A Tisza őszödi beszéde; hazaáruló; hazánkra támadó, Brüsszelből fizetett ellenzéki
– többek közt ezekkel a vádakkal indított egészpályás letámadást a Tisza és Magyar Péter ellen gyakorlatilag a teljes kormányoldal, miután a párt EP-képviselőjének, Kollár Kingának a beszédéből bemutatták azt a részletet, amikor arról beszélt, hogy az EU-s pénzek visszatartásának hatékony és pozitív hatása is van.
Magyar Péter egész egyszerűen azzal vágott vissza, hogy nem miattuk, hanem az Orbán-kormány „ipari méretű” korrupciója miatt nem érkezik meg a 8 ezer milliárd forint uniós forrás Magyarországra. Emellett pedig egy 2006-os Orbán Viktor-beszédre is felhívta a figyelmet, amiben még ellenzéki politikusként az EP-ben követelte, hogy az EU ne segítse a „hazug és csaló” kormányokat, amiből könnyen azt lehetett kihallani, hogy az akkori szocialista kormányra utal – vagyis Magyar értelmezésében az országnak járó uniós források visszatartását kérte. Orbán szerinte olyan, mint egy piti bolti tolvaj, aki lebukásakor elkezd egy másik, becsületes vásárlót vádolni.
A Fidesz hosszú ideje keresi azt a mondatot, mozzanatot vagy botrányt, aminek alapján hadjáratba kezdhet az egyre erősödő Tisza Párt ellen. Ezzel tovább akarják erősíteni az általuk épített, megosztásra alapozó képet: a haza és a nemzet érdekeit mindentől megvédő Fidesz, vele szemben pedig a külföldről pénzelt hazaárulók.
De mit is mondott pontosan a tiszás EP-képviselő?
Érdemes azzal kezdeni, hogy Kollár Kinga teljes beszédét is megnézzük, ugyanis a kormánymédia csak egy vágott videót közölt a felszólalásából. A képviselő az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának ülésén szólalt fel, ahol a jogállamisági mechanizmus tanulságairól, és arról tárgyaltak, hogyan lehetne azt a jövőben hatékonyabbá tenni. Az ülésen felszólalt Molnár Csaba (DK) és a Deutsch Tamás (Fidesz) is.
Kollár felszólalásában azt mondta, hogy a jogállamisági eljárás hatékonynak bizonyult, mert megközelítőleg 21 milliárd eurót függesztettek fel, és ebből 1 milliárd már el is veszett. Kitért arra, hogy a magyar államra ennek súlyos hatásai voltak, példának hozta, hogy nem tudnak infrastruktúra-fejlesztésbe fektetni, és az alapvető szociális szolgáltatásokat se tudja nyújtani, például kórházakat lehetett volna felújítani, de ez nem történt meg.
„A kondicionalitási szabályozás igenis komoly hatást gyakorolt a magyarok mindennapi életére” – fogalmazott. Kollár azt is mondta, hogy
politikailag nem biztos a jogállamisági eljárás hatásaiban, „mert a folyamat elvezetett a társadalom radikális polarizálódásához”.
Szerinte a Fidesz és a magyar kormány visszaél a helyzettel belpolitikai céljai érdekében, és azt állítja, hogy a Bizottság kettős mércén alapuló érveléssel tartja vissza a forrásokat, mert politikailag motivált az ügyben. Hozzátette: „ha hagyjuk, hogy a politikai engedmények szerepet kapjanak a folyamatban, azt gondolom, valahogy tényleg politikailag motiváltak lesznek a döntések”.
Szerinte ez végül elvezet a magyar kormány pozíciójához.
„A dolog pozitív oldala, hogy a magyarok romló életszínvonala erősíti az ellenzéket. Én ilyen értelemben nagyon pozitívan tekintek a 2026-os választásra”
– fogalmazott, majd arról kérdezett, hogyan tudják az EU pénzügyi érdekeit az EU politikai érdekeivel összhangba hozni, miközben megőrzik Magyarország uniós integrációját.
A kormánymédiában ebből ez az 57 másodperces részlet jelent meg, a két és fél perces angol nyelvű felszólalás teljes terjedelmében itt érhető el (17:14:50-től kezdődik). Látszik, hogy a tiszás képviselő valóban elmondta az 57 másodperces videóban szereplő mondatokat, de a kontextusról, illetve arról, hogy a téma a jogállamisági mechanizmus és a pénzek felfüggesztésének hatása volt Magyarországot tekintve, már sehol nem tettek említést.
Kollár a tavalyi EP-választáson a Tisza színeiben szerzett képviselői helyet az Európai Parlamentben, illetve ő lett az a tiszás politikus, aki a Fővárosi Közgyűlésbe is beült. A jogász és közgazdász végzettségű Kollárnak bőven volt EU-s tapasztalata, ugyanis korábban az Európai Bizottságnak dolgozott, de Magyarországon is volt köztisztviselő és a Gazdasági Versenyhivatal szóvivőjeként és tanácsadójaként is vállalt már munkát. EP-képviselőként helyet kapott a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban és a Gazdasági és Monetáris Bizottságban is.
A Fidesz a felszólalásából kiemelt részlettel most tökéletes lehetőséget talált arra, hogy a saját narratíváját építse tovább, miszerint az egész ellenzék Magyarország ellen dolgozik. Ezt az is jól mutatja, hogy mekkora vehemenciával vetette rá magát Kollár mondataira a propagandagépezetük és a teljes kormányoldal. A Tisza EP-képviselőjének hétfői felszólalását a Magyar Nemzet írta meg először szerdán, majd a teljes kormányközeli média átvette, és azóta is kiemelten foglalkoznak vele.
