Már a tüntetőknek is feltűnt, hogy nincs ott a Momentum Hadházy Ákos múlt szerdai demonstrációján az Erzsébet hídon. Az egyikük meg is kérdezte a képviselőt, hogy hova tűntek a párt politikusai, akik az előző hetekben az első sorokban tüntettek a gyülekezési törvény szigorítása ellen. A képviselő sokak füle hallatára azt mondta: nem szeretné, ha 1-2 százalékos pártok a maguk népszerűsítésére használnák az ellenállást.
„Az ellenállás sikerét veszélyezteti, ha csak a látszata felmerül annak, hogy ezt bárki azért csinálná, hogy a saját pártját népszerűsítse”
– mondta később lapunknak Hadházy. A momentumosokat is arra kérte, hogy mellőzzék a pártjelvényeket az Erzsébet hídon tartott tüntetéseken, és tegyék egyértelművé, hogy ez nem pártakció.
Hat hete tartanak az utcai megmozdulások, és időközben egyre nagyobb törésvonal alakult ki Hadházy Ákos és a Momentum között. A zuglói független képviselő a békés, de határozott ellenállást támogatja, míg a párt szerint figyelemfelkeltő akciókkal és hídfoglalásokkal lehet eredményt elérni. A céljuk ugyanaz, de más eszközben hisznek.
„Mi a harcos utcai ellenállásban hiszünk, Ákos egy másik irányban. Próbáljuk az álláspontokat közelíteni
– reagált Hadházy szavaira Tompos Márton, a Momentum elnöke. „Ez egy politikai ügy, és ott a pártok helye. Nem értem, hogy egy országgyűlési képviselő miért akarja kiszorítani azt a pártot, amellyel együtt kezdte a tiltakozást” – mondta. Ők azt szeretnék, hogy Hadházy a továbbiakban is partnerként számítson rájuk.
A tiltakozást még együtt kezdték. Március 18-án közösen próbálták füstgyertyával megakadályozni a Parlamentben, hogy megszavazzák a gyülekezési törvény módosítását, amellyel betiltották a Pride-ot. Lejátszották a szovjet himnuszt, és Orbán–Putyin csókolózós fényképével szórták tele a Parlamentet, de ezek se zavarták meg a többséget abban, hogy megnyomják a gombot. Aznap délután aztán közösen tüntettek a Kossuth téren, majd a Margit hídhoz is együtt vonultak át.
Később azonban Hadházy magához ragadta a kezdeményezést, sorra hirdette meg a tüntetéseket az Erzsébet hídra, és ezekről már tudatosan próbálta távol tartani a pártokat. A Momentum azonban nem akar kiszorulni az események sűrűjéből, hiszen hosszú idő után először ebben az ügyben tudtak egyáltalán életjelet adni magukról, és igyekeznek megragadni a pillanatot. Bár Hadházy nem hívta fel őket a színpadra, majdnem minden tüntetésen ott voltak, és próbálták maguk is alakítani az eseményeket. Több alkalommal is az ő vezetésükkel indultak tovább a tüntetők más hidak elfoglalására, amelyre nem volt rendőrségi engedélyük.
Kedden minden eddiginél látványosabban kijött a különbség: míg Hadházy minden szabályt betartva a Ferenciek terén állt, majd az Erzsébet híd járdáján sétált fel-alá, a momentumosok a tüntetők egy részével átvonultak a Szabadság hídra, leültek az úttestre, és a rendőri felszólítás ellenére sem akarták elhagyni a helyszínt. A rendőrök ezután elkezdték egyesével kiemelni a tömegből azokat, akik nem voltak hajlandók felállni a földről, és végül Bedő Dávid szerint „az elmúlt hetek legdurvább beavatkozásával” számolták fel a hídfoglalást. „A tüntetőket felráncigálták a földről, az ellenállókat erővel taszigálták arrébb, az egyik bottal járó párttársamat a földre lökték. A rendőrök ordibáltak a hidat elfoglalókkal, egyikük fogyatékosnak nevezte az alapjogaikért tüntetőket” – írta Facebook-oldalán a Momentum frakcióvezetője, és azt ígérte: feljelentést tesz az erőszakos rendőri fellépés miatt. A történtek miatt később a Készenléti Rendőrség parancsnoka belső vizsgálatot rendelt el.
A Momentum azóta is brutális rendőri fellépésről, erőszakos zaklatásról kommunikál, míg Hadházy kitart amellett, hogy csak békés ellenállással, pártok nélkül lehet eredményt elérni. Innen ered az a konfliktus, amelyről Hadházyt és Tompos Mártont, a Momentum elnökét kérdeztük.
