Kósa egy vizeskupakkal fejtette meg, miért nem működne egy közös európai hadsereg

„Egy nagy európai háború felé való haladás puzzle-darabkái kerülnek be egyre inkább a helyükre”

– jutott a következtetésre Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a közös európai hadseregről és annak lehetetlenségeiről beszélve Tusványoson. A miniszter többek között Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselővel, Csoma Botonddal, az RMDSZ parlamenti frakcióvezetőjével és Horváth Józseffel, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet volt III/III-as vezetőjével beszélgetett arról, hogy mi van a háborúval. Erről a választások közeledtével megállapították, hogy

„a választáson fontos, hogy egy békepárti, higgadt, nyugodt, komoly tapasztalattal rendelkező kormány győzzön”.

A „Ki békét akar, készüljön a háborúra, az európai haderő kilátásai” című panelbeszélgetést Csutora Zsolt moderálta, aki korábban a keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár volt, előtte pedig bakui nagykövet. Csutora szerint ez az esemény annyira „várva várt” volt a tusványosi beszélgetések között, hogy a média tagjai sorában biztosan „a szolgálatok képviselőit is üdvözölhetjük”. Ezt a kijelentését a nézők egy része elismeréssel fogadta, majd a résztvevők olyan témákra tértek át, mint hogy lesz-e közös európai haderő, mi van a vas kérdésével vagy éppen a haderőépítéssel.

A magyar hadsereg

Szalay-Bobrovniczky honvédelmi miniszter már a beszélgetés elején jelezte, hogy ő nem szakértő, hanem inkább „cselekvő embernek tartja magát”. Kifejtette, hogy szerinte történelmileg mindig mindenki „túlságosan optimista” Magyarországon, pedig erre rendre rácáfol a történelem. Szalay-Bobrovniczky úgy látta, a közös európai hadsereg kérdését is a háború szempontjából kell megközelíteni: arról beszélt, hogy higgadtság, odafigyelés, átgondoltság kéne mind az EU-ban, mind a NATO-ban. És ehhez fontos lesz látni, milyen választási eredmények felé tart az EU, mert a miniszter „nagyon tart attól, hogy itt egy időhorizonttal megrajzolt keret” van.

A honvédelmi miniszter szerint az orosz–ukrán háborúban látni, hogy „van egy jó és egy rossz”. De azt is látja, hogy az EU-n belül vannak „politikai rendszerek, propagandisztikus eszközök” a háborús kérdésekre. A honvédelmi miniszter szerint ebből a körből csak Magyarország és az Egyesült Államok emelkedik ki, mert ők a béketárgyalásban hisznek. Szalay-Bobrovniczky szerint az EU vitái nem a tagországokról szólnak, hanem Ukrajna felfegyverzéséről.

A honvédelmi miniszter szerint hamarosan a német hadsereg lesz Európa legerősebb hadereje, ami ellen már a németek se tiltakoznak. Szerinte ez is azt mutatja, hogy eltökélt készülődés van. Szalay-Bobrovniczky szerint a magyar kormány nem kapkodva, „reakcióként viszonyul a haderőfejlesztéshez”, hanem már egy évtizede elkezdte a fejlesztést. Erre szerinte azért is volt szükség, mert a „szocialista-liberális kormányok” által otthagyott, „nem elkótyavetyélt” szovjet haditechnika maradéka már használhatatlanná vált. Szalay-Bobrovniczky szerint Orbán Viktor előrejelzése nagy sikerhez vezetett, ő maga is úgy látja, hogy a magyar honvédségben „eljutottunk a teljes átfegyverzettség állapotába”, és oda, ahova más NATO-tagországok csak el akarnak jutni. Magyarország elrettentő ereje szövetségesi rendszerrel kiegészítve megnőtt a miniszter szerint.

