Tizenkilenc éve nem lehet kitenni azt a gazdálkodót a Mocsárosból, aki lekaszálta a ritka szöcske élőhelyét

A magyar tarszát egy fiatal kutató, Duchaj Benjamin fedezte fel a területen, miután elolvasta a Telexen tavaly megjelent, a Mocsáros természeti értékeiről szóló riportot. Kiderült, hogy a lassú mozgású, röpképtelen fürgeszöcske szinte a teljes Mocsárosban jelen van, méghozzá többezres nagyságrendben, és ezt hatalmas természetvédelmi szenzációként jelentette be a főváros a Föld napja alkalmából idén megrendezett konferenciáján. Tavalyra a 88 hektáros Mocsárosból már 75 hektárt védtek le, a tarsza jelenléte miatt pedig lehetőség nyílt a védett területet a korábbi közparki funkcióra kijelölt további 12 hektárral kibővíteni.

A rendőrség természetkárosítás gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen

A felfedezés után a Pest Vármegyei Kormányhivatal elrendelte a korlátozásokat, amelyek szerint a Mocsárosban semmi olyan tevékenység nem vihető véghez, ami a fokozottan védett, Natura 2000-es jelölőfajnak számító magyar tarsza élőhelyét bármilyen módon veszélyezteti, még a kaszálás és a legeltetés is korlátozva van.

Június 11-én azonban arról értesültünk, hogy egy, a Mocsárosban régóta illegálisan területet bitorló és azon szarvasmarhákat tartó gazdálkodó a kormányhivatal tiltó rendelkezése és a védettség ellenére engedély nélkül gépi kaszálásba kezdett az egyik gyepen, ahol magyar tarszák élnek. A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságának (FÖRI) természetvédelmi őrszolgálata állampolgári bejelentésből értesült erről, de mire kiértek a helyszínre, a gazdálkodó már egy hektárt lekaszált. Ezután a természetvédelmi őrök kihívták a rendőröket, de ez sem tudta megállítani a további pusztítást.

A természetvédelmi őrök hiába mondták a rendőröknek, a gazdának és a képviselőjének is, hogy a természetvédelmi területen semmilyen munkálatok nem végezhetők engedély nélkül, ráadásul a magyar tarsza (aminek eszmei értéke példányonként 100 ezer forint), és több más védett faj miatt a kaszálás hatalmas természeti károkat okoz, az pedig a Btk. szerint bűncselekmény, a gazdát nem lehetett megállítani, és estére több mint négy hektárt kaszált le.

Megkerestük a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, akiktől a kaszálás másnapján megtudtuk, hogy az ügyben III. kerületi rendőrkapitányság természetkárosítás gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen.

Hogyan lehetséges, hogy a főváros elnézi ezt?

Takács Noémi, a Fővárosi Önkormányzat Tájépítészeti Osztály Természetvédelmi Csoportjának vezetője már a területről először megjelent riportunkban is beszélt a Mocsárosban illegálisan élőkről. Mint mondta, „amikor a nyolcvanas években a főváros kitalálta, hogy itt óriási lakótelep lesz, akkor az itteni zárt kertekben élő lakókat kártalanították, mindenkinek el kellett volna költöznie. Páran azonban maradtak, mivel az ingatlanok csak fokozatosan lettek elbontva, de vannak olyanok is, akik újonnan költöztek be, vagy illegálisan használnak területeket.”

Az egyik ilyen illegális lakó az a nagyjából harminc állatot tartó nő, aki egy tehenészetet üzemeltet az élettársával együtt, és az elmúlt években egyre nagyobb és nagyobb területeket kerítettek le maguknak. Kiderült az is, hogy a gazdálkodóval évek óta egyeztetést folytat a Fővárosi Önkormányzat, hogy az általa elbitorolt területről az állataival együtt menjen el, és adja vissza azt a fővárosnak, mint jogos tulajdonosának.

Bardóczi Sándor fővárosi tájépítész korábbi cikkünkben ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy a párral nehezen lehet szót érteni, „bárki megközelíti a teheneiket, minősíthetetlen hangnemben üldözik el”. De hasonlóan beszélt róluk Szabó Tímea, az óbudai választókerület országgyűlési képviselője is, aki szerint ezzel a gazdálkodóval már korábban is volt probléma nemcsak az eddigi illegális tevékenysége, hanem amiatt is, hogy áramot vezetett az önkényesen elkerített terület kerítésébe, és a kutyáival riogatta az arra sétálókat.

