„Megítélésünk szerint az állampolgárság felfüggesztése példátlan konstrukció a nemzetközi jogban”

Magyarországi nemzetközi jogászok állásfoglalást adtak ki a közelmúlt nemzetközi és hazai eseményeire reagálva. Közleményükben kiállnak a Nemzetközi Büntetőbíróság mellett, az állampolgárság felfüggesztése ellen, valamint Ukrajna önvédelmi jogai köré sorolják, hogy külső segítséget kérjen és kapjon.

A kormány április 3-án jelentette be, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC), az időzítés nem volt véletlen, azt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök látogatásához kötötték. Netanjahut 2024 novemberében hívta meg Magyarországra Orbán Viktor, miután az ICC a Gázai övezet szándékos kiéheztetésének vádjával nemzetközi elfogatási parancsot adott ki az izraeli kormányfővel szemben.

„Észben tartva, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság szervezetéből való kilépés lehetősége minden részes állam számára adott, emlékeztetünk arra, hogy minden ilyen intézkedés gyengíti a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények megelőzésének lehetőségeit, a bűncselekmények áldozatainak védelmére és az elkövetők felelősségre vonására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket, és kedvezőtlen hatást gyakorolhat az érintett állam nemzetközi kapcsolataira és megítélésére” – írták a közleményben.

„Mivel Oroszország agressziót követett el Ukrajna területe ellen a Krím elcsatolásával, majd a 2022. február 24-én megindított fegyveres támadásával is, felhívjuk a figyelmet, hogy a fegyveres támadás áldozatául eső állam, az önvédelem jogának gyakorlása során, jogszerűen kérhet és kaphat külső segítséget. Felhívjuk a figyelmet továbbá, hogy az erőszakos területszerzés jogszerűként nem ismerhető el, és az államhatárok megváltoztatására kizárólag békés úton, az érintett államok egyetértése nyomán, bármilyen külső kényszer nélkül nyílik lehetőség” – reagáltak az orosz-ukrán háborúra a nyilatkozat aláírói.

A múlt héten nyújtották be azt a törvényjavaslatot, amely módosítaná a magyar állampolgársággal kapcsolatos törvényeket. A javaslat szerint megteremtenék annak a lehetőségét, „hogy az állam – végső eszközként – határozott időre felfüggessze azon személyek magyar állampolgárságát, akik más állam állampolgárságával is rendelkeznek, és magyar állampolgárságuk fennállása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelent.”

Az aláíró jogászok ehhez is fűztek véleményt: „Megítélésünk szerint az állampolgárság felfüggesztése eddig példátlan konstrukció a nemzetközi jogban, amely könnyen visszaélésekre adhat lehetőséget. Egy állam saját polgárainak kiutasítása hazájukból adott esetben egyfajta száműzetésnek és embertelen bánásmódnak minősülhet, és ellentétes lehet az érintett államot kötelező emberi jogi egyezményekkel. Hasonlóképpen emlékeztetünk arra, hogy más emberi jogok, köztük a gyülekezési szabadság vagy a véleménynyilvánítás szabadsága törvénnyel sem korlátozható lényeges tartalma nem lehet kevesebb, mint a nemzetközi jog által előírt minimális védelem szintje.”

Aláírók: Ádány Tamás, Baller Barbara, Berkes Antal, Csapó Zsuzsanna, Ganczer Mónika, Hoffmann Tamás, Horváth Valéria Eszter, Jeney Petra, Kajtár Gábor, Kaponyi Erzsébet, Kardos Gábor, Kecskés Gábor, Kende Tamás, Kirs Eszter, Kis Kelemen Bence, Kiss Amarilla, Komanovics Adrienne, Lamm Vanda, Lattmann Tamás, Mihajlov Dobromir, Molnár Tamás, Nagy Boldizsár, Nagy Noémi, Őszéné Takó Dalma, Sulyok Gábor, Sulyok Katalin, Szalai Anikó, Szappanyos Melinda, Sziebig Orsolya Johanna, Szigeti D. Péter, Tóth Norbert, Török Csaba, Vizi Balázs