A Tisza 106-ból csak pár körzetben talál erős ellenzékit, de ezekről sok vita lesz még a választásig
Bár a Tisza a saját jelöltjeit csak novemberben mutatja be, a választáshoz közeledve egyre többször merül fel a kérdés: mi lesz a sorsa azon ellenzéki képviselők – nem túl népes – táborának, akik 2022-ben nem listáról kerültek be az Országgyűlésbe, hanem meg is nyerték a saját körzetüket. Az ország nagyobb részén egyszerű a helyzet, Budapesten kívül az ellenzék 2010 óta egy-két választókerületet tudott behúzni, jelenleg összesen két hivatalban lévő jelölt van. Az önálló indulás mellett kitartó Magyar Péteréknek a vidék miatt aligha fájhat majd a fejük.
A Tisza leginkább a fővárosban találkozhat majd erősebb kihívókkal a térfelén belül. Több választókerületben visszalépésekkel már egyszerűsödött a kérdés, de nem mindenhol ilyen sima a helyzet, van körzet, ahol újráznának a jelenlegi képviselők is. Összeszedtük azokat a választókerületeket, amelyekről az indulással kapcsolatos viták miatt várhatóan sokat hallhatnak a választók 2026 áprilisáig.
„A TISZA mind a 106 körzetben önállóan indul. Nem folytatunk semmilyen háttéregyeztetést, hanem dolgozunk tovább” – ismételte meg Magyar Péter korábbi álláspontját, miután Hadházy Ákos, Zugló országgyűlési képviselője a Tisza múlt heti előtti kongresszusa után jelezte, ő megméretné magát egy előválasztáson a tiszás jelölttel szemben.
A legutóbbi országgyűlési választáson a Fidesz 106-ból 87 egyéni választókerületet kényelmesen behúzott. Az ellenzéki összefogás 19 helyet tudott így szerezni, a 18 budapesti választókerületből 17-et megnyertek, vidéken pedig két helyen sikerült a győzelem, Baranya 1-es és Csongrád 1-es számú választókerületében.
„Van Budapesten most már 16 körzet, ahol a Fidesznek lényegében nincs sok esélye, hogy nyerjen. Budapesten kívül ‘14-ben, ‘18-ban, ‘22-ben összesen 5 olyan körzet volt, amit három választáson egyszer vagy többször meg tudott nyerni az ellenzék” – hívta fel a figyelmet Lakner Zoltán politológus a Telex múlt heti műsorában. Szerinte ez azt jelenti, hogy a választókerületek többségében kérdés sincs, hogy inkumbencia fennáll vagy sem, tehát, hogy van-e hivatalban lévő ellenzéki jelölt vagy valaha sikeres ellenzéki jelölt, aki egyáltalán szóba jöhetne. Lakner Zoltán azt mondta, hogy ez a probléma a választókerületek négyötödében fel se merül.
„A budapesti körzetek nagy részében nincs egy Hadházy Ákoshoz fogható, országos ismertségű és a helyi politikai viszonyokat olyan radikálisan átalakító jelölt, mint ő” – fogalmazott.
A közfigyelem Lakner szerint azokon a körzeteken lesz, ahol „van hasonló visszaléptetési probléma”, de ezek száma valójában fél tucat lehet.
„Itt igazi kérdés lesz, hogy van-e most úgymond ráindulás, vagy a Tiszának el kell-e fogadnia egy régi ellenzéki jelöltet” – mondta a politológus.
De jelen állás szerint hol vannak olyan jelöltek, ahol két erős ellenzéki jelölt is fennmaradhat, akiknek a versengése a Fideszt akár még kedvező helyzetbe is hozhatja?
Az inkumbens ellenzéki vagy tiszás jelölt kérdést Budapesten a Momentum több választókerületben is megoldotta. A párt nem indul a választáson, de több, 2022-ben győztes országgyűlési képviselőjük már korábban bejelentette visszalépését. A Momentumnak összesen négy fővárosi parlamenti képviselője (Hajnal Miklós, Orosz Anna, Szabó Szabolcs, Tóth Endre) van. A Momentum mellett Jámbor András se indul el jövőre a választókerületében, "hátra kell lépnem, hogy közösen előreléphessünk a Fidesz leváltásáért folytatott küzdelemben – indokolt.
A helyzet felméréséhez az a részlet sem elhanyagolható, hogy a kétharmados Fidesz–KDNP többség tavaly 39 egyéni választókörzetet átrajzolt: az ellenzék által uralt Budapestet gyakorlatilag teljesen átalakították, 18-ból 16 egyéni körzet maradt, a régiek közül többet négyfelé osztottak szét, így sok helyen az is felmerülhet kérdésként, hogy az adott területen ki a hivatalban lévő jelölt.