A természetkárosításról szóló cikkünk megjelenése után rengeteg felháborodott levelet kaptunk olvasóinktól, akik azt nehezményezték, hogy miközben Budapesten nem ritkák a kilakoltatások, hogyan lehetséges az, hogy a főváros elnézi, hogy a saját területéből évről évre nagyobb területet bitoroljon el egy gazda, és miért nem léptek már hamarabb annak érdekében, hogy a természetvédelmi területről eltávolítsák őket. A Fővárosi Önkormányzatnak ezért még június közepén elküldtünk egy részletes kérdéssort, amiben rákérdeztünk többek között a pontos jogi helyzetre és az ellene folyó eljárásokra is. Számadó Tamás, Budapest főjegyzője július 2-án válaszolt kérdéseinkre.

1,2 hektárról 15,9 hektárra növelték az illegálisan elfoglalt területet

Első kérdésünk az volt, hogy mióta élnek ezek a gazdálkodók a területen, kaptak-e a '80-as években kárpótlást, amikor még úgy volt, hogy lakótelepet húznak fel a Mocsárosban, és ha igen, mekkora összegben. A főjegyző válasza szerint „a terület 1988-ban került kisajátításra Budapest V. Kerületi Tanács Vagyonátadó Bizottság Igazgatási Osztály határozata alapján, aminek eredményeként az ingatlan a magyar állam tulajdonába került. Budapest Főváros Önkormányzata 1991-ben, az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény alapján vált az ingatlan tulajdonosává, ekkor azonban a kisajátítási eljárás már lezárult, abban Budapest Főváros Önkormányzata nem vett részt, ezért annak részleteiről hivatalom információval nem rendelkezik.

A Fővárosi Bíróság 8.P.24.541/2006/13, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.525/2008/3 számú bírósági ítéleteiben rögzített tényállásból kiolvashatóan

a területen élő személyek részesültek kártalanításban, ennek részeként részükre tanácsi bérlakás került kiutalásra. A bérlakásba az érintett házaspár egyik tagja és lányuk beköltözött, az ingatlanon a gyermek 1994-ben tulajdonjogot is szerzett, ennek ellenére később visszaköltözött a Mocsárosdűlőn található, akkor már fővárosi tulajdonú ingatlanba”.

Arra a kérdésünkre, hogy mikor kezdődött meg az a procedúra, hogy a főváros visszakapja tőlük a jogos tulajdonát, milyen eljárásokban és milyen fórumokon próbálták meg ezt érvényesíteni, és ezeknek mi lett az eredménye, valamint hogyan lehetséges az, hogy eddig egyik eljárás sem vezetett eredményre, Számadó Tamás azt válaszolta, hogy „a Főváros mindent megtett annak érdekében, hogy a területet csak a projekt végrehajtása érdekében, a használók érdekeinek figyelembevétele mellett, a lehető legkésőbb ürítse ki.

A terület kiürítése iránti per 2006-ban indult, és jelenleg is folyamatban vannak peres, végrehajtási és hatósági eljárások is. A használóval szemben jogerős bírósági ítélet alapján indult végrehajtási eljárás van folyamatban az ingatlan kiürítése iránt”.

Megkérdeztük azt is, hogy igaz-e, hogy a gazda és élettársa évről évre egyre nagyobb területet bitorol el a fővárostól, és ha igen, mekkora területről indult ez, és mostanra mekkora területet kerítettek körbe, erre a főjegyző azt a döbbenetes választ adta, hogy

„az érintettek által körülkerített terület 2005-ben 1,2 hektár volt, amely jelenlegi adataink szerint 15,9 hektárra nőtt”.

Elzárkóznak a kommunikációtól, ezért nem tudnak velük egyezkedni

Mint korábbi cikkünkben írtuk, a fővárosi természetvédelmi szakemberek szerint a kaszálás előtt a Fővárosi Önkormányzat jogi osztálya próbált a gazdálkodó párral és az időközben általa megbízott meghatalmazottjával szép szóval egyezkedni, és a már évekkel ezelőtt felkínált területet ismét felajánlották nekik annak érdekében, hogy ne váljanak hajléktalanná az állataikkal együtt. Ezért megkérdeztük a fővárostól azt is, hogy hol és mekkora területet kínáltak fel nekik a Mocsáros helyett, és hogy mire hivatkozva nem fogadják el azt.

