Itt vannak az idei felvételi ponthatárok: az ELTE jogra 479 pont kellett

• Szerdán este 8-kor kihirdették az idei felvételi ponthatárokat, közel 130 ezren izgulhattak, hogy bejutnak-e az első helyen megjelölt szakra.
• Idén több népszerű szakon növelték a ponthatárokat.
• Az ELTE pszichológia szakára 457 pont kellett a sikeres felvételihez, a jogra 479 pontra volt szükség.
• Az ELTE-n minden korábbi rekordot megdöntve szeptemberben összesen 12 583 új felvett hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait.
• A BME mérnöki szakjain és a BGE népszerű szakjain is növekedtek a ponthatárok.
• A jogász szakokra nagyjából ugyanannyi pontra volt szükség, mint tavaly.

Szerda este 8 órakor közzétették a felvételi ponthatárokat a Felvi.hu oldalán. A jelentkezők ezek alapján tudhatják, hogy felvették-e őket valamelyik szakra, és ha igen, hova. Mindenkit csak egy helyre vehettek fel, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma elérte vagy meghaladta a megállapított ponthatárt.

Ebben a táblázatban néhány fontos és népszerű szak idei és tavalyi ponthatárait gyűjtöttük össze. Itt csak az állami ösztöndíjas, nappali 3-4 éves alapképzések, valamint az 5-6 éves osztatlan képzések pontszámai szerepelnek.

A legtöbb általunk összehasonlított népszerű szakra idén magasabb pontszámra volt szükség a bejutáshoz, mint tavaly. Nagyot ugrott a ponthatár az ELTE politikatudományok szakján: tavaly 376 pont is elég volt az államilag támogatott nappali képzésre, idén a bejutáshoz 421 pontra volt szükség. A BGE turizmus-vendéglátás és angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakjára is jóval több pont kellett idén: mindkettőre 400 pontra volt szükség a bejutáshoz. Az általános orvosi szakokon nagyjából ugyanannyi maradt a ponthatár: a Pécsi Tudományegyetemnél volt nagyobb kiugrás, ott 397-ről 406-ra nőtt a ponthatár. A jogász képzésekre is nagyjából ugyanannyi pontra volt szükség idén, mint 2024-ben. 2025-ben is az ELTE jogász képzésére volt a legnehezebb bejutni 479 ponttal.

Több mint 12 ezer hallgató kezdi meg tanulmányait az ELTE-n

Az ELTE-n minden korábbi rekordot megdöntve szeptemberben összesen 12 583 új felvett hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait. Az egyetem sajtóközleménye szerint alapszakra 7823, felsőoktatási szakképzésre 91, mesterszakra 3209, osztatlan szakra 1460 főt vettek fel. A felvettek közül 10054-en nappali, 2421-en levelező, és 108-an esti munkarendben fogják megkezdeni tanulmányaikat. Az ELTE gólyáinak 82 százaléka, 10 268-an állami ösztöndíjas finanszírozási formában tanulhatnak.

Az ELTE-n tanárszakra idén 1089 fő kerülhetett be, akik közül 426-an tanári mesterszakon, 663-an pedig osztatlan tanárszakon tanulhatnak majd. Az osztatlan szakosok közül legtöbben (297 fő) angoltanárnak, történelemtanárnak (201 fő) és magyartanárnak (147 fő) készül.

A BME az emelkedő ponthatárok mellett is több jelentkezőt vett fel idén, a szakok többségén a felvettek átlagos pontszáma is magasabb, mint egy évvel korábban.

Az alapképzési és osztatlan szakokon 4,3 százalékkal több jelentkezőt vettek fel, a műszaki jellegű képzésekre felvettek létszáma pedig több mint 10 százalékkal nőtt.

Az átlagpontszám a szakok több mint 70 százaléka esetében 400-nál is magasabb, de nem ritka a 430, sőt 440 fölötti átlag sem. A mesterképzési szakokon a – pótfelvételi nélküli – felvételi létszám ugyancsak emelkedett az előző évhez képest. Ezek alapján

• alapszakra 3854-en jutottak be, 153-mal többen, mint tavaly;
• osztatlan képzésre 232-en, ez 19 fős növekedés;
• mesterszakra pedig 886-an jutottak be, a tavalyinál 7-tel többen.

