekellentétet, amelyről Gulyás Gergely a február 27-i kormányinfón beszélt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: „a gyülekezési jog és a gyerekek testi, lelki és szellemi fejlődési joga közti kollíziót kell feloldani”. Még annyit árult el a készülő szabályozásról, hogy „a cél az, hogy olyan keretek között, ahogy eddig megrendezték a Pride-ot, ne lehessen megrendezni”, mert „a belvároson átmasírozó Pride-ot nem kell, hogy az ország eltűrje”. Gulyás Gergely szerint a „józan ész” indokolja a Pride elleni fellépést, hiszen „családos ember nem szokott a Pride közelébe menni” – bár ez a tapasztalatok alapján nem igaz. A Pride mindezek ellenére nem hátrál meg.

A Fidesz tehát ebből az alkotmánymódosításból vezetné le, hogy a Pride szervezői majd ne hivatkozhassanak arra, hogy sérti a gyülekezési és a véleménynyilvánítási szabadságot, ha nem tarthatják meg a vonulást ott, ahol szeretnék, mivel az Alaptörvény szerint a gyerekek joga mindennél fontosabb. Ez azonban nem ilyen egyszerű.

Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója azt mondta, attól még, hogy az új alkotmánymódosítással kiemelt helyre került a gyerekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való joga, nem lehet majd feltétel nélkül korlátozni a többi alapjogot, például a gyülekezési jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát. Egyedül az emberi élethez és méltósághoz való jog élvez abszolút védelmet az Alaptörvényben, hiszen nem nagyon lehet korlátozni valakinek az élethez való jogát.

A Pride betiltása is nehezen levezethető a mostani alkotmánymódosításból. Az alapjogokat csak szükséges és arányos mértékben korlátozhatják, illetve a korlátozásnak alkalmasnak kell lennie a kívánt cél elérésére. Ha ez a három feltétel nem teljesül egyszerre, akkor a Pride-ot sem lehet betiltani a gyerekek jogaira hivatkozva, hiszen mitől sérülnének az ország másik felében élő gyerekek jogai, akik nem is látják, mit történik a Pride-on, ha Budapesten tartják meg a rendezvényt.

Szabó Máté elképzelhetőnek tartja, hogy a rendőrség majd erre az alkotmánymódosításra hivatkozva nem engedélyezi a Pride megtartását. Ebben az esetben bíróság döntheti el, hogy a Pride megtiltása megfelel-e az előbb felsorolt követelményeknek. Ugyanakkor szerinte az alkotmánymódosítással a Pride megtartása mellett is lehetne érvelni, mondván, a gyerekeknek joguk van az információhoz, hogy megismerjék az őket körülvevő társadalmat.

Az alkotmánymódosításból az sem következik, hogy a jövőben csak zárt térben lehet megtartani a Pride-ot. Szabó Máté azt mondta, hogy a gyülekezési jog alanya, jelen esetben a Pride szervezői döntik el, milyen formában akarják gyakorolni a jogukat, egészen addig, amíg nem korlátozzák mások jogait. És mint fentebb kifejtettük, a Pride megrendezésével nem feltétlenül korlátozzák a gyerekek jogait.

Ahhoz, hogy a rendőrség előírhassa a Pride zárt térben való megtartását, a kormánynak még a gyülekezési törvényt sem kéne feltétlenül módosítania. A rendőrség most is hozhat olyan döntéseket, amelyekkel korlátozzák, hol és milyen formában lehet megtartani egy rendezvényt. Jó példa erre, amikor ellentüntetők jelennek meg egy demonstráción, és a biztonság garantálása miatt hoznak ilyen típusú korlátozásokat. A Pride zárt térbe kényszerítéséhez viszont további jogkörökre lenne szüksége a rendőrségnek.

Ami viszont nagyon is következik az alkotmánymódosítás logikájából, az az, hogy a kormány ezentúl nem hivatkozhatna arra, hogy nem tud több pénzt költeni a gyermekvédelemre, hiszen a saját alkotmánymódosításuk értelmében a gyerekek jogai mindenek felett állnak. Tarthatatlanná válna így például az az állapot is, hogy elegendő számú nevelőszülő híján több száz csecsemő él a kórházakban – mondta a TASZ szakmai vezetője. Ugyanígy viszont a gyerekek jogainak elsőbbsége alapján azoknak a szülőknek a jogait is korlátozhatnák akár, akik kiviszik a gyereküket a Pride-ra. Erre mondta azt Gulyás Gergely, hogy „családos ember a Pride közelébe nem szokott menni”.