Hadházy szerint a pártpolitikai haszonszerzés látszatát is kerülni kéne, és ez az, amit szerinte a Momentum nem ért. Ahogy 2022-ben sem sikerült meggyőznie a Momentum vezetőségét, hogy nem szabad beülni a parlamentbe elbábozni a demokráciát. Hadházy a Momentum támogatásával indult el Zuglóban az ellenzéki előválasztáson, és sokáig úgy volt, hogy a párt frakciójába ül majd be. Miután azonban a Momentum úgy döntött, hogy képviselői részt vesznek az alakuló ülésen, és bizottsági helyeket is vállalnak, Hadházy bejelentette, hogy ő inkább független képviselő lesz.
A Momentum elnöke szerint szó sincs arról, hogy pártja meg akarná lovagolni a tüntetéseket, hanem a gyülekezési jog egy olyan ügy, amely fontos a párt tagságának. „Ha a Momentum támogatottsága ettől nő, annak örülünk. Ha nem nő, azt elfogadjuk, és csináljuk tovább, mert ebben mi hiszünk” – mondta Tompos, aki szerint ez az ügy nem a Momentumról vagy Hadházy Ákosról szól, hanem sokkal inkább már arról, hogy nem engedélyeznek olyan tüntetéseket, amelyek kényelmetlenek a hatalomnak.
Hadházy nem volt ott a Momentum által szervezett múlt hétfői parlamenti blokádnál sem, és nem tart a párt képviselőivel péntekenként sem, amikor az MTVA Kunigunda útjai székházánál tiltakoztak Orbán Viktor rádióinterjúi előtt. Mint kiderült, nem véletlen marad távol ezektől az eseményektől. Szerinte a polgári engedetlenségnek csak akkor van értelme, ha tömegek csinálják, és addig kudarcra van ítélve a tiltakozás, amíg csak néhány ember vesz részt benne. Azt is elmondta, hogy ha megkérdezte volna a Momentum, ő nem javasolta volna a parlamenti blokádot sem, hiszen az Országháznak legalább 20 bejárata van, így legalább 20 ezer emberre lenne szükség ahhoz, hogy komolyabban lehessen blokádról beszélni.
Ami azonban ennél nagyobb baj szerinte, hogy ezek az akciók kontraproduktívak is lehetnek. Ha néhány képviselőt elvisznek a rendőrök, látványos képek készülnek, és a szabálysértési bírságról is lehet posztolni, csak épp szerinte
a rendőri erőszak és a kiszabott pénzbüntetések sok embert eltántorítanak attól, hogy kimenjenek máskor tüntetni.
„Elfogadjuk, hogy Hadházy Ákos szerint a békés, de határozott tüntetés a célravezető, de mi ezzel nem értünk egyet. Szerintünk egy olyan országban nem vezet célra a csendes tüntetés, ahol lehazaárulóznak, ha rákérdezünk a tanárok bérére” – válaszolta Tompos. A Momentum elnöke úgy látja: nagyon sok ember épp a hídfoglalás miatt megy ki a tüntetésre. Szerinte azért sokan már nem kelnek fel a fotelből, hogy megint meghallgassanak pár beszédet és tapsoljanak, az elmúlt 15 évben a plakátrajzolásnak és papírrepülő hajtogatásnak semmilyen eredménye nem lett.
Tompos arról beszélt: a hídfoglalásokkal és más akciókkal szeretnék felhívni a figyelmet a gyülekezési jog korlátozására. Az elmúlt hetekben azt tapasztalták, hogy ezek ütik át a tüntetők és a sajtó ingerküszöbét, nagyon sokan már kifejezetten azzal mennek oda hozzájuk a tüntetéseken, hogy mennek-e tovább hidakat foglalni.
Hadházy szerint ugyanakkor a hatalom érdeke a balhézás és a Lánchídon látott lökdösődés, mert ezzel távol tarthatnak sok embert a további tüntetésektől.
„A hatalmat sokkal jobban zavarja az, hogy több ezer tüntető békésen leül a Karmelita elé, mintha pár tucat ember lökdösődik a hidakon.”