A 2022-ben ellenzékiként egyéni körzetet nyerő jelöltek közül kiemelkedik a már említett Hadházy Ákos. Az országosan is ismert politikus a legaktívabbak között volt az elmúlt években. Hadházy a helyi, zuglói politikai viszonyokat is jelentősen átalakította, az ő fellépése vetett véget az MSZP-s Tóth Csaba képviselőségének, majd a szintén szocialista Horváth Csaba polgármesterségének is. Hadházy Ákos már korábban jelezte, hogy újra elindulna Zuglóban, nem véletlenül menne bele egy ellenzéki előválasztásba is a körzetben.
A képviselő egyébként nem vette magára Magyar Péter korábbi elutasítását, szerinte a Tisza elnöke sikertelen ellenzéki politikusokról írt, ő pedig nem érzi magát annak. „Zuglóban például már elértem azt, amit ő országosan még csak szeretne elérni: legyőztem a kompromittálódott ellenzéki szereplőket és a Fideszt is” – mondta Hadházy Ákos.
Bár a képviselő nem vette magára Magyar mondatait, a Tisza Párt a héten egyértelmű üzenetet küldött: a párt megbízására a 21 Kutatóközponttal telefonos közvélemény-kutatást csináltatott, amiből kiderült, hogy a Tisza egyelőre ismeretlen jelöltje is legyőzné Hadházyt. Magyar a felmérés után közölte is, hogy nem mennek bele semmilyen alkudozásba, a kérdést lezártnak tekintik. Hadházy Ákos szerint viszont ameddig nem ismertek a jelöltek, nincs is értelme ilyen kutatást csinálni.
Nem tartja magát „vesztes óellenzékinek” a II. kerületet és a III. egy részét képviselő Tordai Bence sem. A Párbeszédből tavaly kilépett politikus se hagyná ott választókerületét. Májusban saját maga rendelt Medián-kutatást, amiből kiderült, hogy Magyar Péterék tarolhatnak Budán, de a Tisza nélkül nagy fölénnyel újrázhatna Tordai az egyéni körzetében. Azonban ebbe a felmérésbe nem került be Magyar Péterék meg nem nevezett jelöltje, mint ahogy kimaradt a többi ellenzéki párt is, így ez az eredmény nem ad valós képet az erőviszonyokról.
Tordai Bence szerint ha Magyar Péter nem ad esélyt a legerősebb ellenzéki jelölt kiválasztásának, abból baj lehet 2026 áprilisában. „Könnyen előállhat az a helyzet, hogy a Fidesz nevető harmadikként elhozza a mandátumot.” Hozzátette, hogy a rendszerváltáshoz a fékek és ellensúlyok rendszerét is helyre kell állítani, ehhez szerinte kell az ellenvélemény a döntéshozatali rendszeren belül.
A Magyar Péternek is üzengető két politikus mellett ott van a DK-s négyes. Budapesten 2022-ben a Demokratikus Koalíciónak összesen négy országgyűlési képviselője lett. A párt elsők között jelentette ki, hogy mind a 106 körzetben indítanak jelöltet. A bejelentett újraindulók között már ott vannak a 2022-ben győztes budapestiek, Arató Gergely, Barkóczi Balázs és Varju László is, Oláh Lajos újraindulását viszont még nem jelentették be. Oláh a régi 5. választókerület képviselője, ami a VI–VII. kerületekből állt. A budapesti választókerületek újrarajzolásakor ezt a körzetet lényegében felszámolták, részben a belvárosi–bel-budai, részben a lipótvárosi–újlipótvárosi, részben a zuglói választókerületekhez csapták.
A DK-s csapatból a legerősebb pozícióból a néhány hónapja választáson is megerősített Varju László indulhat. A képviselő idén márciusban magabiztosan, harmadszor is elhozta az újpesti–angyalföldi körzetet, miután decemberben lemondott a mandátumáról, mert a Kúria jogerősen elítélte az MTVA-székházban történt dulakodás miatt. Az időközi választáson a Tisza Párt nem indult, de az azóta visszavonult Gyurcsány Ferenc azért üzent Magyar Péternek: „Aki szembemegy Varju Lacival, az alul fog maradni.”
