Trócsányi László a bíróságon: Amikor már nem voltam miniszter, akkor egyszer felhívtam Schadl Györgyöt

„Gyurinak szólni, Trócsányi ügye hogy áll!”

2021 november 2-án, alig három nappal Schadl György letartóztatása előtt ezt írta be naptárába a végrehajtói kar volt elnökének sofőrje és intézőembere, M. Viktor. Az ebből az egy mondatból nem derült ki, mi ez az ügy, vagy hogy miért kell erről tájékoztatni Schadl Györgyöt, a megjegyzés mindenesetre Trócsányi László volt igazságügyi miniszterre, Völner Pál egykori főnökére utalhat – aki ekkor, 2021-ben már körülbelül két és fél éve EP-képviselő volt, nem miniszter.

Trócsányi László 2014 és 2019 között volt Magyarország igazságügyi minisztere. Völner Pált még az ő minisztersége alatt nevezték ki államtitkárnak.

A vád szerint Schadl és Völner együtt okosban elintézték néhány végrehajtó kinevezését, ezért cserébe Schadl az érintett végrehajtóktól, Völner pedig magától Schadl Györgytől kapott milliókat. A nyomozati anyagok szerint a korrupciós kapcsolat még Trócsányi minisztersége alatt alakult ki Völner és Schadl között, az Igazságügyi Minisztériumban pedig tudtak a végrehajtói kinevezések módszeréről, különböző főosztályok, különböző mélységben váltak érintetté az egykori államtitkár és a végrehajtói kamara volt elnökének korrupciógyanús cselekményeiben.

A nyomozás alatt Trócsányi Lászlót nem hallgatták ki. Völner Pál a per kezdete óta, kérte a bíróságot, hogy tanúként idézzék be egykori főnökét. Két és fél évvel a per kezdete után, most kedden ez meg is történt.

Örült Schadl doktorijának

„Hogy kerül a csizma az asztalra, elnézést a profán kifejezésért” – kezdett el a végrehajtásokról beszélni Trócsányi a bíróságon. Szerinte 2014 környékén nagyon sokat írt a sajtó a végrehajtásokról, és ha egy miniszter azt látja, hogy zavar van, akkor azt meg kell oldani. Ő arra jutott, hogy a végrehajtást nem kell államosítani, helyette létrehozták a Végrehajtói Kart – aminek 2015-ben lett Schadl György az elnöke.

„Akkor ismertem meg, amikor megválasztották, bejött bemutatkozni. Elmondta, hogy van Phd-ja. Nyilván örülök, ha valakinek PhD-fokozata van. Ő a Végrehajtói Kar megtisztulásáról beszélt” – mondta Schadl Györggyel való megismerkedéséről Trócsányi. A volt miniszter szerint neki fogalma sem volt arról, milyen végrehajtók nyerték meg a pályázatokat, ezt a minisztériumon belül szerinte az államtitkárságnak kellett kezelnie.

Schadl és Völner kapcsolatáról azt mondta, „olyat el tud képzelni”, hogy voltak olyan protokolláris rendezvények, amikre ő miniszterként nem tudott elmenni, ezért a parlamenti államtitkárát – azaz Völner Pált – kérte meg, hogy menjen el helyette. Ezeken találkozhatott szerinte a két vádlott.

Egyszer kikérte a véleményét

„Szakmai rendezvényeken kívül nem találkoztam vele, kizárólag szakmai rendezvényeken, nem fogadtam az irodámban, nem mentem el ebédelni” – felelte a volt miniszter arra a kérdésre, hogy neki milyen kapcsolata volt Schadl Györggyel.

Schadl György intézőjének naplójában viszont szerepel egy ilyen bejegyzés 2018-ból: „Trócsányi és Trócsányi ügyvédi iroda”. Az exminiszter erre most úgy reagált, neki erről nincs semmilyen tudomása, 2017 óta nem ügyvéd, az iroda tőle teljesen független, nincs rálátása a működésére. Schadl György erről most azt mondta, a vízzel menő autója miatt látogatott ott rendszeresen egy szabadalmi ügyekkel foglalkozó ügyvédet, „semmi összefüggésben nem volt ez a miniszter úr személyével”.

