Azt gondolták, az apa szexuálisan bántalmazza autista lányát, a család hónapokig küzdött az igazáért
Félreérthetően játszott a babákkal és szexualitásra utaló mozdulatokat tett egy kilencéves autista kislány, ezért az iskolában felmerült, hogy az apja szexuálisan bántalmazhatta a gyereket. A gyámhivatal lépett: védelembe vételi eljárást indított és rendőrségi feljelentést tett, az apa ezért két hónapig nem alhatott otthon. Végül megállapították, hogy nem bántotta a lányát, de a családot lelkileg nagyon megviselték a történtek.
Az elmúlt időszakban előtérbe kerültek az olyan esetek, amikor a gyermekvédelem későn vagy egyáltalán nem lépett, pedig utólag kiderült, kellett volna. De mi történik akkor, ha a jelzőrendszer túlreagál, és akkor is lép, ha nem kellett volna? Hibázik-e ilyenkor valaki? Utólag felelősségre lehet-e vonni bárkit? És milyen következményei lehetnek egy ilyen eljárásnak a családra nézve?
Két hónapig nem alhatott otthon az apa
Réka autista, középsúlyos értelmi sérült, nem beszél, szüleivel és kisebbik testvérével él. Réka állapota miatt egy speciális iskolába, a Gyömrői Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménybe járt. Az első évben minden rendben volt, de 2024 tavaszán valami megváltozott.
„A tanárnő jelezte, hogy lányunk szexualitásra utaló mozdulatokat tett a játszótéren, szemből ült bele a tanárnő ölébe, nem pedig neki háttal, négykézlábra állt és úgy hintáztatta magát, illetve a földön fekve emelgette a csípőjét” – kezdte el mesélni történetüket Réka anyja. A tanárnő megkérdezte, hogy esetleg Réka láthatott-e valami hasonlót otthon. Az apa azt mondta, ilyen nem fordulhatott elő, de ha látott is volna hasonlót, állapota miatt amúgy sem tudná utánozni.
Erről a családnak szakértői véleménye is volt, amiben szerepelt, hogy Réka nem utánoz, nem rendeltetésszerűen játszik a játékaival, többnyire minden játékot szétszed, és azok darabjait pakolgatja. Környezetére nem reagál, szerepjáték nem jelenik meg nála.
A gyereket az osztályfőnök kérésére megvizsgálta az iskolapszichológus is.
„Az iskolapszichológusnál a lányunk felvette az asztalra tett babát, és leszedte róla a ruhákat, illetve a fejét is levette, és egy fiú baba lábához tette”
– mondta az anya. Az iskola azt is jelezte a szülőknek, hogy a kislány nem szívesen hord alsóneműt magán.
Az iskola a történtek fényében gyermekvédelmi jelzést tett. A gyámhatóság 2024. május 12-én elindította a védelembe vételi eljárást és feljelentést tett a rendőrségen. „Hogy pontosan mi szerepel a jelzésben, azt nem tudjuk, mivel zártan kezelik az egész aktát. Annyit tudunk biztosan, hogy az eredeti bejelentés egy névtelen hangfelvétel volt, amin valaki annyit közöl, hogy a lányunk viselkedése alapján ő azt feltételezi, hogy az édesapja szexuálisan bántalmazza a gyereket” – mondta az anya.
A feljelentésben az szerepel, hogy ismeretlen tettes ellen kiskorú sérelmére elkövetett bűntett gyanúja miatt kérik a rendőrséget a szükséges eljárások megindítására. A feljelentés szövegébe bekerült az is, hogy az anya évekkel ezelőtt megosztott a Facebook-oldalán egy képet, amin egy Barbie baba egy fekvő Ken baba derekán ült. A rendőrségi feljelentés szövege szerint „a szülő Facebook-profilján Barbie babákat szexuális pózokban ábrázoló oldalak találhatók”. Az anya azt mondta, hogy ő csak a barátnőivel szórakozott, a lánya által szétszedett babákat különböző pózokba helyezték, ezt lefotózták és kirakták a Facebookra. De ezeket a gyereke nem láthatta.
Május végén a Péceli Család- és Gyermekjóléti Szolgálat telephelyén szerveztek egy esetmegbeszélést. Itt is elmondták a szülők, hogy amit az iskola pedagógusai tapasztaltak, az teljesen normális, a lányuk otthon is így játszik. Az osztályfőnök szerint viszont Réka iskolai magatartása megváltozott, az iskolapszichológus szerint a viselkedése „egyértelmű kommunikáció volt”.
Ezután a gyámhivatal megtiltotta, hogy az apa otthon aludhasson a családdal. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy csak napközben mehetett haza a gyerekek szállításában és a bevásárlásban segíteni.