Erre a főjegyző azt válaszolta, hogy „a Fővárosi Önkormányzat megpróbált az érintetteknek segítséget nyújtani, de az elvárásuknak megfelelő (Pest megyében fekvő, könnyen megközelíthető, a jelenlegihez hasonló területű, állattartásra alkalmas, részükre térítésmentesen birtokba vehető) ingatlan nem állt rendelkezésre, és ilyet más szociális szervezetek sem tudtak biztosítani. Hivatalom egy Pest megyei helyszínt javasolt, de az érintettek által tartott nagyszámú állat miatt végül az ingatlant bérbeadó szervezet nem vállalta a szerződéskötést.

Az érintettek lakhatásának megoldására ezért a Fővárosi Önkormányzat méltányossági alapon felajánlotta egy nagyjából 50 négyzetméter alapterületű bérlakás biztosítását (ez a jelenleg használt ingatlannal azonos alapterületű), de konkrét megállapodás nem történt tekintettel arra, hogy jelenleg a kommunikációtól elzárkóznak és már csak meghatalmazottakon keresztül lehet őket elérni, emiatt nem sikerült a tárgyalást megkezdeni a konkrét ajánlatról.

Az elhelyezésük önkormányzati segítséggel megoldhatónak tűnik, az általuk tartott állatok elhelyezésének megoldása okoz igazán nagy nehézséget”.

Független szakértőt nevezett ki a rendőrség az ügy kivizsgálására

Megkérdeztük a fővárostól azt is, hogy a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságának (FÖRI) természetvédelmi őrszolgálata a kaszálás után talált-e elpusztult tarszákat, és ha igen, mennyit. Azt is kérdeztük, hogy találtak-e más védett növény- vagy állatfaj elpusztult egyedeit, ha igen, miket és mennyit. Valamint azt is szerettük volna megtudni, hogy lezárult-e már a vizsgálatuk, és ha igen, mekkorára becsülik a természetvédelmi kárt.

A főjegyző válasza szerint „a természetvédelmi őrök a kaszálás után a lekaszált területet átvizsgálták, de elpusztult tarszákat, illetve egyéb védett elpusztult növényt vagy állatot nem találtak. A fokozottan védett faj előfordulási helyének károsítása bizonyítható, de a kár mértékét nem lehet megbecsülni.”

Erről Bardóczi Sándor főtájépítész azt nyilatkozta a Telexnek, hogy

„eleve nehéz is lett volna elhullott tarszákat találni, mivel természetes ellenségeik, a seregélyek a munkálatok után ellepték a területet, mert nekik ez olyan volt, mint egy terített asztal. Ugyanakkor az bizonyítható, hogy a lekaszált területen mekkora populációban éltek a magyar tarszák, erről ugyanis tavaly és idén is készült felmérés, így az, hogy természetvédelmi kár keletkezett, az véleményem szerint egyértelmű.”

A fővárosnál arra is rákérdeztünk, hogy miután természetkárosítás miatt feljelentést tettek, érkezett-e hozzájuk megkeresés a rendőrség részéről, és mikor zárulhat le ez az eljárás. Erre a főjegyző azt válaszolta, hogy „a természetvédelmi területen június 11-én engedély nélkül végzett kaszálás ügyében a Budapesti Rendőr-főkapitányság III. Kerületi Rendőrkapitánysága 01030/1245/2025.bü. ügyszámon nyomozást rendelt el természetkárosítás bűntettének gyanúja miatt. Arról, hogy ezek az eljárások pontosan mikor fognak lezárulni, hivatalom nem rendelkezik információval. A rendőrség részéről érkezett hivatalomhoz megkeresés, e körben a természetvédelmi őrök és Bardóczi Sándor főtájépítész tanúkihallgatása történt meg”.

A főtájépítész erről a Telexnek azt mondta, hogy „a rendőrség nagyon korrekt tanúkihallgatást végzett, melynek során 12 mellékletet nyújtottam be bizonyítékként, többek között arról, hogy a főváros különböző osztályai mennyit leveleztek a gazdával, illetve arról, hogy a tavaly és az idei év során pontosan hol és hány magyar tarszát találtunk a Mocsárosban. A rendőrség úgy tűnik, hogy komolyan veszi az ügyet, mint a kihallgatáson elmondták, független szakértőt neveztek ki annak érdekében, hogy megállapítható legyen az esetleges természetvédelmi kár”.