Európa hercegnője

Ő sem szakértő, kezdte felszólalását Kósa Lajos. De mivel politikus, így politikai álláspontja van. Ez pedig az, hogy nem lesz európai hadsereg. Kósa szerint ehhez sem anyagi, sem közös célbeli hasonlóságok nem adottak. Példaként az Osztrák–Magyar Monarchiát hozta fel, hogy anno a Habsburgoknak sem sikerült közös nyelvet találniuk a hadseregnek. Valójában a német volt a vezénylési nyelv, de Kósa szerint az első világháborúra öt nyelve lett a hadseregnek, mindegyiken kellett tudni beszélni. Ez szerinte azt mutatja, hogy a problémát nem lehet ésszerűen megoldani. Kósa úgy látta, vicces, hogy az EU-n belül is angolul beszélnek az emberek, amit szerinte egy ország sem vall sajátjának. „Látjuk a nehézségeket, képzeljék el, hogy közben lőnek.”

„Szó sem volt arról, hogy az Európai Unió bizottsági elnöknője Európa hercegnője lesz, és uralkodni fog az európai népek felett”

– összegezte Kósa az Európai Unió működéséről gondoltakat. Feltette a filozofikus kérdést arról, hogy mi az Európai Unió, majd arra jutott, hogy a mostani helyzetben „a hercegnő” szankciókat vet ki, ha valaki nem úgy viselkedik az európai népek közül, mint ahogy azt ő szeretné. Pedig Kósa olyan egységben akarna lenni, ami tiszteletben tartja a szuverenitást, nem olyanban, ami „úgy viselkedik, mint egy meghibbant pedellus, aki csak nádpálcával tud közlekedni az iskola folyosóin”.

A politikus ezután arról beszélt, hogy közös európai hadseregről nem álmodik, együttműködés viszont jó lenne, mert látjuk, hogy „a román testvérek is próbáltak tankot építeni, nem sikerült”. Kósa szerint ehhez a fejlődéshez kell

1. innováció: az Európai Unió innovációjának bemutatásához kinyitott egy PET-palackos vizet, megmutatta, hogy nem esik le a kupak, és azt mondta, „ez az európai innováció”;
2. döntésképesség: erre Kósa azt mondta, az EU azt sem tudja eldönteni, hány óra legyen;
3. vezetés, de Kósa szerint az EU bürokratikus, genderre költ inkább, nem erre.

Kósa előadását hatalmas tapsok szakították meg, a többi megszólaló pedig osztotta véleményét. Szerintük is „túl sok kánonban énekelnek a tagországok”, nem lehet közösködni, a szuverenitás továbbra is kérdés.

Az amerikai szál

Az egykori III/III-as szuverenitásvédő Horváth József Kósát erősítve azt mondta, az EU most ver szét mindent, ami egy háborúhoz kell: a mezőgazdaságot, az energiaellátást. Szerinte „nem áll úgy az Európai Unió, hogy ebből egy közös hadsereget fel lehessen építeni”. Horváth szerint az orosz–ukrán háború ráadásul azt is mutatja, hogy fontos a hadsereg, de ugyanolyan fontos a hírszerzés, mert ha az nincs, olyan fiaskók lesznek, mint Oroszország 2022-es bevonulásakor (amikor az orosz csapatok azt hitték, pár nap alatt elfoglalják Kijevet).

Horváth azt mondta, nincsenek saját fejlesztésű fegyverek, amik amerikai rendszer nélkül tudnak működni. Ezzel értett egyet Csoma Botond is. Az RMDSZ politikusa szerint Trump teljesen kiszámíthatatlannak bizonyult az orosz–ukrán háborúban. Hiszen látszólag először az orosz álláspont mellett állt, majd most ott tartunk, hogy 50 napos ultimátumot adott Putyinnak, hogy „tegyen valamit Oroszország a béke érdekében”. Trump 100 százalékos vámmal fenyegette meg az orosz olajat vásárló országokat július közepén, ami Csoma szerint elsősorban Kínát és Indiát érinti. Az RMDSZ-es politikus végül arra jutott, hogy európai közös hadsereg ide vagy oda, a ráció most azt diktálja, legyen legalább saját hadipara az Európai Uniónak. „Az a világ lejárt, hogy az európaiak politizálnak, üzletelnek, jólétben vannak, Amerika foglalkozik a védelemmel, mi, európaiak meg csak kávézunk, filozofálunk és üzletelünk” – mondta.