Erről a döntésről semmilyen írásos határozatot nem kapott a család. Dr. Csapi Szilvia, a család ügyvédje lapunknak azt mondta: „Az ügyintéző a konferencián szóban közölte, hogy eltiltja az apukát, ha ennek apuka nem tesz eleget, kiemelik a családból.” Szerinte a szülők nem mertek kockáztatni, így elfogadták a döntést, de az ebben a formában „nyilvánvalóan jogilag szabálytalan volt”.
Végül két hónap után telefonon hívták fel az ügyvédet, hogy megszüntetik az eltiltást. A család szerint ez az időszak „borzasztóan megviselte lelkileg a gyerekeket”.
Kilenc hónapig húzódott az ügy
Közben a gyámhatóság egy igazságügyi pszichológus szakértőt is felkért, hogy vizsgálja meg az anyát és az apát. Június elején a szakértő véleményében leírta, hogy
a vizsgálatok alapján az apa nem vonzódik a gyerekéhez, és nem követett el szexuális abúzust sem.
Június közepén az apa elment egy poligráfos vizsgálatra is, hogy bizonyítsa ártatlanságát. Ezen is az derült ki, hogy nem bántalmazta a lányát.
Végül a védelembe vételi eljárást hivatalosan 2025. január 30-án szüntette meg a gyámhatóság. „A rendőrségtől több mint fél éven keresztül semmilyen információt nem kaptunk sem arról, hogy a lányunkat megvizsgálják-e, sem arról, hogy a gyermek édesapját gyanúsítják-e bármivel. Folyamatosan rettegtünk, hogy a gyámügy mikor viszi el a gyerekeinket, vagy a rendőrség az édesapjukat” – mondta az anya.
Februárban megérkezett a rendőrségtől is a hivatalos értesítés arról, hogy bűncselekmény hiányában lezárták az ügyet.
„Kilenc hónapig húzódott a dolog, kilenc hónapon keresztül éltünk folyamatos bizonytalanságban és félelemben” – mondta az anya.
„Mi megértjük, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer fontos, és a tagjait védeni kell, különösen az elmúlt év közéleti történéseinek fényében. Esetünkben azonban úgy érezzük, visszaéltek ezzel a helyzettel: ez az egész elkerülhető lett volna, ha az iskolában figyelembe veszik gyermekünk orvosi papírjait, illetve a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága általi rendszeres felülvizsgálatok eredményeit” – mondta az anya. A család felháborítónak tartja, hogy a nevük egyáltalán felmerülhetett egy ilyen súlyos bűncselekménnyel összefüggésben. A szülők azt is kifogásolták, hogy az iskolapszichológus nem tájékoztatta őket az iskolai vizsgálat eredményeiről.
Ráadásul 800 ezer forintot költöttek el arra, hogy védeni tudják az igazukat: például ügyvédre, önként vállalt hazugságvizsgálatra. A legrosszabbul mégis azt élték meg, hogy nem tudtak senkit felelősségre vonni a történtek után. „A jelzőrendszeri tagok gyakorlatilag érinthetetlenek és mindenféle következmény nélkül tehetik tönkre ártatlan emberek, családok lelki egészségét. Még csak egy bocsánatkérésre sem számíthatunk, az igazgatónő a levelében teljesen elzárkózik ettől, mondván, hogy ők csak a kötelességüket teljesítették” – mondta az anya. A történtek után Rékát kivették az iskolából.
Megkerestük kérdéseinkkel a Gyömrői Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményt, többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy utólag szakmailag helyesnek ítélik-e meg a gyermekvédelmi jelzésüket. Kácsándiné Kottász Katalin főigazgató válaszában azt írta: „Az intézmény és annak pedagógusai a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaként veszélyeztetettség gyanújának felmerülése esetén – mérlegelés nélkül – kötelesek jelzéssel élni. Továbbá általánosságban arról tudom tájékoztatni, hogy az iskolapszichológus általi pszichológiai megsegítést intézményünk minden esetben szülői hozzájárulás mellett végzi. Az eset egyéb körülményéről adatvédelmi és személyiségi okból nem áll módomban nyilatkozni.”
Teljes mértékben érthető és indokolható, ha egy gyermek szexuális bántalmazásának gyanúja esetén vizsgálat indul, de Réka esetében, hiába készült el hamar az apát tisztázó szakértői jelentés, még hónapokig húzódott az eljárás. Hogy miért történt így, és jogszerű volt-e a folyamat, kérdéseket írtunk a Gödöllői Járási Hivatalnak is, akikhez a gyámügyi osztály is tartozik, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett tőlük válasz.
Hibázott-e valaki?
