Megszavazták a törvényt, amellyel Magyar Péter szerint tőle akar megszabadulni a Fidesz

„Úgy látom, az ellenfeleink újra fenyegetőznek. Mi nem fenyegetünk, de azt se szeretjük, ha bennünket fenyegetnek. Nem is ajánljuk senkinek, hátha a végén még komolyan vesszük” – fogalmazott Orbán Viktor a februári évértékelő beszédében, miután pár nappal korábban Magyar Péter húsz évre visszamenő vagyonosodási vizsgálatokat ígért, és meghirdette az Út a börtönbe programot a politikusoknak és oligarcháknak.

A miniszterelnök ekkor jelentette be, hogy egy olyan törvénymódosításra készül a Fidesz, amely alapján a magyar európai parlamenti képviselőknek is a magyar parlamenti képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozatot kell majd tenniük. Alig egy hónappal később a fideszes Hidvéghi Balázs és a KDNP-s Juhász Hajnalka be is nyújtotta a javaslatot, amit kedd délelőtt 136 igen és 40 nem szavazattal elfogadott az Országgyűlés kormánypárti többsége. A javaslatot a Fidesz–KDNP mellett a Mi Hazánk képviselői és Ritter Imre német nemzetiségi szószóló is támogatta.

Elvehetik a renitens EP-képviselők mandátumát

A jövőben a magyar EP-képviselőknek és családtagjaiknak a ciklus elején és végén, közte pedig minden év január 31-ig pont ugyanolyan formátumú vagyonnyilatkozatot kell tenniük, mint a magyar Országgyűlés tagjainak. Az is hasonló, hogy a családtagok nyilatkozatait nem, de a képviselőkét nyilvánosságra hozzák majd, ám van egy lényeges különbség a magyarországi szabályokhoz képest.

Ha egy EP-képviselő valótlan adatot ír a vagyonnyilatkozatába vagy nem teljesíti a kötelezettségét, és a felszólításra sem javítja ki a hibát vagy pótolja a hiányosságot, a Nemzeti Választási Bizottság megszüntetheti a mandátumát.

Ezzel szemben a magyar Országgyűlés tagjainál semmilyen szankció nincs, ha hibásan töltik ki a vagyonnyilatkozatukat. A képviselők évtizedek óta lényegében azt írhatnak be a dokumentumba, amit csak akarnak, és az égvilágon semmi következménye nincs annak – már ha egyáltalán kiderül –, hogy ha valaki kifelejt például egy 1,5 milliárd forintos állami támogatást a vagyonnyilatkozatából.

A magyar parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatának tartalmát csak a mentelmi bizottság vizsgálhatja, de nem ellenőrzi semmilyen hatóság, hiába tett erre javaslatot az átláthatóságért küzdő civil szervezetek mellett az Integritás Hatóság is. Ahogy arra a K-Monitor felhívta a figyelmet, a kormány a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában tavaly áprilisi határidőre vállalta, hogy „hatékony, arányos és visszatartó erejű, a vagyonnyilatkozati rendszer alapján fennálló kötelezettségek súlyos megsértésére vonatkozó közigazgatási és büntetőjogi szankció rendszer bevezetésére” tesz javaslatot. Ez eddig nem történt meg, és a most elfogadott javaslatban is csak az EP-képviselők szankcionálásáról van szó.

Az EP-képviselők vagyonnyilatkozatait az a Nemzeti Választási Bizottság fogja ellenőrizni, amely tagjainak döntő többségét a fideszes Országgyűlés választotta meg. A bizottságban a parlamenti pártoknak is van egy-egy delegáltja, de a döntéseknél gyakorlatilag mindig az történik, amit a Fidesz szeretne. A megszavazott törvénymódosítás alapján az NVB-nek hivatalból vagyonnyilatkozati eljárást kell indítania, ha egy EP-képviselő nem adja le időben a nyilatkozatát. Ezenkívül bárki kezdeményezhet ilyen eljárást „a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely pontosan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát”.