A Corvinus térítésmentes alapképzéseire 433 pont alatt, az önköltséges helyeire 400 pont alatt nem lehetett bekerülni. A meghirdetett kilenc alapszak közül az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szak viszi a pálmát, ahova térítésmentes formában 478 pont kellett a bekerüléshez. A szintén angol nyelvű nemzetközi tanulmányok szakra és a magyar nyelvű alkalmazott közgazdaságtan szakra 455 pont volt a bejutási küszöb, míg a magyar nyelvű gazdálkodási és menedzsmentre 443 pont. A gazdálkodási és menedzsment szakon magyar és az angol nyelvű programok pontszámai szinte azonosak: előbbin 443, utóbbin 440 pont. Az angol nyelvű kommunikáció és médiatudomány alapképzéshez 433 pontra volt szükség.

Felvételizők száma

Idén 129 730-an jelentkeztek valamelyik magyar egyetem szeptemberben induló alap-, osztatlan- vagy mesterképzésére. A legkeresettebbek továbbra is a gazdasági, a műszaki és az informatikai képzések. Az Eduline összesítette az öt legnépszerűbb alap- és osztatlan szak nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzésre jelentkezők számát. Ez alapján a legnépszerűbb szakok:

• gazdálkodási és menedzsment (elsőhelyes jelentkezők száma: 4484, összes jelentkező száma: 18 885)
• pszichológia (elsőhelyes jelentkezők száma: 2849, összes jelentkező száma: 8912)
• kereskedelem és marketing (elsőhelyes jelentkezők száma: 2677, összes jelentkező száma: 10 960)
• jogász (elsőhelyes jelentkezők száma: elsőhelyes jelentkezők száma: 2655, összes jelentkező száma: 6853)
• általános orvos (elsőhelyes jelentkezők száma: 2625, összes jelentkező száma: 7704)

Pontszámítás

A Felvi.hu alapján az alap- és osztatlan képzésre, valamint felsőoktatási szakképzésre jelentkezők felvételi összpontszámát a diákok

• középiskolai osztályzataikból,
• érettségi vizsgaeredményeikből,
• egyes esetekben a középfokú szakképzettségük vagy szakképesítésük szakmai vizsgaeredményükből,
• felsőfokú képzésben vagy felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevelükből,
• egyes szakokon az előírt gyakorlati vizsga eredményéből számítják ki.

A fenti eredményekből főszabályként legfeljebb 400 pont szerezhető, amelyhez még hozzáadják az intézményi pontokat, ezekért maximum 100 pont adható. Tehát a maximális 500 pont így jön össze:

• 1. tanulmányi pont: maximum 200 pont az utolsó tanult két évi középiskolai tanulmányi eredményből és az érettségi átlagból jön,
• 2. érettségi pont: maximum 200 pont két érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből számítódik,
• 3. maximum 100 pontot pedig az adott képzési hely preferenciáit tükröző intézményi pontokból lehet összeszedni.

A tanulmányi eredményeket és az érettségi átlagot lefedő pontok két részből adódnak össze. 100 ponthoz a négy kötelező tárgy – magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv – mellett egy, a kiválasztott szakra való jelentkezéshez előírt tárgy utolsó tanult két év végi jegyeit adják össze és szorozzák meg kettővel; ez maximum 100 pont lehet. A tanulmányi pontok másik 100 pontjához az előbbi öt vizsgatárgy érettségin elért százalékos eredményeit adják össze, és osztják el öttel.

A második 200 ponthoz a kiszemelt felsőoktatási intézmény határozza meg, melyik két érettségi vizsgatárgy eredményét fogadja el, csak emelt vagy középfokú szinten is. Az emelt szintű érettségi eredményét egy az egyben veszik figyelembe: 100 százalékos eredmény 100 pontot jelent, maximum 200 pont érhető el a két tárggyal. Középszintű érettséginél a vizsga eredményének kétharmadát számítják be, így a lehető legmagasabb vizsgapontszám esetén is legfeljebb 134 felvételi pontot lehet elérni, azaz 2x67-et.

Az intézményi pontok rendszerét a tavalyi felvételi eljárásban vezették be a korábbi, országosan egységes többletpontok helyett. A felsőoktatási intézmények egyedi hatáskörben dönthetnek arról, hogy milyen plusz teljesítményekre adnak intézményi pontokat.