Ha bajban lesz a Fidesz, a győzteskompenzáció eltörlésénél drasztikusabb eszközöket is kitalálhatnak

„Magyar Péter ez alkalommal is hazudik. Nem tervezzük és nincsen napirenden a választási eljárási és anyagi jogi szabályok módosítása” – válaszolta a Telexnek az Igazságügyi Minisztérium sajtóirodája. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a választásig hátralevő szűk egy évben átírják-e még bármilyen módon a választási szabályokat.

Külön is rákérdeztünk a győzteskompenzáció eltörlésére, amiről Magyar Péter az elmúlt napokban több alkalommal is beszélt.

„Tudjátok, miből lehet majd látni, hogy mekkora gondban vannak? Amikor eltörlik a győzteskompenzációt, hogy nehogy kétharmadunk vagy négyötödünk legyen”

– mondta a Tisza Párt elnöke múlt héten, az országjárása ceglédi állomásán. Pár nappal előtte jött ki a 21 Kutatóközpont felmérése, amely szerint 400–500 ezerrel több szavazója van már a Tiszának, mint a Fidesznek, és a részvételüket biztosra ígérő választók körében 51–37 arányban vezetnek Magyarék.

A győzteskompenzáció intézményét a választási rendszer 2011-es átalakításakor vezette be a Fidesz, és a lényege, hogy a 106 egyéni választókerületben nemcsak a vesztes jelöltekre leadott voksok kerülnek fel töredékszavazatként a pártjuk országos listájára, hanem a győztesek pártja is megkapja a mandátumszerzéshez szükségesen felül leadott szavazatokat. Azaz ha a győztes jelölt 12 ezer szavazatot szerez, a második pedig csak 10 ezret, akkor 1999 szavazatot hozzácsapnak a nyertes képviselőt jelölő párt országos listájához.

A győzteskompenzáció nélkül nem lett volna kétharmados, alkotmányozó többsége a Fidesznek az elmúlt három országgyűlési választáson. A Political Capital elemzése szerint 2014-ben 6, 2018-ban és 2022-ben pedig 5-5 mandátumot hozott ez a kormánypártnak. A legutóbbi választáson a 87 egyéni győzelem után összesen 925 716 extra szavazatot adtak hozzá a Fidesz listájához, míg a hatpárti ellenzéki lista a 19 egyéni győzelem után 86 073 töredékszavazatot kapott.

Bár az Igazságügyi Minisztérium válasza szerint nincs napirenden a választási törvény módosítása, nem lenne meglepő, ha a következő hónapokban mégis belepiszkálnának a szabályokba. Érdemes felidézni, hogy a 2024-es önkormányzati választás előtt alig fél évvel írták át a választási törvényt, és korábban is a pillanatnyi igényeikhez igazították a szabályokat. Amennyiben a kormány belső mérései is a Tisza Párt előnyét mutatják a következő hónapokban, az utolsó pillanatban akár egy tollvonással eltörölhetik a győzteskompenzáció rendszerét. László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint elvi okokból még csak támadni sem lehetne a döntést, hiszen az ellenzék mindig is kritizálta a győzteskompenzáció létezését.

A szakértő szerint Magyar Péter célja az lehetett, hogy elébe menjen egy esetleges fideszes vagy kormányzati törvényjavaslatnak. Mint amikor tavaly, az EP-választás után bedobta a köztudatba, hogy információi szerint új egyéni választókerületeket alakíthat ki a Fidesz a környező országok magyarlakta területein. Szeptemberben Gulyás Gergely ezt tagadta egy kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt állította, hogy fel sem merült ilyen, és nem tervezik módosítani a választási rendszert. Alig két hónappal később aztán a fideszes képviselők benyújtották a választási törvény módosítását, amellyel átrajzolták a főváros és három vármegye választókerületi beosztását.

„Magyar Péter ezzel azt a percepciót erősíti, hogy – az ő szavaival élve – a Fideszben is azt érzik, hogy vége van, és hogy vergődnek”

– mondta László Róbert a Tisza Párt elnökének ceglédi szavairól.

László korábban a 24.hu-n megjelent elemzésében több forgatókönyvet is felvázolt, hogy milyen módon nyúlhat hozzá a Fidesz a választási szabályokhoz.

Ha azt mérik a Karmelitában, hogy szoros versenyben legyőzhető a Tisza, várhatóan csak apróbb módosítások lesznek. Megpróbálhatják például megosztani az ellenzéki tábort, és a Tisza kárára segíteni a kisebb pártok parlamenti bejutását. Ennek lehet egyik eszköze, ha lejjebb vinnék a bejutási küszöböt 5 százalékról. Ezzel a szakértő szerint újra indulásra ösztönöznék azokat a pártokat, amelyek az elmúlt időszakban elveszítették a választóik jelentős részét, és esélyük se lenne megugrani az ötszázalékos bejutási küszöböt. Az elmúlt hónapokban felmerült a nyilvánosságban is ilyen terv, de Gulyás Gergely ezt is tagadta a szeptemberi kormányinfón.

László elemzése szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a jelöltállítási feltételeken lazítanak, és jövőre az országos listaállításhoz kevesebb választókerületben kell jelöltet indítani. Így azok a pártok is felkerülnének a szavazólapra, amik nem tudnak Budapesten és minimum 14 megyében, legalább 71 választókerületben egyenként 500 érvényes ajánlást összegyűjteni. Korábban elég volt a listaállításhoz 27 választókerületben jelöltet találni, ám a Fidesz a 2022-es választás előtt azért szigorított, hogy a formálódó ellenzéki összefogást egy közös, Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett listára tereljék, és kizárják a koordinált indulás lehetőségét.