Az újabb alkotmánymódosítás is rámutat, hogy az Alaptörvény képtelen betölteni eredeti funkcióját. Az alkotmánynak a társadalmi integráció kifejezése is az egyik célja, azaz hogy azok is magukénak érezzék, akik esetleg nem értenek egyet a hatalmon lévő kormánnyal. Szabó Máté szerint ennek már jó ideje nem felel meg az Alaptörvény, az újabb kampány- és propagandacélokat szolgáló alkotmánymódosítással provokálni és elidegeníteni akarják a szexuális és nemi kisebbségeket.

Férfi és nő

Nemcsak a gyerekek jogának elsőbbségét írják bele az Alaptörvénybe, hanem azt is, hogy „az ember férfi vagy nő”, a születési nem pedig jogi értelemben nem változtatható meg. Az indokolásban az áll, hogy „az állam feladata, hogy biztosítsa ennek a természetes rendnek a jogi védelmét, és megakadályozza azokat a törekvéseket, amelyek a születési nem megváltoztatásának lehetőségét sugallják. A biológiai nem rögzítettsége biztosítja a társadalom egészséges fejlődését és az alapvető közösségi normák fennmaradását.” A Fidesz szerint a születési nem megváltoztathatóságának tilalmával egyértelművé teszik, hogy „az állam a biológiai valóságot tekinti alapnak a jogalkotásban és a társadalomszervezésben egyaránt”.

Ezt nem látják támadásnak azok ellen, akiknek az önazonosságuk nem egyezik meg a születési nemükkel, mert szerintük az magánügy. De úgy érvelnek, ha jogilag is engednék a nemváltoztatást, az „olyan kiindulópont lenne, amelyből jogkövetkezmények egész sora következik, amelyek számos jogi és társadalmi bizonytalanságot eredményeznének, például a családjog, a közjog és a szociális ellátórendszer területén”.

Felfüggeszthető lesz a magyar állampolgárság

A benyújtott alkotmánymódosításban arra is választ kapunk, hogyan képzeli el Orbán Viktor és a Fidesz „a húsvéti nagytakarítást”, vagyis a nekik nem tetsző civil szervezetek és a független sajtó „kitiltását”. A kormányközeli Magyar Nemzet „értesülései” szerint Orbán arra kérte a kormánypárti képviselőket a Fidesz–KNDP balatonfüredi kihelyezett frakcióülésén, hogy tiltsák ki Magyarországról azokat, akik a USAID-en keresztül támogatást kaptak az Egyesült Államoktól.

Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető azzal indokolta a civilek és a sajtó elleni fellépést, hogy a külföldi támogatásban részesülő szervezetek veszélyt jelentenek Magyarország szuverenitására. „Az elmúlt években egyre gátlástalanabbul és egyre szélesebb körben avatkoztak be külföldi hatalmak, spekulánsok hazánk belügyeibe, akár választási folyamatokba is, emellett aktív lejárató tevékenységet folytattak Európa-szerte Magyarország ellen. Tették ezt álcivil szervezeteken, megvett politikusokon és a magát függetlennek nevező médián keresztül. A finanszírozók saját pénzügyi, gazdasági, ideológiai és politikai érdekeiket akarták érvényesíteni a befolyásolási kísérletekkel.”

Ezt a fellépést szolgálja az alkotmánymódosítás első pontja, amely szerint:

„Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani. A más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgára kivételével – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint határozott időre felfüggeszthető. Tilos a csoportos felfüggesztés.”

A külföldi állampolgársággal is rendelkező magyar állampolgárok lehetséges kitiltásáról először Gulyás Gergely beszélt a február 27-i kormányinfón. Azt mondta, hogy a Magyar Nemzet által megszellőztetett kitiltásnak nincs valóságalapja, mert nem lehet magyar állampolgárokat kitiltani, hiszen akkor hontalanná válnának, majd hozzátette: készül erről a tervezet, és többes állampolgároknál akár a tiltás is előfordulhat.

„Attól, hogy valaki külföldi pénzt fogadott el, természetesen nem lehet kitiltani Magyarországról, ha ő csak magyar állampolgár, akkor egyébként sem lehet senkit, úgyhogy ennek ebben a formában nincs valóságalapja. A frakció készít egy törvényjavaslatot, ez többes állampolgárokra már hivatkozhat, de ez a frakciónál van, és majd néhány héten belül a nyilvánosság megismerheti” – mondta a miniszter. Így született meg a kedden benyújtott alkotmánymódosítás, amely nem kitiltásról, hanem a magyar állampolgárság felfüggesztéséről szól.