„Azt el tudom mondani, amikor már nem voltam miniszter, akkor egyszer felhívtam Schadl Györgyöt, egy végrehajtási szakkérdésben kérdeztem meg a véleményét. De miniszteri időszakomban társas létet, idézőjelben téve, nem…” – mondta Trócsányi arról a bizonyos 2021-es bejegyzésről, amiben Schadl Györgyöt kellett tájékoztatni Trócsányi ügyéről. „Telefonon kértem, ő visszajelzett, ennyi volt” – mondta erről a volt miniszter. Három nappal később Schadl Györgyöt letartóztatták, ő erről állítása szerint a sajtóból értesült.

Az előző tárgyaláson a bíróság Völner Pál egykori helyettes államtitkárát hallgatta meg tanúként a bíróságon, aki még a Trócsányi-érában dolgozott az Igazságügyi Minisztériumban, végül végrehajtó lett belőle. Ő azt mondta, „a végrehajtási szakvizsgáknál előfordult, hogy keringtek nevek. Ha Gyurira nyomás nehezedett, hogy valaki nagyon szeretne átmenni, Gyuri jóindulatból próbált azzal segíteni, hogy majd szól. De ezek elvetélt próbálkozások voltak”. Trócsányi Jeneyre így reagált: „Sokszor hallottam Jeney Orsolya nevét, de nem ismerem őt, elmennék mellette az utcán”.

Az Igazságügyi Minisztérium néhány dolgozója úgy is vallott, hogy Jeney Orsolya már nevekkel ment a minisztériumba, hogy kiket kell kinevezni végrehajtónak. Trócsányi erről azt mondta, hozzá a minisztersége alatt egyetlen egyszer sem ment oda hozzá senki azzal a minisztériumból, hogy valami turpisság lenne a végrehajtások kinevezésénél. Ő erről a procedúráról annyit tud, hogy egy bizottság hallgatja meg a jelentkezőket, és ők tesznek ajánlásokat a minisztériumnak. Arról neki állítása szerint fogalma sincs, ezek a vizsgáztatások hogy mennek le, milyen kérdéseket tesznek ott fel, miniszterként ennél azért nagyobb feladatai voltak. „Semmiről nem tudok” – mondta újra a végrehajtók kinevezéséről. A bíró ezután felsorolt párat abból a hat végrehajtóból, akik már elismerték, hogy pénzt adtak Schadl Györgynek azért, hogy kinevezze őket végrehajtónak, Trócsányi pedig sorban így reagált a nevekre: „Sosem hallottam. Őt sem”.

Völner Pál szerinte „jó szakember hírében állt” közlekedési államtitkárként, így amikor ő maga államtitkárt keresett, logikusnak tartotta, hogy őt kéri fel erre a pozícióra Állítása szerint utasítási joga a miniszternek van, Völner államtitkárként más államtitkárokat nem utasíthatott, így aztán Vízkelety Mariannt sem, aki végül államtitkárként aláírta a végrehajtók kinevezését. Trócsányi szerint az azóta meghalt Vízkelety államtitkárként biztosan nem írt volna alá olyan papírt, amivel nem értett volna egyet, „mert egy államtitkárnak nagyon tudnia kell, hogy a döntéseiért felelősséggel tartozik”. Bár azt elismerte, hogy ő nem volt ott azokon a megbeszéléseken, amikor Völner Pál és Vízkelety négyszemközt tárgyaltak. Azt is többször elismételte, hogy ő nem tud olyanról, hogy írott formában panasz érkezett volna hozzájuk az eljárásokról.

Végül Völner Pál korrupciós vádjairól azt mondta: „Hidegzuhanyként ért a hír, óriási traumát okozott. Gondoljon bele, akivel kvázi barátként együtt dolgozom, teljes bizalommal vagyok iránta… tudtam rá támaszkodni, békét teremtő volt”.

A Schadl–Völner-ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot. A volt államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. A végrehajtói kar volt elnöke pedig ezt abból a pénzből finanszírozta, amit azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a vád szerint.