Ha Orbánék úgy kalkulálnak, hogy a küszöb leszállításával és a jelöltállítás könnyítésével sem tudják már megakadályozni a Tisza győzelmét, a szakértő szerint komolyan felmerülhet a győzteskompenzáció eltörlése. Így akár 4-5 mandátumtól is megfoszthatnák a Tiszát, míg egy kiélezett versenyben 1-2 mandátummal kevesebbet kapna a győztes pusztán azzal, hogy ezt az egy elemet kiveszik a rendszerből.

Nem tűnik valószínű forgatókönyvnek, de ha a Fideszben azt mérik, hogy a Tisza kétharmaddal is nyerhet, akkor László Róbert szerint akár a teljes választókerületi rendszert is eltörölhetik, és egy tisztán listás rendszert vezetnek be, amelyben a parlamenti mandátumokat kizárólag a pártlistákra leadott szavazatok arányában osztják el. A listás választási rendszerre vannak nemzetközi példák is, Magyarországon leginkább az EP-választásról lehet ismerős, de fél évvel a 2024-es önkormányzati választás előtt Budapesten is ilyet vezettek be a Fidesz akkori politikai érdekeinek megfelelően. Listás választási rendszerben gyakorlatilag lehetetlen kétharmaddal nyerni, így ha a Tisza le is győzné a Fideszt, kellő felhatalmazás nélkül nem tudná módosítani a sarkalatos törvényeket. Kétharmad nélkül nem lehet átírni többek között az Alaptörvényt, a választási törvényt, és a legfőbb ügyészt, köztársasági elnököt sem tudnák elmozdítani idő előtt a pozíciójából.

Ha nagy lesz a pánik a Fideszben, László Róbert szerint Gulyás korábbi szavai ellenére akár a külhoni választókerületek kialakítása is napirendre kerülhet, ám ennek megvannak a diplomáciai és belpolitikai kockázatai is. A határon túli magyar állampolgárok választójogát soha nem támogatta a határon inneni magyarok többsége, a szuverenitásvédelmi retorikával pedig könnyen a saját csapdájába eshet a Fidesz. A Political Capital szakértője szerint 5-6 új határon túli választókerület kialakításának már jelentős hatása lehetne a végeredményre, sőt, akár át is fordíthatna egy magyarországi ellenzéki fölényt a Fidesz javára. „Az anyaországbéli magyarok tehát azt érezhetnék, hogy bár leváltották a kormányt, »külföldiek« tartják hatalomban Orbán Viktort. Ha nem is feltétlenül jutnánk el idáig, ez a félelemérzet könnyen kialakítható a választókban” – írta a korábbi írásában László.

Szerinte a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a parlament őszi ülésszakában írhatják át a választási törvényt, ha tényleg van ilyen kormányzati szándék. Tavaly és tavalyelőtt is karácsony előtt pár nappal szavazott az Országgyűlés a választási szabályok módosításáról.

A jogszabályokban ugyanakkor azt sem tiltja semmi, hogy akár még jövő év elején, az utolsó pillanatokban hozzányúljanak a választási rendszerhez.

Papíron csak a választókerületi beosztást nem szabad a választás évében és az azt megelőző évben módosítani, de 2013-ban ez nem zavarta a Fideszt.

Magyar Péter az elmúlt hetekben arról is sokszor beszélt, hogy szerinte a Fidesz nem vár jövő áprilisig, és előrehozott választás lesz október 19-én. Bármi megtörténhet persze, de László Róbert szerint most nem jönne jól a Fidesznek az előrehozott választás. Tavaly ősszel még lett volna értelme az ő szempontjukból, hiszen a Tisza akkor még nem állt jól a szervezetépítésben és a jelöltek kiválasztásában. Mostanra megerősödtek Magyar Péterék, túl vannak egy országos megmozduláson, a felmérések szerint felívelőben van a támogatottságuk, miközben a gazdaság továbbra sem szárnyal olyan fantasztikus módon, mint azt Orbán Viktor várta.

Kerestük a Fidesz és a Fidesz-frakció sajtóosztályát is, hogy megtudjuk: ők terveznek-e a következő egy évben olyan javaslatot benyújtani az Országgyűlésnek, amely érintené a 2026-os választást, és szóba jöhet-e a győzteskompenzáció eltörlése. Cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.

A választási törvényt legutóbb decemberben módosította az Országgyűlés. Demográfiai okokra hivatkozva megszüntettek két országgyűlési választókerületet az ellenzéki többségű Budapesten, és a maradék 16 körzetet is alapjaiban átrajzolták. Pest vármegyében az eddigi 12 helyett 14 választókerület lesz jövőre, valamint átalakították Fejér és Csongrád-Csanád vármegye beosztását is.

Szavazategyenlőség esetén a jövőben minden esetben automatikusan újra kell számolni a szavazatokat, és újraszámolják a szavazatokat valamely jelölt kérésére, ha az első és második helyezett közötti különbség

• az önkormányzati választáson az összes leadott szavazat 0,5 százalékánál,
• az országgyűlési választáson 101 szavazatnál kisebb.

A 2026-os választáson már nem lesz kötelező borítékot adni a választóknak a szavazólap mellé. Nem kell továbbá lakcímkártyát vinni a szavazásra, elég lesz személyi igazolványt, útlevelet vagy jogosítványt felmutatni, és az is újdonság, hogy a választási értesítőt a jövőben választók elektronikus tárhelyére is elküldi a Nemzeti Választási Iroda.