A magyar állampolgárság határozott időre történő felfüggesztése teljesen új dolog lenne a magyar jogrendben, de még nemzetközi viszonylatban sincs példa hasonló megoldásra. Jól mutatja az alkotmánymódosítás abszurditását, hogy a magyar állampolgárságot maga az Alaptörvény is erősen védi. Az európai állampolgársági egyezményhez hasonlóan tiltja például a jogszerűen szerzett állampolgárságtól való megfosztást, ami legutóbb a Kádár-korszakban volt gyakorlat. Az alkotmányban rögzített védelem alapvető része, hogy az adott személy bármikor visszatérhet Magyarországra, és feltétel nélkül az országban tartózkodhat, illetve kiutasítani sem lehet innen. A magyar állampolgárság visszavonására is csak akkor van lehetőség, ha az illető csalással szerezte az állampolgárságot, de ezt is csak egy bizonyos időn belül lehet megtenni.

Valószínűleg a Fideszben tisztában vannak azzal, hogy jogilag megoldhatatlan a külföldi állampolgársággal is rendelkező magyar állampolgárok kiutasítása. Erre találhatták ki a magyar állampolgárság felfüggesztését, amely egy sor gyakorlati kérdést is felvet. Mi lesz például a felfüggesztett magyar állampolgárságú személy választójogával és a választott tisztségével, ha van neki olyanja? Egyből visszakapja az állampolgárságát, ha letelik a kiszabott felfüggesztés? Ezek mellett még hosszan lehetne sorolni a felmerülő dilemmákat. Az állampolgárság felfüggesztésével viszont megnyílna az út a kettős állampolgárok kiutasítása előtt.

Nincs benne az alkotmánymódosításban, hogy milyen indokkal és feltételekkel függeszthetik fel valakinek a magyar állampolgárságát. Erről majd egy sarkalatos törvény rendelkezik, amelyről még semmit nem tudunk. Mindenesetre az idegenrendészeti törvény szerint csak azt a harmadik országbeli állampolgárt lehet kiutasítani Magyarországról, akinek a beutazása és tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti vagy veszélyezteti. Elképzelhető, hogy a kormány később hozzá fog nyúlni az idegenrendészeti törvényhez a most benyújtott alkotmánymódosítás miatt.

Az alkotmánymódosításban ráadásul szerepel egy furcsán-esetlenül megfogalmazott kitétel is, miszerint „a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok” állampolgáraira nem vonatkozik ez a szabály. Itt vélhetően az Európai Unió tagállamainak és az Európai Gazdasági Társulás nem EU-s országainak (Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc) állampolgáraira gondoltak.

Vagyis egy német–magyar kettős állampolgárnak nem lehet majd felfüggeszteni a magyar állampolgárságát. Viszont egy kanadai–magyar állampolgárt elvileg gond nélkül ki lehet majd utasítani a magyar állampolgárság felfüggesztése után, ha nem rendelkezik vízummal. És miért is rendelkezne, hiszen magyar állampolgársága is van, amellyel jogszerűen tartózkodik az országban. Egyébként érdekes, hogy az alkotmánymódosítással miért csak a nem EU-s állampolgársággal rendelkező kettős állampolgárokat szankcionálnák.

A példánál maradva: ha valaki német–magyar kettős állampolgárként veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor az rendben van? És ha simán magyar állampolgárként teszi ugyanezt, azt tétlenül nézi majd a kormány?

Furcsa módon az alkotmánymódosításból hiányzik az érdemi indoklás, hogy miért van szükség a magyar állampolgárság felfüggeszthetőségére, szimplán csak megismétlik az alkotmánymódosítás szövegét, miközben hetek óta azt halljuk a Fidesztől, hogy a külföldi befolyás miatt kell fellépni bizonyos szervezetek ellen.

Az alkotmánymódosítás ezen pontjáról Nagy Boldizsár nemzetközi jogászt, a Bécsben működő CEU professor emeritusát is megkérdeztük, aki értelmezhetetlennek, kivitelezhetetlennek és az alapjogokkal összeegyeztethetetlennek gondolja a magyar állampolgárság felfüggesztésről szóló rendelkezést. „Annyira abszurd, mintha arról beszélgetnénk, hogy milyen színű a kopasz angyalok haja” – mondta.