A vagyonnyilatkozati eljárás során az EP-képviselő kijavíthatja a hibát, illetve az NVB elnökének felhívására „köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és gazdasági érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni”. A hiányzó adatokat az állami szervek is kötelesek a bizottság rendelkezésére bocsátani. Az adatokba csak az NVB tagjai tekinthetnek be, és később sem hozhatják azokat nyilvánosságra. A bizottság döntése ellen a Kúriánál lehet fellebbezni, amely közigazgatási nemperes eljárásban bírálja el a kérelmet. Ennek a folyamatnak a végén juthat oda az ügy, hogy az NVB megszünteti az EP-képviselő megbízatását.

A törvényjavaslatot benyújtó kormánypárti képviselők azzal indokolták a módosítást, hogy a brüsszeli átláthatósági mechanizmusok nem nyújtanak megfelelő garanciát a közélet tisztaságának megteremtéséhez. „A közbizalom helyreállítása és megerősítése érdekében a tagállamoknak fokozott felelősségük van saját képviselőik elszámoltathatóságának biztosításában. Ezt szolgálja a magyar vagyonnyilatkozati rendszer is, amely a legszigorúbbak közé tartozik” – írták a bevezető szakaszban, és azzal érveltek, hogy a magyar EP-képviselők is a magyar választópolgároktól kapott felhatalmazás alapján töltik be tisztségüket.

„Bohócok vagytok, de a rosszabbik fajtából való. Nemcsak a saját vagyonnyilatkozatom lesz nyilvános, hanem a hozzátartozóimé is. Lehet követni! Toljuk le együtt a nadrágot miniszterelnök úr! Áll az alku?”

– reagált a törvényjavaslat benyújtására Magyar Péter márciusban, majd rögtön spoilerezett egy kicsit. Elárulta, hogy van egy kisebb és egy nagyobb lakása, egy balatonhenyei üres telke, kb. 90 millió forint lakáshitele és ennél egy kicsivel több megtakarítása. Ezenkívül „egy minimális hasznot nyújtó” cég, egy 7 éves Volvo, egy pianínó és öt festmény tulajdonosa. „Máskor legyél már elég bátor, és ne ilyen bonyolult címet adj a törvényjavaslatnak! Elég lenne annyi, hogy »Szabaduljunk meg Magyar Pétertől, mert rettegünk« törvény. Vagy »itt már nem csak a lé, hanem a lét a tét« törvény” – üzente Orbán Viktornak a Tisza Párt elnöke.

Muníció a fideszes lejárató kampányhoz

Nem nehéz kitalálni, hogy a törvénymódosítás elsősorban Magyar Péter ellen irányul. A Fidesz célja az lehet, hogy a miniszterelnök környezetében felhalmozódott hatalmas vagyon után a Tisza Párt EP-képviselőinek pénztárcájába is betekintést kapjon a nyilvánosság. Az intézkedés elsősorban Magyar Péter ellen irányul, és azt szeretné elérni a kormánypárt, hogy kiderüljön:

valójában mennyi ingatlana, megtakarítása, részvénye és más vagyontárgya van a legerősebb ellenzéki párt vezetőjének.

Mindez egy hónapok óta épített kormányzati lejárató kampányra épül. Tavaly a Tisza Párt elnökének korábbi barátnője, Vogel Evelin arról beszélt egy titokban, illegálisan rögzített hangfelvételen, hogy Magyar 90 millió forintnyi részvénnyel rendelkezik, amit Vogel állítása szerint olyan tőzsdei információk segítségével keresett, amelyekről nem lett volna szabad tudnia.

Ezt folytatva az Index februárban arról írt, hogy a birtokukba került információk alapján Magyar 2023. július 21-én, pénteken, a tőzsdezárás előtti órákban az összes birtokában lévő részvényt eladta, majd több tízmillió forint értékben vásárolt részvényeket Mészáros Lőrinc cégétől, az Opus Global Nyrt.-től. Egy – mások számára nem tudható – visszavásárlási akciónak köszönhetően a tőzsdezárás után hirtelen megnőtt ezek értéke, így a rá következő hétfőn már emelt árfolyamon adhatta el a részvényeket, és jelentős haszonra tett szert.