A többi, jelenleg ellenzéki vezetésű budapesti választókerületben egyelőre sok a kérdés. Az MSZP-nek három, 2022-ben nyertes képviselője is van a fővárosban. Hiller István korábban többször is megnyerte már a Pesterzsébet–Soroksár körzetet, Hiszékeny Dezső legutóbb 60 százalékos eredménnyel hozta el a XIII. kerületet és Kunhalmi Ágnes, aki épphogy nyert. A választókerületi határok átrajzolása egyébként Kunhalmi körzetét gyakorlatilag három részre osztotta, de Hiller körzetében is sok a változás. Függetlenként ott ül az MSZP frakciójában Vajda Zoltán is, aki 2022-ben bár szorosan, de 12 év után elhódította a Fidesztől a Budapest 13-as választókerületet.
Az MSZP most megkeresésünkre annyit közölt, hogy jelenleg zajlik a hivatalos jelöltállítási folyamat, ez vonatkozik az 5 országgyűlési képviselőjük választókerületére is. „Az MSZP természetesen támogatja újra indulásukat” – írták.
A maradék két választókerületben pedig ott van az LMP-ből tavaly kilépő Csárdi Antal és a párbeszédes Szabó Tímea. Esetükben szintén bizonytalan, hogy mik a terveik 2026-ra, nekifutnak-e újra. A Párbeszéd már bejelentette, hogy önállóan indulnak, ebben az esetben pedig szokatlan húzás lenne az egyetlen egyéniben nyertes képviselőjük visszaléptetése. Csárdinak és Szabónak is küldtünk kérdéseket, hogy mik a terveik, ott lesznek-e majd jövőre a szavazólapokon. Csárdi Antal érdemben nem reagált kérdéseinkre, azt írta, hogy elsődleges feladatának a választók képviseletét és a környezet megóvását tartja.
A két vidéki, 2022-ben ellenzéki képviselőt választó egyéni körzet közül az egyikben egyszerűbb a helyzet.
A Pécs egyik képviselője, Mellár Tamás korábban arról beszélt, hogy még nem döntött az indulásáról, de ha úgy adódik, akkor simán visszalép a tiszás jelölt javára. Kijelentette, hogy a Tiszára fog szavazni, és a legfontosabbnak az Orbán-rendszer leváltását tartja. A másik, Szeged egy részét képviselő Szabó Sándor a többi MSZP-s politikushoz hasonlóan eddig nem nyilatkozott újraindulásáról. Szabó 2018-ban és 2022-ben is magabiztosan nyerte körzetét, az MSZP pedig támogatja újraindulását.
Ki indul és ki nem? Mikorra lesznek jelöltek?
A Tisza Párt novemberre ígérte a jelöltjeinek végleges listáját, a tiszás indulók előtte egy előválasztáson mérkőzhetnek majd meg, így választják majd ki a választáson indulókat. Az ellenzéki pártok egy része közben már elkezdte bejelenteni a saját jelöltjeit. A DK és a Jobbik is kijelentette, hogy mind a 106 egyéni körzetben állítanak valakit 2026-ban, de önállóan indul a Kutyapárt is. A Momentum pedig úgy döntött, hogy a kormányváltás elősegítése érdekében nem indulnak, ahogy Márki-Zay Péter pártja is mindenhol a legerősebb jelöltet támogatja majd.
A DK hétről hétre teszi közzé, hogy hol és kit indítanak, frissülő listájuk szerint 80 jelöltet már be is jelentettek. A Kutyapárt április végén döntött úgy, hogy miután Magyar Péter nem akar velük együttműködni, önállóan indulnak. Listavezetőiket már be is jelentették. Nekik egyébként nem céljuk, hogy mind a 106 körzetben saját emberük legyen, a listaállítás feltételei miatt 71 helyen viszont kötelező elindulniuk.
A Jobbik is egymás után jelenti be, hogy melyik egyéni körzetben ki mérkőzhet majd meg, bár egyelőre a jelölteket gyűjtő oldalon egy név sem szerepel. Fennállása óta először önállóan futna neki a választásnak a Párbeszéd-Zöldek is, de a jelöltjeikről egyelőre nincs információ. Az MSZP-ben idén februárban már szintén az önálló indulást fontolgatták. A DK-val közös indulást állítólag elvetette a tagság. Most azt írták a Telexnek, hogy „az MSZP indul a 2026-os választáson, minden választókerületben állítunk és támogatunk jelöltet”.
Az utóbbi hetek közvélemény-kutatásaiban csak a Tisza, a Fidesz és a Mi Hazánk az, ami biztosan megugorja az ötszázalékos bejutási küszöböt. Néhány felmérésben a DK is eléri a küszöböt. A Kutyapártot 3-4 százalékra mérik, az MSZP, a Jobbik és a Párbeszéd támogatottsága még a mérési hibahatárt sem éri el.
Frissítés: cikkünkben korábbi verziójában azt írtuk, hogy Vajda Zoltán az MSZP képviselője, de Vajda független képviselőként ül a párt országgyűlési frakciójában.