A szöveg arra sem tér ki, hogy a honosítással vagy a születéssel szerzett állampolgárságot függesztené fel, pedig nem mindegy. De azt sem részletezi a szöveg, hogy az illető milyen jogait veszítené el a magyar állampolgárság felfüggesztésével. Ráadásul a Magyarországon való tartózkodás független az állampolgárságtól. Hiába függesztenék fel valakinek a magyar állampolgárságát, attól még az országban maradhat, ha például tartózkodási engedélyt kap. Szintén kérdés, hogy mi történne azokkal, akik a magyar állampolgárságuk miatt tartózkodhatnak az EU területén, de a magyar állampolgárságukat felfüggesztik. Tovább bonyolíthatja a helyzetet, ha az illetőnek magyar férje vagy felesége van, és esetleg magyar állampolgárságú közös gyerekük is van – sorolta a további felmerülő gyakorlati problémákat a jogász.

Veszélyhelyzet örökké

Átírják a veszélyhelyzeti szabályozást is. A jelenlegi szabályozás alapján harminc napra hirdethet a kormány veszélyhelyzetet, és az Országgyűlés kétharmados többsége legfeljebb 180 napra hosszabbíthatja azt meg. Ilyenkor különleges jogrend lép életbe, és a kormány rendeletekkel

• felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását,
• eltérhet törvényi rendelkezésektől, és
• egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat.

Ezt a felhatalmazást bármennyiszer megadhatja a parlament, félévente rendszeresen meg is teszi. Legutóbb novemberben hosszabbították meg 2025. május 18-ig a háborús veszélyhelyzetet.

A kedd este benyújtott előterjesztésben viszont kiszednék az Alaptörvényből azt a részt, amely alapján a veszélyhelyzet harminc napra hirdethető ki, és a meghosszabbításához szükség van az Országgyűlés kétharmados felhatalmazására.

A módosítás után tehát a kormány bármeddig fenntarthatja a veszélyhelyzetet, és ebbe semmilyen beleszólása nem lesz a parlamentnek.

Ezzel párhuzamosan ugyanakkor korlátoznák a kormány mozgásterét is: a jövőben az Országgyűlés kétharmados felhatalmazása nélkül már nem függeszthet fel törvényeket rendeleti úton, és nem térhet el a törvényi rendelkezésektől.

Ehhez kapcsolódik ugyanakkor egy másik, kedd este benyújtott javaslat is, amely alapján a kormány hat hónapra felhatalmazást kaphat az Országgyűléstől, hogy meghatározott tárgykörökben vagy akár általános jelleggel eltérhessen a törvényi rendelkezésektől, és felfüggeszthesse bizonyos törvények alkalmazását. Ha az előbbi történik, és például csak a gazdasággal és ellátásbiztonsággal kapcsolatban kap felhatalmazást a kormány, akkor nem korlátozhatja az állampolgárok mozgását, de azt akár elrendelheti, hogy a boltok kötelező módon szolgáltassanak be bizonyos termékeket. Ha viszont általános jelleggel történik a felhatalmazás, akkor a kormány bármilyen törvényt felfüggeszthet, vagy bármilyen törvényi rendelkezéstől eltérhet.

A módosítás mögött politikai célok is lehetnek: egy esetleges kormányváltás esetén megkötnék a következő miniszterelnök kezét, ha nem lesz kétharmada a parlamentben.

Bármeddig fenntarthatja a veszélyhelyzetet, csak épp a parlament kétharmados többsége nélkül nem lesz lehetősége arra, hogy rendeleti úton félrerakjon vagy felülírjon törvényeket. A Fidesz célja így alighanem az lehetett, hogy megfékezze Magyar Pétert abban, hogy a 2026-os országgyűlési választáson elért esetleges Tisza-győzelem esetén veszélyhelyzeti kormányzással írja felül az elmúlt 15 évben meghozott törvényeket.

Az Alaptörvénybe is bekerült a Mi Hazánk kívánsága

Orbán Viktor megígérte, és be is tartotta: beemelik az alkotmányba a Mi Hazánk javaslatát a készpénzhasználat védelméről. Eddig csak az állt az Alaptörvényben, hogy „mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez”, de ez a mondat így egészül ki: „Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez, valamint a készpénzzel történő fizetéshez.”

A Fideszt ezt azzal indokolja, hogy „egyedül a készpénzforgalom fenntartása biztosíthatja, hogy a gazdaság működése ne váljon teljesen kiszolgáltatottá az elektronikus pénzügyi rendszereknek, amelyek technikai vagy piaci okokból sérülékenyek lehetnek”.

A Mi Hazánk már egy ideje korteskedik amellett, hogy Alaptörvényben védjék meg a készpénzhasználatot. Alaptörvényt csak kétharmados többséggel lehet módosítani, így a Fidesz nélkül ez nem működne. Az elmúlt hónapokban Lázár János építési és közlekedési miniszter már háromszor tárgyalt nyilvánosan Toroczkai László Mi Hazánk-elnökkel a készpénzről, legutóbb február végén találkoztak.