„Ha felrajzolunk egy ábrát, amiben a gyerek középen van, és köré rajzoljuk azokat a felnőtteket, akik körülveszik, azt a képet kapjuk, hogy egy gyerek körül igen sok felnőtt van” – mondta Rácz Dominika, a Hintalovon Alapítvány jogásza. Van olyan közöttük, akinek jogszabályi kötelessége, és van olyan, akinek állampolgári jogosultsága, hogy jelezze, ha úgy érzékeli, valami nincs rendben. A gyermekvédelmi törvény alapján a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszeri tagok, amilyenek például a bölcsődei, óvodai, iskolai dolgozók, védőnők, házi gyerekorvosok, bíróságok, gyermekjogi képviselők, kötelesek jelezni, ha felmerül a gyanúja annak, hogy bántalmaznak, elhanyagolnak egy gyereket.
Rácz Dominika azt mondta: a jelzéstevőnek nem kell bizonyítania, hogy megtörtént a bántalmazás, csak az általa tapasztalt tényeket kell megosztania. „Annak vizsgálata, hogy a gyereket érte-e bántalmazás, már az ezt vizsgáló intézmények, hatóságok (gyermekjóléti szolgálat, gyámhivatal, rendőrség stb.) feladata.” A jelzéshez nem kell beszerezni az óvoda- vagy iskolapszichológus véleményét, de vannak olyan esetek, amikor a mérlegelés szakaszában őket is be lehet vonni.
Tavaly szeptember óta a jelzőrendszeri tagoknak még nagyobb felelősségük van abban, hogy jelezzenek egy feltételezett bántalmazást. Akkor lépett ugyanis hatályba az a szabályozás, amely alapján az a jelzőrendszeri tag, aki nem tesz eleget jelzési kötelezettségének a fegyelmi felelősségen túl büntetőjogi felelősségre is vonható. „Az Alapítványhoz érkezett tapasztalati információk alapján a módosítás óta megnőtt a jelzések száma, azaz olyan esetekben is tettek jelzést a szakemberek, amelyek nem feltétlenül tartoztak a gyermekvédelmi törvény hivatkozott körülményei közé” – mondta Rácz Dominika. A törvény alapján azokban az esetekben vonható büntetőjogi felelősségre a jelzőrendszeri tag, ha egy gyereknél a jogszabályban meghatározott kiemelt veszélyeztető okra utaló körülményt észlel, és azt nem jelzi.
Rácz Dominika tapasztalatai szerint a szigorítás egyrészt nehézséget okoz az amúgy is túlterhelt rendszerben, másrészt a túlreagálás ahhoz is vezethet, hogy nem a gyerek legfőbb érdeke érvényesül.
A jogász egy példával érzékeltette ezt: előfordulhat, hogy egy iskolában a gyerekek között durva veszekedés alakul ki, egy jelzőrendszeri tag ezért jelzést tesz, amiből eljárás lesz. A gyerekeket, környezetükben élőket meghallgatják, miközben az érdekeiket az szolgálta volna, ha mondjuk az iskolapszichológus bevonásával igyekeznek rendezni a kialakult konfliktust. „A kérdés megközelítése persze nem könnyű, hiszen nagy számban fordulnak elő olyan esetek, amikor a rendszer alulreagál egy helyzetet. Azaz több jel arra utal, hogy a gyereknek segítségre lenne szüksége, de az őt körülvevő felnőttek ezt mégsem, vagy későn érzékelik.”
A szakember szerint vannak olyan esetek is, amikor a gyerek a szükségleteinek megfelelő segítséget kap, és olyanok is, amikor az eset kezelése elhúzódik, a megfelelő támogatás nem időben vagy egyáltalán nem érkezik. „De mindvégig fontos az, hogy az ügy azért indult, mert az észlelő tapasztalt valamit, ami arra utalt, hogy egy gyereknek segítségre van szüksége, és azt tette, amit a vonatkozó jogszabályok alapján tennie kellett, bízva a gyerekek védelmét ellátó rendszerben. A jelzéseket mindenképpen komolyan kell venni, és a szakemberek együttműködése mellett mérlegelni kell, hogy mi szolgálja a gyerek legfőbb érdekét az adott helyzetben.”
A Hintalovon jogásza a képzéseik alatt azt tapasztalja, a szakembereknek is szükségük van arra, hogy az intézményen belül több szó essen a jelzőrendszerről. „Már korábban, de a jogszabály hatályba lépése óta is nagyon sok megkeresést kaptunk szakemberektől és aggódó felnőttektől, akik olyan helyzetbe kerültek, hogy nem tudták eldönteni, hogy mivel tesznek jót a szerintük bajban lévő gyereknek” – mondta a jogász.
Ezért a Hintalovonnál létrehoztak egy felületet, ami abban segít, hogy bárki el tudja dönteni, kell-e jelzést tennie, és ha igen, hova fordulhat.
A cikkben szereplő kislány nevét a védelme érdekében megváltoztattuk.
