Néhány éve milliárdokból újították fel, most milliárdos károk vannak az újabb fertőzött szarvasmarhatelepeken

Kisbajcs és Levél után Dunakilitin és Darnózselin is megjelent a száj- és körömfájás: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közölte, a két állományban április 1-jén azonosították a klasszikus tüneteket, a fertőzöttséget ma reggel a laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették. A helyi hatósági szakemberek megkezdték a szükséges járványvédelmi intézkedéseket.

Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán elmondta: a két telepen vakcinázni kezdtek a víruskibocsátás csökkentése érdekében. Ezután mentesítés jön, vagyis az állatállomány leölése, majd az újratelepítés. Új intézkedésként Hegyeshalomtól Esztergomig minden határátkelőhelyen fertőtlenítőpontokat állítanak fel, míg ugyanez a helyzet Hegyeshalom és Bőny között a sztráda lehajtóinál. Hozzátette, a honvédség is besegít ebbe a munkába.

„Mindenütt felháborodás lesz, de valahol el kell helyezni az állatokat. Óriási gond ez, hol találjuk meg a helyet” – válaszolt az agrárminiszter arra a kérdésre a Mosonmagyaróvár TV-nek, hogy hová viszik majd Dunakilitiről és Darnózseliről a leölt állatokat. Hegyeshalomban ugyanis folyamatosan nyugtatni kell a helyieket, hogy a hozzájuk tartozó Csemeztanyán elföldelt állatok nem jelentenek veszélyt az ivóvízbázisra. Az intézkedések miatt tegnap este a határszéli nagyközségben lakossági fórumot is tartottak, amin az országos főállatorvos is részt vett.

Hiába voltak március 11-én és 21-én is negatív laboratóriumi eredményei a két fertőzésben érintett szigetközi szarvasmarha-állománynak, szerda reggel igazolták a vírus jelenlétét. A darnózseli telepen 1000, míg a dunakiliti gazdaságban 2500 szarvasmarhát tartanak. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos elrendelte a telepeken lévő szarvasmarhák vakcinázását, hogy azok felszámolásáig a vírusürítés minimálisra csökkenjen. A kitörések közül a hatóság védő- és megfigyelési körzetet állít fel, amelyekben a szigorított előírások lépnek életbe. A járványügyi nyomozás elindult. Ennek során a hatósági szakemberek mindenekelőtt a fertőzött telepekkel kapcsolatban álló kontaktgazdaságok felkutatására koncentrálnak, de a fertőzés lehetséges forrását is vizsgálják.

A dunakiliti marhatelepről egyébként nem sokkal a száj- és körömfájás újbóli megjelenése előtt, februárban írtunk. Helyben ugyanis sokaknál kiverte a biztosítékot az, hogy a gazdaság működése okán nem tudnak ablakot nyitni a bűz és a zaj miatt, lehetetlen nyugodtan élni, csökken az ingatlanjaik értéke – ezekre panaszkodtak lakossági fórumon a dunakilitiek, az állattartó telep hatásai ellen léptek fel, még a jelen lévő agrárminisztert is elővették a fórumozók. Akkor arra is rákérdeztek Nagy Istvánnál, van-e része a telepet működtető kft.-ben. Úgy reagált: bár lenne.

A helyiek a fórum után intézkedési tervet kértek az Agrár Kft.-től, amely ennek eleget is tett: úgy tűnik most, hogy ezen a nyáron nem kell tartaniuk a bűztől és a zajtól, hisz az állatállományt napokon belül leölik.

Dunakilitin Magyarország legnagyobb és egyik legmodernebb tejelőszarvasmarha-istállóját adták át 2022-ben. Darnózselin másfél éve közel 2 milliárd forintból korszerűsítették a tehenészeti telepet. A Darnózseli Agrár Zrt. elnöke, dr. Tóth László kérdésünkre elmondta, most minimálisan egymilliárd forintos kárral számolnak. Az állatállományon kívül nem tudni még, hogy mit, például mennyi takarmányt kell megsemmisíteni, és a fertőtlenítés költségeit sem ismerik.

A ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző, vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat, például szarvasmarhákat, sertéseket, kecskéket és juhokat érinti. Fő tünetei a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban és a lábvégeken. A betegség emberekre nagyon ritkán terjed át.