„Az Index című aljas, hazug propagandalap állításaiból egy szó sem igaz. A cikkben idézett napon nem vettem és nem is adtam el részvényt. Ellentétben a Fidesz számos politikusával és a kitartott propagandistáikkal, én soha nem követtem el tőzsdei bűncselekményt” – reagált a cikkre Magyar, majd sajtó-helyreigazítási pert és büntető feljelentést ígért.

Az Index cikke után a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást indított az ügyben, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pedig piacfelügyeleti eljárást kezdeményezett több emberrel szemben bennfentes kereskedelem gyanúja miatt. Közleményük szerint az eljárás során Magyar ingerülten kérte számon az ügyintéző munkatársukat, és komolytalannak nevezte a jegybank által megfogalmazott kérdéseket.

„Egy nevetséges, politikailag motivált eljárás részeként egy hete kaptam egy kérdéssort attól a nemzeti banktól, amelyből a vezetők segítségével legalább 650 milliárd forint közpénzt loptak el” – reagált a jegybank közleményére Magyar. Állítása szerint a telefonban jelezte az ügyintézőnek, hogy legtöbb felesleges és álságos kérdésre egy bohócjelet fog rajzolni, mert a tőzsdei tranzakciói során sohasem kapott bennfentes információt, és nem követett el bennfentes kereskedést.

Korábban azt ígérte Magyar Péter, hogy a Tisza Párt húsz évre visszamenőleg vagyonosodási vizsgálatot indít a közhivatalt betöltő politikusok és közeli családtagjaik ellen. „Nézzük meg, hova jutott húsz év alatt az ön családja és az enyém” – üzente Orbánnak. A Tisza Párt nyilvánosságra hozná minden politikus adóbevallását is öt évre visszamenően. „Szánalmas politikai manőverek helyett adjuk meg a lehetőséget az embereknek, hogy megláthassák, hogy kik is azok az ön környezetében, akik valóban tőzsdei bennfentes kereskedést követtek el, vagy csak szimplán lenyúlták a fél országot.”

Mi változik?

Az EP-képviselőknek eddig is kellett vagyonnyilatkozatot tenniük a ciklus elején és végén, de a brüsszeli szabályok szerint azokat nem hozzák nyilvánosságra. A vagyonnyilatkozatokat kizárólag az illetékes bűnüldöző és igazságügyi hatóságok számára teszik hozzáférhetővé, ha a bírósági eljárás során megfelelő indoklással kikérik az Európai Parlament elnökétől.

Nyilvános viszont az EP-képviselők magánérdekeltségeiről szóló nyilatkozata, amit a Tisza Párt honlapjára is feltöltöttek Magyarék. Ezekből a dokumentumokból azonban alig derül ki valami. A képviselőknek ebben a nyilatkozatban mindössze azt kell megadniuk, hogy milyen cégeknél, szervezeteknél, egyesületeknél dolgoztak az elmúlt három évben, és mennyit kerestek ott. Nyilatkozniuk kell ezenfelül a vállalatokban, civil szervezetekben, pártokban és egyesületekben viselt tagságukról, tisztségükről, díjazásukról és arról, hogy a nyilatkozat kitöltésekor milyen cégekben van „jelentős befolyást biztosító tulajdonrészük”.

A magyar parlamenti képviselőknek – és mostantól az EP-képviselőknek is – jóval több mindenről kell nyilatkozniuk: például az ingatlanjukról, a nagyobb ingóságaikról, a megtakarításaikról és a tartozásaikról.

A kedden megszavazott törvénymódosítás a kihirdetést követő 61. napon lép hatályba. Ezután 44 napjuk lesz az EP-képviselőknek, hogy leadják az új formátumú vagyonnyilatkozatukat a Nemzeti Választási Bizottságnak, amely a honlapján teszi majd közzé a dokumentumokat.