Sulyok Tamás köztársasági elnök a Facebook-oldalán magyarázta el, hogy miért írta alá a Pride-ot betiltó törvényt.
Jogi érvelése szerint: „A gyermekjogok és a gyülekezési jog korlátlan érvényesülése során kialakuló összeütközés fogalmilag csak az egyik alapvető jognak a másik javára történő arányos és szükséges mértékű korlátozásával oldható fel. A jelen esetben az alapvető jogok alanyi köre (gyermekek/gyülekező személyek) és eltérő sérülékenysége önmagában is kellő súlyú érvet jelent ahhoz, hogy a gyermekek jogainak védelme javára a gyülekezési jog arányos törvényi korlátozásával történjen az alapvető jogok gyakorlása közötti normaütközés feloldása.”
Hozzátette, hogy véleménye szerint a parlamenti képviselők több mint kétharmada által kedden elfogadott törvény nem is érinti a gyülekezési jog lényegi tartalmát, az csupán a „gyermekek Alaptörvényben biztosított alapvető jogait érintő nevesített magatartások tilalmára terjed ki”. A köztársasági elnök szerint az, hogy pontosan mely konkrét gyűlések, rendezvények esetében áll fenn az elfogadott törvényi szabályozás alkalmazásának szükségessége, az az egyedi jogalkalmazói mérlegelés körébe tartozik, a megfelelő jogorvoslati lehetőség rendelkezésre állása mellett.
Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza a Telexnek korábban azt mondta, Sulyok Tamásnak alkotmányossági és morális szempontból sem lett volna szabad aláírnia a gyülekezési törvény módosítását. Szerinte a törvény jelenlegi formájában ütközik az Alaptörvény szövegével és a gyülekezési, véleménynyilvánítási jogot értelmező, ezek kiemelt védelmét körülíró alkotmánybírósági határozatokkal is.
Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke lapunknak arról beszélt: nincs arra semmiféle tudományos bizonyíték vagy szociológiai adat, hogy a melegség említése vagy a szexuális kisebbségek társadalmi helyzetéről folytatott nyilvános párbeszéd hátrányosan érintené a gyerekeket. Sőt, szerinte kifejezetten nem szolgálja a gyerekek érdekeit az, ha nem jutnak hozzá releváns és megfelelő információkhoz a szexualitásról és a heteroszexuálistól eltérő szexuális orientációkról.
A február végi kormányinfón kérdésünkre Gulyás Gergely sem tudott olyan kutatást, bizonyítékot mutatni, amely szerint a Pride gátolná a gyermekek egészséges testi és lelki fejlődését. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: a „józan ész” indokolja a Pride elleni fellépést, hiszen „családos ember a Pride közelébe nem szokott menni, hanem elkerüli azt a részét a városnak”. Ez azonban a tapasztalatok alapján nem igaz.
Orbán Viktor a februári évértékelő beszédében jelentette be, hogy beleírják az Alaptörvénybe, hogy az ember vagy férfi, vagy nő. „Sőt, azt tanácsolom, hogy a Pride szervezői ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével. Kidobott pénz és idő” – fogalmazott a miniszterelnök a fideszes közönség legnagyobb örömére. Bár Gulyás Gergely később arról beszélt, hogy nem fogják betiltani a Pride-ot, az eddigi köztéri, „belvároson átmasírozó” formájában nem lehet megtartani a jövőben.