Nem kellett sokáig várni, érkezett is a reakciócunami a fideszesektől, vezető politikusok is igyekeznek minél jobban felhangosítani a témát. Néhány példa: Gulyás Gergely hazaárulózott, Lázár János távozásra szólított fel, Menczer Tamás elővette a „vége van, kicsi”-t, Szentkirályi Alexandra a magyarok kifosztásáról beszélt. Csütörtökön Orbán egyenesen a demokrácia sötét napjáról írt, hogy aztán pénteki Kossuth rádiós nyilatkozata elején már újabb őszödi beszédet emlegessen és arra szólítsa fel a Tiszát, hogy tűnjön el a magyar közéletből. A Youtube-on már a Magyar Nemzet által finanszírozott Kollár Kinga-reklámszpottal is lehet találkozni, Bayer Zsolt fideszes publicista a CÖF képviseletében pedig tüntetést is hirdetett szombatra.
Az nem véletlen, hogy se Magyar, se Kollár Kinga nem kezdett a hibásnak titulált mondatok magyarázásába, hanem inkább az eddigi, ebben az ügyben képviselt politikájukra próbálják ráirányítani a figyelmet. Kollár eddig egyetlen Facebook-videóval reagált:
azokból a felszólalásaiból vágtak össze részleteket, amelyekben azért állt ki, hogy az uniós pénzek mihamarabb megérkezzenek Magyarországra,
hozzátéve, hogy minden ezzel ellentétes hír hazug, és a kormány ipari méretű korrupciójáról és a magyarok elszegényedéséről vonja el a figyelmet.
Magyar Péter és a Tisza képviselőjének az EU-s pénzek visszatartásával, illetve a jogállamisági eljárással kapcsolatos véleménye bizonyos szempontból egyébként még közelebb is áll a Fideszéhez, mint a többi ellenzéki pártéhoz. Magyar tavaly májusban a Telexnek adott interjújában arról beszélt, hogy az Unió és a magyar ellenzék is Orbán Viktor kezére játszik, amikor beleáll ezekbe az ügyekbe. Szerinte a pénzekkel való zsarolással az uniós tisztségviselők Orbánnak segítenek, miközben a magyar embereknek ártanak. Ezt Magyar azóta kiegészítette azzal, hogy a pénzeket nem a Tisza vagy bárki más miatt nem kapja meg Magyarország, hanem Orbánék korrupciója miatt, a Tisza pedig kormányra kerülése esetén hazahozza a „magyar embereknek járó 8000 milliárdot”.
Miért akarnak „hazaárulót” csinálni a Tiszából?
Kevesen követhetik olyan feszült figyelemmel a tiszások összes felszólalását, mint maga a Fidesz. Megállás nélkül keresik azt a hibás, vagy kétértelmű kijelentést, amit sokszorosan felerősítve beépíthetnek a saját narratívájukba, hogy aztán felhasználják a Tisza ellen. Nem véletlenszerű a választás az általuk elővett témáknál sem. A Pride és Ukrajna EU-tagságának felhozásával olyan céljuk is van, hogy ezekben a megosztóbbnak számító kérdésekben valamilyen nyilatkozatot facsarjanak ki az ellenfélből, amiről aztán napokig lehet beszélni.
Nem véletlenül üldözte a Tisza összes politikusát a teljes kormánymédia, hogy mondjanak valamit arról, támogatják-e a Pride tiltását, illetve ők kimennének-e.
Eddig nem is nagyon sikerült olyan nyilvános megszólalást találnia a kormányoldalnak, amire ekkora intenzitással rá tudta volna vetni magát. A Tisza képviselői a kérdések formájában kihelyezett csapdákba nem sétáltak bele, mindig kitérő választ adtak, vagy a saját témáik (például megélhetési válság) fontosságának hangsúlyozásával vágtak vissza. Hasonlóan tett Magyar Péter is, aki például a Pride-dal kapcsolatos kérdéseket „gumicsontnak” nevezi, helyette Orbánék korrupciójáról vagy épp a rossz egészségügyről beszél.
És mire jó ez az egész a Fidesznek? A kormányoldal eddig úgy nyerte sorra a választásokat, hogy mindig találtak valami megosztó, de a végletekig leegyszerűsíthető témát, amivel megvádolhatja kihívóját, magát pedig a védelmező szerepében tüntetheti fel. Ehhez pedig bármikor visszanyúlhatnak, így akkor is, amikor egy fontosabb szakpolitikai kérdésre kellene választ adni.
A hazaáruló és „brüsszeli érdekeket képviselő” jelzőket sem először használja a Fidesz. Legtöbbször a Momentum, illetve a korábban EP-képviselő Cseh Katalin kapta meg, de a DK politikusait is nevezték már így. Őket is rendre azzal vádolták meg, hogy Magyarország érdekei ellen küzdenek az Unióban és azt szeretnék elérni, hogy uniós forrás minél később, vagy akár egyáltalán ne kerüljön Magyarországra. Ezzel szemben az ellenzéki politikusok azt állítják, hogy az EU-s pénzeket Orbán korrupciója tartja vissza a magyaroktól, arra pedig büszkék, hogy elzárták a „NER pénzcsapjait”.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a Fidesz meddig üti majd ezt a témát, de láthatóan mindent megtesznek, hogy a lehető legtöbb emberhez eljuttassák. Annak kevés az esélye, hogy az őszödi beszédhez hasonlóan hónapokig erről legyen majd szó, de az ilyen kijelentéseket tökéletesen fel tudja használni a kormánypárt a kampányban. Következmény, illetve tanulság a Tisza oldaláról az lehet, hogy még a mostaninál is óvatosabban és nagyon egyértelműen kell fogalmazniuk, ha nem szeretnének Orbánéknak hasonló támadási felületet kínálni.