Amellett, hogy a Fidesz ezzel a lépéssel a Mi Hazánk szavazóinak is szól – akiket most szívesen lenyúlna –, egyben Toroczkaiék felé is gesztust tesz. Orbán Viktor ezzel akár egy esetleges parlamenti együttműködésnek is megágyazhat, mivel a mostani közvélemény-kutatások szerint a Fideszen és a Tiszán kívül csak a Mi Hazánk és talán még a DK jutna be a parlamentbe. Jól jöhetnek még Orbán Viktoréknak a Mi Hazánk képviselői a parlamenti szavazásoknál, ha megnyernék a 2026-os választást, nem lenne meg nekik az újabb kétharmad.

A drog rossz, értem?

Az Orbán-kormány 2013-ban azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra teljesen drogmentes legyen Magyarország. A helyzet az, hogy 2025 elejére sem tűntek el az országból a drogfogyasztók és a drogkereskedők. Sőt, az olcsón elérhető, akár interneten is megrendelhető, kifejezetten a drogtörvények kijátszására előállított és árult dizájnerdrogok szó szerint letarolták főként az ország szegényebb régióit.

„Itt baj van” – döbbent rá a miniszterelnök a februári évértékelő beszédében, és azt ígérte, hogy hajtóvadászatot indítanak, és „szó szerint bármi áron” megfékezik a drogjárványt. Ki is nevezett egy kormánybiztost, Horváth László gyöngyösi országgyűlési képviselőt, és felállt a Készenléti Rendőrség 210 tagú, nyomozókból és akciószolgálatot ellátó rendőrökből álló új, Delta nevű egysége.

Az Alaptörvényen is szigorítanak, belekerül egy olyan rész, hogy

„Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos.”

A fideszes képviselők szerint ezzel a kiegészítéssel is erősítik az állam elköteleződését a közbiztonság, az egészséges életmód és a társadalmi rend védelme mellett. Az indoklás szerint a módosítás „egyértelművé teszi, hogy Magyarország a közegészség, a közbiztonság és a jövő generációinak védelme érdekében határozottan fellép a drogok legalizálásával szemben”, és világos jogi alapot teremtenek a szigorú szabályozásra és a megelőzésre irányuló intézkedések hatékony végrehajtására. A hajtóvadászat már meg is indult, legutóbb Debrecenben razziáztak a rendőrök.

Fogyatékossággal élők és öregedő ügyészek

Az Alaptörvényben rögzítenék azt is, hogy a „fogyatékkal élők” helyett a „fogyatékossággal élők” a helyes szóhasználat. A beterjesztők szerint a „fogyatékossággal élő” kifejezés azért előnyösebb, mert világosan elkülöníti a személyt az általa tapasztalt élethelyzettől, ezzel hangsúlyozva, hogy a fogyatékosság csak egy aspektusa az egyén életének, nem pedig annak meghatározó jellemzője.

Az általunk megkérdezett szakmai szervezetek is támogatják a módosítást, amelynek, bár elsőre talán nem tűnik úgy, de nagy jelentősége van. A szakértők szerint az eddigi megfogalmazás úgy tünteti fel a fogyatékot, mintha az egy veszteség, egy hiány lenne, míg a módosított verzió egy állapotra utal, így kevésbé degradáló.

A beterjesztett módosító javaslat alapján tovább dolgozhatnak majd az ügyészek. Az Alaptörvény előző módosításánál azt rögzítették, hogy a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül lehessen választani, most pedig az ügyészek nyugdíjkorhatárát tolták ki. Eddig az általános öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor, 65 évesen nyugdíjba kellett mennie az ügyészeknek is. Ezt most kitolnák 70 éves korig.

Az indoklás szerint azért van szükség erre, mert legutóbb a bírók nyugdíjkorhatárát is 70 évre emelték, és a két pálya „egymástól elválaszthatatlan, egyenlő módon járul hozzá a jogállamiság és az igazságszolgáltatás működéséhez”. A módosítás csak az ügyészekre vonatkozik, a legfőbb ügyésznél nincs korhatár.

Az Alaptörvény első verzióját 2011. április 18-án fogadta el az Országgyűlés fideszes kétharmada. Az új alkotmány szövegét megfogalmazó bizottságot Szájer József vezette, de tagja volt Gulyás Gergely és Salacz László fideszes országgyűlési képviselő is. Orbán Viktor ekkor azt mondta, az új Alaptörvény gránitszilárdságú. Rosszul öregedett ez a mondat, mert most írják át 15. alkalommal.