Füstgyertya, kiabálás, szovjet himnusz – megszavazta a parlament a Pride-ot betiltó törvényjavaslatot

A gyermekek védelmére hivatkozva korlátozza a gyülekezési jogot a Fidesz, az Országgyűlés kedd délután megszavazta a Pride betiltását célzó törvényjavaslatot. A jövőben tilos lesz olyan gyűlést tartani, amely a homoszexualitást népszerűsíti, a szervezőket és a résztvevőket akár 200 ezer forintos pénzbírsággal is büntethetik.

A javaslatot 136 igen és 27 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés. A Fidesz–KDNP mellett a Jobbik és a Mi Hazánk képviselői is támogatták a törvénymódosítást, de igent nyomott Balassa Péter, exjobbikos képviselő és Ritter Imre német nemzetiségi szószóló is. Véletlenül igennel szavazott a DK-s Komáromi Zoltán is, de információink szerint a szavazás után rögtön jelezte az Országgyűlés jegyzőjének a tévedést. Orbán Viktor, Gulyás Gergely, Rogán Antal és Orbán Balázs kihagyta a szavazást, így kimaradtak az akcióból is.

A Momentum képviselői és Hadházy Ákos a szavazás előtt füstgyertyát gyújtottak, szovjet himnuszt játszottak, és Orbán–Putyin csókolózós fényképével szórták tele a Parlamentet.

„Nem hagyjuk!” – kiabálták a képviselők. Az ülést vezető Latorcai János az akciót látva arra kért mindenkit, hogy őrizzék meg a nyugalmukat. „Akik arra születtek, hogy rendetlenséget szítsanak, azok most is ezt teszik” – fogalmazott a KDNP-s politikus. Szerinte a botrány mellett „azért a többség becsülettel, tisztességgel és fegyelmezetten” végezte a munkáját, a Momentum képviselői pedig szankciókra számíthatnak.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Facebook-oldalán azt írta: „korunk külföldről pénzelt kisbolsevikjai” akcióztak a parlamentben. „Pirotechnikai eszközzel, zárt térben mérgező füsttel próbálták megakadályozni a mai szavazást. A Covidot alig túlélő képviselőtársunk, Bányai Gábor sürgős orvosi ellátást kapott. Mi lesz a következő, ti barmok, fel is gyújtjátok az épületet?”

Akár 200 ezer forintos büntetést is kaphat, aki kimegy a Pride-ra

Hat kormánypárti képviselő hétfő reggel nyújtotta be a törvénymódosítást, amit kivételes eljárásban, egy nap alatt át is nyomtak a parlamenten. Olyannyira sietni akart a módosítással a Fidesz, hogy előbb döntött az Országgyűlés a gyülekezési törvényről, mint az annak megágyazó Alaptörvény-módosításról, amely kimondja, hogy a gyermekek „megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz” való jog megelőz olyan régi alkotmányos jogokat is, mint a gyülekezés és véleménynyilvánítás szabadsága.

A most megszavazott módosítás szerint a jövőben tilos lesz olyan gyűlést tartani, amely

„a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”

A törvénymódosítás alapján a rendőrség arcfelismerő szoftvert is használhat a résztvevők azonosítására. Ennek a törvényi feltételeit a 444 cikke szerint egy 2015-ös törvényben teremtették meg, amit a Fidesz annak idején a nemzetközi bűnügyi együttműködésekkel, a terrorizmus elleni harccal és az egyre fejlődő okmányhamisítással indokolt. Az már akkor is felmerült, hogy a törvény alapján tüntetéseken is megfigyelhetnek embereket, a kormánypárt ezt azonban egy nem túl burkolt gyurcsányozással söpörte le az asztalról.

A szervezők mellett szabálysértést követnek el a résztvevők is, és pénzbírságot kell fizetniük, amely legalacsonyabb összege 6500 forint, legmagasabb összege pedig 200 ezer forint lehet. A javaslatban semmilyen különbséget nem tettek a szervezők és résztvevők között. Eszerint ugyanúgy szabálysértést követ el a gyűlés szervezője és az is, „aki a rendőrségnek a gyűlés helyszínen megtett, a gyűlés tilalmazott jellegéről való kifejezett tájékoztatása ellenére – azon részt vesz”. Azt ugyanakkor meghatározták a beterjesztők, hogy a kiszabott pénzbírságot nem lehet közérdekű munkával vagy szabálysértési elzárással kiváltani, és az így befolyt összeget a gyermekvédelem céljaira kell fordítani.

Alapjogok sérülhetnek

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a módosítás több alapjogot is sért: mindenekelőtt a diszkrimináció tilalmát, a gyülekezési jogot és a személyes adatok védelméhez fűződő jogot.

Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke lapunknak arról beszélt: nincs arra semmiféle tudományos bizonyíték vagy szociológiai adat, hogy a melegség említése vagy a szexuális kisebbségek társadalmi helyzetéről folytatott nyilvános párbeszéd hátrányosan érintené a gyerekeket. Sőt, szerinte kifejezetten nem szolgálja a gyerekek érdekeit az, ha nem jutnak hozzá releváns és megfelelő információkhoz a szexualitásról, és a heteroszexuálistól eltérő szexuális orientációkról.