Tompos szerint szó sincs arról, hogy provokálni akarnák a rendőröket, és arra várnának, hogy erőszakkal lépjenek fel. „A rendőrökkel szembeni erőszak nem megengedhető, nem akarunk konfliktust, de ki fogjuk fejezni a nemtetszésünket, ha a teljesen normálisan tüntető tömeget sem hajlandóak felengedni a Sándor-palotához” – mondta a múlt hétfői tüntetésről, amikor a rendőrök sorfallal állták el a résztvevők útját a Lánchíd budai hídfőjénél. A polgári engedetlenségbe szerinte belefér az is, hogy akkor is leülnek a Szabadság híd úttestjére, ha azt a rendőrök nem engedélyezik.
A Momentum elnöke megosztotta azt a személyes benyomását is, hogy minél nagyobb a hírverés, és minél inkább azt látják az emberek, hogy végre történik valami, annál többen hajlandóak megmozdulni, és kimenni az utcára. Azt is mondta: nem lehet úgy elindítani egy tüntetéssorozatot, hogy csak akkor csinálunk valamit, ha már sokan vannak.
„Ez pont fordítva van. Akkor lesznek sokan, ha azt látják, hogy valaki csinál valamit, és ahhoz csatlakozhatnak.”
De mire számítanak mégis az érintettek, mi lehet a kifutása a tüntetéseknek? „Vagy meggyőzik a fintorgó és hitetlen politikusok, elemzők azt a 10 ezer embert, akik eddig részt vettek a tüntetéseken, hogy hülyeség ez az egész, és nem lesz eredmény. Vagy a 10 ezer ember meggyőz még több embert, hogy ha elég sokan leszünk, el lehet érni eredményt” – válaszolta Hadházy, és példaként a Majdan téri tüntetéseket emlegette. A képviselő abban bízik, hogy egyre többen lesznek a tüntetéseken, az Erzsébet híd pedig a szabadságukért tenni akaró emberek jelképe lesz.
„A politikában az ügyek halála a közöny. Ezt szeretnék elkerülni, és elérni, hogy vonják vissza a gyülekezési törvény módosítását. Akkor van erre bármi esély, ha kitartóan tiltakozunk” – fogalmazott Tompos, és azt ígérte: pártjával továbbra is támogatják Hadházy Ákos megmozdulásait, de saját akciókkal is készülnek. Jövő szombaton például Debrecenben lesz tüntetésük.
Hadházy mindeközben Budapesten folytatja a tüntetéseket. Miután a rendőrség nem engedélyezte, hogy május 1-jén ismét elfoglalják az Erzsébet hidat, a képviselő internetes szavazást tett ki követőinek, hogy együtt döntsenek a folytatásról. Arról lehetett szavazni szerda reggelig, hogy a rendőrség által javasolt Kossuth téren tüntessenek május 1-jén szabályos keretek között, vagy a tiltás ellenére menjenek ki az Erzsébet hídra. Hadházy mindkét opció mellett felsorolt érveket, jelezte azt, hogy a tiltott gyűlés szervezőjeként akár egy év börtönbüntetést is kaphat. „Ennek kockázatát én szívesen be is vállalom, ha megéri: azaz ha elég sokan jönnek el” – fogalmazott a képviselő.
Az internetes szavazáson a válaszadók 75:25 arányban a Kossuth térre szavaztak, Hadházy már meg is hirdette az eseményt. A Momentum csütörtökön délután aztán bejelentette: ők is ott lesznek.
Hadházy lapunknak arról beszélt: sok olyan visszajelzést kapott emberektől, hogy aggódnak az esetleges börtönbüntetése miatt. Másrészt a szavazás eredménye arra is rámutat szerinte, hogy a békés tüntetésekre többen hajlandóak kimenni. „Ez nem azt jelenti, hogy bele kell törődni, hogy mostantól nincs helye a polgári engedetlenségnek. Arra azonban oda kell figyelni, hogy miként tudjuk a legnagyobb tömeget az ügy mellé állítani.”
A Kossuth térre ő nem meghátrálásként tekint, hiszen onnan még könnyen tovább lehet menni spontán módon a hidak felé is.
„Én nem fogok belenyugodni abba, hogy olyan országban éljek, ahol kínai arcfelismerővel figyelnek meg ellenzékieket”
– válaszolta Hadházy arra a kérdésünkre, hogy meddig folytatná a heti tiltakozásokat, és meddig van értelme utcára hívni az embereket. Úgy fogalmazott: ha egyedül fog állni a hídon, elgondolkodik azon, hogy abbahagyja. Amíg azonban minden héten több ezer ember azt skandálja, hogy nem hagyják abba, folytatni kell. „Ez az, amit soha nem csinált még az ellenzék Magyarországon. Máshol, ahol meg kipróbálták, hatásos volt.”
