Az IDEA Intézet július elején arról készített közvélemény-kutatást, hogy a magyar lakosság hogyan vélekedik a Budapest Pride-dal kapcsolatban. A kutatás szerint a felvonulás megítélése most is megosztja a lakosságot, de többségben voltak azok, akik támogatták, a népesség mintegy fele állt egyértelműen az esemény mellé.
A mérés július legelején készült el, tehát az esemény utáni napok állapotát mutatja. Kiderül, hogy a felnőtt népesség 66 százaléka hallott az eseményről, és felvételeket is látott róla a sajtóban. 50 százalék volt azok aránya, akik valamilyen szinten egyetértettek a néhány nappal korábban tartott esemény megrendezésével, 33 százalék pedig határozottan, vagy kevésbé határozottan ellenezte azt.

A megkérdezettek 74 százaléka szerint a résztvevők többsége azért vett részt az idei Pride-on, hogy általában tiltakozzon az Orbán-kormány ellen, és kétharmaduk szerint a felvonulók kifejezetten a gyülekezési törvény szigorításával szemben is kifejezték tiltakozásukat.

Orbán Viktor napokkal az idei Pride után arról beszélt, hogy szerinte nem jó, ha politikusok mondják meg valamiről, hogy mit gondoljanak róla az emberek. Úgy fogalmazott: „Mindenkinek magára érdemes figyelni, én ebben magamra figyelek, és én azt hittem, hogy a Pride-ügy le van zárva”.
Lakner Zoltán politikai elemző két héttel az esemény után a Telex élő műsorában azt mondta, Orbán Viktor februári évértékelőjén „kijelölte a csatateret”, és ezután lépett is a kormány a Pride ellen. Az viszont szerinte végig kérdéses volt, hogy mit csinál majd a kormány, ha százezrek mennek ki az utcára. Szerinte az elmúlt időszakban nem jöttek be azok az erődemonstrációk, amikre Orbán Viktor számított – ilyen volt például a Pride is.
Módszertan
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2025. június 30. és 2025. július 6. között vette fel, online kitölthető kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére iskolai végzettség, életkor, nem, településtípus és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és közösségi oldal felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. A 1500 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.