A legutóbbi kormányinfón kérdésünkre Gulyás Gergely sem tudott olyan kutatást, bizonyítékot mutatni, amely szerint a Pride gátolná a gyermekek egészséges testi és lelki fejlődését. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: a „józan ész” indokolja a Pride elleni fellépést, hiszen „családos ember a Pride közelébe nem szokott menni, hanem elkerüli azt a részét a városnak”. Ez azonban a tapasztalatok alapján nem igaz.

„Ez egy nagyon súlyos törvénymódosítás, aminek a célja kifejezetten a Pride betiltása” – mondta a Telexnek Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza. Az alapvető emberi jogok nem a kormány jóvoltából illetnek meg valakit szerinte, hanem emberi mivoltából eredően, tehát ezeket a jogalkotó nem tudja elvenni. „Lehet szeretni és nem szeretni a Pride-ot, de ennek a törvénymódosításnak egyértelműen az a célja, hogy elriassza az embereket a polgártársaik jogegyenlőségéért való kiállástól.”

Kádár András azt is mondta, hogy a módosítás nemcsak azoknak sérti a személyes adatok védelméhez fűződő jogait, akik a Pride-on szeretnének részt venni, hanem bárkiét, akinek a rendőrség valamely intézkedés közben rögzíti az arcképét, majd ennek alapján azonosítja. Eddig erre csak a legsúlyosabb (és ezért elzárással is büntethető) szabálysértések esetén volt lehetőség, ezt a korlátozást a módosítás feloldaná, és bármilyen szabálysértés esetén lehetővé tenné.

„Bár szélsőségesnek tűnik a példa, de innentől lehetőség lesz rá, hogy ha valaki eldob egy zsebkendőt, mondjuk egy március 15-i megemlékezésen, és ezt a rendezvényt biztosító rendőrség kamerája rögzíti, akkor az illetőt arcképelemzéssel azonosítsák és ellene köztisztasági szabálysértés miatt eljárást indítsanak.” Kádár András szerint ez nyilvánvalóan aránytalan korlátozása lenne a személyes adatok védelméhez való jognak, és nemcsak a magyar Alaptörvénnyel, de az Európai Unió Alapjogi Chartájával sem lenne összhangban.

Pride-szervezők: Ez nem gyermekvédelem, hanem fasizmus

Orbán Viktor a februári évértékelő beszédében jelentette be, hogy beleírják az Alaptörvénybe, hogy az ember vagy férfi, vagy nő. „Sőt, azt tanácsolom, hogy a Pride szervezői ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével. Kidobott pénz és idő” – fogalmazott a miniszterelnök a fideszes közönség legnagyobb örömére. Bár Gulyás Gergely később arról beszélt, hogy nem fogják betiltani a Pride-ot, de az eddigi köztéri, „belvároson átmasírozó” formájában nem lehet megtartani jövőben.

A miniszterelnök azonban nem sokkal ezután még egyértelműbb jelzést tett a kormányzati szándékra egy Facebook-kommentben. „Be bizony! Világos beszéd” – írta Orbán Lázár János posztja alá, amelyben az építési és közlekedési miniszter kijelentette: mihamarabb be kell tiltani a Pride-ot.

Karácsony Gergely főpolgármester hétfőn jelezte Facebookon, hogy Budapest „megvédi mindazokat, akiknek volt is, van is bátorságuk kiállni az önbecsülésükért, kiállni a közösségükért, kiállni a szabadságért, a szerelem erejéért. Pride lesz!”

„Ezen a ponton ez nem gyermekvédelem, hanem fasizmus, a Pride egy mozgalom, amit nem lehet betiltani”

– reagált lapunknak Hegedűs Máté, a Budapest Pride sajtószóvivője és szervezője.

Hegedűs azt mondta: az biztos, hogy az idei demonstráció szervezésével haladnak tovább, és valahogyan meg fog valósulni a 30. Budapest Pride június 28-án. Arra koncentrálnak, hogy milyen más lehetőségek vannak, ha nem a gyülekezési törvény alá tartozó tüntetésként szervezik meg a Pride-ot. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy EU-tagállamban az LMBTQ- emberek nem mondhatják el, mit gondolnak a kormányról.”

„Mi ez, ha nem újabb lépés az oroszországi rendszer és diktatúra felé? Na akkor most tényleg mindenkinek el kell mennie a Pride-ra, és megmutatni, hogy minket nem lehet megfélemlíteni!” – írta közösségi oldalán Sebián-Petrovszki László, a DK országgyűlési képviselője, Kubatov Gábor, a Fidesz alelnöke szerint ugyanakkor a Pride nem más, mint provokáció, és Magyarországon nincs helye a genderpropagandának.

A Momentum 17 órára tüntetést hirdetett meg a Kossuth térre a gyülekezési jog korlátozása ellen. „Az állampárt újabb lépést tesz a putyini diktatúra felé, arcfelismerő szoftvert vetnek be azok ellen, akik fel merik emelni a hangjukat a rendszer, az elnyomás ellen” – írják az eseménynél. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt április 12-ére a Hősök terére szervez Békemenetet. „Egyetértünk Miniszterelnök úr gondolataival és támogatjuk az egységesítést. Legyen mindenki egyforma, ezért most utcára szólítjuk az embereket!”