Döntött a parlament: korlátlan pénzből lehet mostantól kampányolni

Sürgős eljárásban, még a nyári szünet előtt megszavazta az Országgyűlés azt a másfél hete benyújtott KDNP-s törvénymódosító javaslatot, amellyel eltörlik a parlamenti választások kampányára fordítható összeg felső határát. A javaslatot 133 kormánypárti képviselő támogatta, 46-an nemmel szavaztak, 1 képviselő tartózkodott. Jövőre már korlátlanul költhetnek a pártok és a jelöltek, akár Mészáros Lőrinc vagy más milliárdos is beszállhat a választási kampányba.

A költési limitet 2013-ban vezette be a Fidesz, hogy biztosítsák a választás tisztaságát és az esélyegyenlőséget a jelöltek és pártok között. Az akkori szabály szerint legfeljebb ötmillió forintot költhettek a kampányban a pártok mind 199 jelöltjük után. Ezt az összeget 2014 óta a KSH fogyasztói árindexe alapján növelték évente. A legutóbbi parlamenti választáson már jelöltenként 5,91 millió forint volt a pártok megengedett költségkerete, azaz összesen 1,176 milliárd forintból gazdálkodhattak a kampányban, ha mind a 106 egyéni választókerületben elindultak és országos listát állítottak.

Az előterjesztést jegyző KDNP-s Vejkey Imre, Hollik István és Nacsa Lőrinc szerint a kampányköltések korlátozásáról szóló szabályozás mostanra idejétmúlt és „a USAID-botrány”, valamint az ellenzéki összefogás külföldi támogatása miatt már nem szolgálja azt a célt, amely miatt 2013-ban megalkották. Ezért szerintük az a legjobb megoldás, ha eltörlik a limitet.

„Csak hozzáigazítják a szabályokat a gyakorlathoz, és megelőzik a törvénysértés kockázatát”

– mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója a Telexnek a módosításról.

A Fidesz eddig sem tartotta be a szabályt, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) mégsem büntette meg őket. A TI, a K-Monitor és az Átlátszó.hu számításai szerint a 2014-es választáson a kormánypártok 2 milliárd 780 milliót költöttek a kampányra, miközben a törvényes keret akkor 995 millió forint volt. Valójában azonban ennél jóval nagyobb pénz folyt el a kampányra, ha beleszámoljuk Fideszhez közeli Civil Összefogás Fórum (CÖF) plakátkampányát és a kormányzati reklámokat is, ami 2014-ben további 1,1 milliárd forinttal dobta meg a kormánypártok kampányköltését.

A Fidesz már akkor is úgy igyekezett megkerülni a limitet, hogy a kampánya jó részét kiszervezte olyan papíron független civil szervezeteknek, mint például a Békemeneteket szervező CÖF vagy később a közösségi médiát milliárdokból letaroló Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. Nem volt ez másként a legutóbbi országgyűlési választás kampányában sem. Az átláthatóságért küzdő civil szervezetek elemzése szerint a Fidesz, a CÖF és a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda listaáron számolva összességében több mint 3 milliárd forintot költött plakátokra 2022. márciusában, ami a törvényben előírt limit közel háromszorosa, és a hatpárti ellenzék plakátkampányának nyolcszorosa. Ehhez jöttek hozzá a közösségi médiás költések.

Ligeti Miklós szerint ugyanakkor most új helyzet van. Magyar Péter megjelenése után már nagyobb kockázata lenne, ha a Fidesz nem tartaná be a saját maga alkotott szabályt. A korábbiaknál markánsabban jelenhet meg ugyanis a politikai közbeszédben, hogy a kormánypártok a szabályokat kijátszva túlköltekeznek.

„Ez egy elővágás lehet. Félnek attól, hogy jövőre nem lehet majd olyan könnyen megúszni a korlátlan költekezést. Most fogékonyabb rá a közönség”

– fogalmazott a TI jogi igazgatója. Az előző kampányokban csak egy szűkebb társadalmi réteget ért el, hogy a kormánypártok a törvényileg megengedett összeg többszörösét költik a kampányra. Ha azonban a nyilvánosan elérhető Facebook-hirdetések alapján a Tisza Párt elnöke már a kampány korai szakaszában rámutatna a Fidesz szabálytalanságára, annak súlyos következménye lehetne Ligeti szerint.

„Ez a javaslat pont nem abba az irányba megy, hogy ellenőrizhetőbb és átláthatóbb legyen a kampány- és pártfinanszírozás, hanem még tovább lazítja az amúgy is nagyon gyenge szabályokat” – mondta lapunknak Léderer Sándor, a K-Monitor igazgatója. Ha az átláthatóság növelése lenne a kormánypártok valódi célja, több más eszköz is a rendelkezésre állna szerinte.

A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a most elfogadott törvényjavaslat azt továbbra sem biztosítja, hogy átláthatóbbak legyenek a kampánytevékenységek, az ÁSZ érdemi módon ellenőrizze a pártokat, és ha szabálytalanságot találnak, megfelelő módon szankcionálják. Az egyik fő probléma Léderer Sándor szerint, hogy az ÁSZ továbbra se tekinti kampánytevékenységnek azt, ha például egy helyi vállalkozó által finanszírozott falunapon a kormánypártok képviselőjelöltje kampánybeszédet tart, vagy az állami hirdetésekből kitömött kormányközeli média nyíltan kampányol a Fidesz mellett. Az ÁSZ leginkább csak a pártok beszámolóit és a leadott számlákat ellenőrzi.

Nem kizárt, hogy a most elfogadott javaslat csak a nyitánya egy komplexebb törvénycsomagnak, amellyel a Fidesz előkészítené a 2026-os választást. Igaz, a kormány épp néhány hete ígérte meg, hogy jövő áprilisig már nem változtatják meg a választási szabályokat.