A turizmus fellendülésére számítottak a tiszaszőlősiek, 3600 köbméter hígtrágyát kaphatnak a szomszédjukba

„Arra számítunk, hogy el fogja lepni a bűz a települést”

– panaszolta egy tiszaszőlősi nyugdíjas, miután helyiek azzal keresték meg a Telexet, hogy tudtuk és megkérdezésük nélkül sertéstelepet terveznek telepíteni a szomszédjukba. A nyugdíjas szerint a beruházással elveszik a turizmusfejlesztés lehetőségét Tiszaszőlőstől, pedig szerinte a falunak nincs más kitörési lehetősége, csakis a turizmus.

A tervekről csak véletlenül értesültek a helyiek. Július végén vette észre az egyik ingatlantulajdonos, hogy Szolnokon közmeghallgatást tartanak egy évente több mint 15 ezer sertés hizlalására tervezett telepről, amit a beruházó Tiszaszőlős külterületén, Natura 2000 területektől pár kilométerre tervez megvalósítani. Ugyan még nincs meg a sertéstelep környezethasználati engedélye, helyiek már petíciót indítottak. Aggódnak a lehetséges szagok és zajok miatt, de amiatt is, hogy az ingatlanjaik veszíteni fognak az értékükből. Ráadásul sokáig tájékoztatást sem kaptak a tervekről, pedig több dokumentum is bizonyítja: a kizárólag kormánypárti képviselőkből álló önkormányzat már több mint fél éve tud a tervezett beruházásról.

Nem a bűzre jönnek a turisták

Az 1500 lakosú Tiszaszőlős Budapesttől 160 kilométerre, a Tisza-tó fővárosának is nevezett Tiszafüred közvetlen szomszédságában fekszik. 1984-től az ezredfordulóig Tiszafüred része volt, de 2000-ben egy helyi népszavazáson a tiszaszőlősiek úgy döntöttek, hogy külön akarnak válni a várostól. 2002 óta önálló önkormányzattal működik Tiszaszőlős.

A Tisza és a Tisza-tó közelsége miatt fontosak a turisták a tiszaszőlősieknek, a faluban több vendégház, horgászház is van. Nem olyan felkapott ugyan, mint Tiszafüred, de ahogy azt a 2018-as Településképi Arculati Kézikönyvben is írták, a falu „egyik kitörési lehetősége a turizmus fejlesztése, amelyhez kedvező feltételt biztosít a Tisza közelsége”.

2024 novemberében a Tisza-tó környéke, benne Tiszaszőlőssel, kiemelt fejlesztési térség lett. Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára korábban azt mondta, azért van erre szükség, mert nehéz úgy közös fejlesztési célokat meghatározni, hogy a Tisza-tó térsége négy különböző megyét (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok) is érint. Azt mondta, hogy ezeket a kihívásokat „a Tisza-tavat középpontba állító térségfejlesztési megközelítéssel” kell kezelni.

„Tiszaszőlős csendes, nyugodt falu a Tisza-tó partján. Egy ilyen telep működése, a teherautók zaja, a trágya szaga teljesen lenullázná a falu turizmusát, elértéktelenednének az ingatlanok”

– mondta egy tiszaszőlősi ingatlan tulajdonosa a Telexnek. A cikkünkben korábban idézett nyugdíjas azt mesélte, hogy ő csak pár hete hallott a telep tervéről, de úgy érzi, pusztító hatása lenne a beruházásnak a falu életére, a turizmusra pedig különösen. Sok tiszaszőlősihez hasonlóan vannak emlékei arról, milyen volt, amikor a rendszerváltás előtt, „a téeszes időkben” még hizlaltak sertéseket azon a területen, ahol ezt most újra tervezik. Úgy emlékszik, hogy akkoriban csak pár száz sertés hizlalására volt alkalmas a telep, az újat viszont évente több mint 15 ezer sertést hizlalására tervezik.

„Elsődlegesen a bűzhatás miatt aggódom. Kisgyerekem van, szeretném kivinni a kertbe játszani, nem akarjuk közben érezni a szagokat” – mondta egy nő, aki családjával él Tiszaszőlősön.

„Minket ledarálnak ezzel”

– ezt már Chlpkó László, a sertéstelep tervezett helyszínétől légvonalban három-négyszáz méterre található tiszaszőlősi Szőlőszem Farm egyik tulajdonosa mondta a Telexnek. Farmján egyszerre akár 100 vendég is meg tud szállni, van 14 apartman, halastó, medencék, rendezvényterem és étterem is. Rendszeresen ad otthont esküvőknek, céges csapatépítőknek is. „A szag mindent megöl” – mondta Chlpkó László, és arra számít, hogy szinte biztosan be kell zárniuk a farmot, ha megépül a sertéstelep.

Az elkeseredett tiszaszőlősiek petíciót indítottak, hogy tiltakozzanak a sertéstelep megvalósítása ellen, mert tartanak tőle, hogy a helyi turizmusra pusztító hatása lenne egy

„bűzt és szennyezést okozó ipari telepnek”.

Ellenzik azért is, mert szerintük egy ilyen méretű sertéstelep veszélyezteti „a talajvíz, a környező földek és a lakóterület” tisztaságát is. Nem utolsósorban pedig nem szeretnének „a környező szántóföldekre kihelyezett hígtrágya szagával együtt élni”. A petíciót eddig körülbelül 180-an írták alá.

Tizenötezer sertés, tetemégető, hígtrágyatároló medence a terv

2019-ben még független polgármestert választottak Tiszaszőlősön, a tavalyi önkormányzati választásokon viszont fölényes győzelmet arattak a kormánypártok jelöltjei a faluban. Soltész András polgármester a Fidesz–KDNP jelöltjeként foglalhatta el a székét, és a hétfős képviselő-testület is egytől egyig kormánypárti jelöltekkel állt fel 2024 októberében.

A sertéstelepet a Dr. Fülöp Ménes Kft. tervezi megvalósítani, amelynek ügyvezetője, Fülöp Gyula a Tiszaszőlőssel szomszédos Tiszaderzs fideszes önkormányzati képviselője. A Telexhez eljutott egy együttműködési megállapodás, ami 2024. október 2-án jött létre Fülöp cége és tiszaszőlősi egyéni vállalkozó, egy bizonyos Soltész Andrásné között arról, hogy a sertéstelep működése közben keletkező hígtrágyát Soltész Andrásné hasznosíthatja a saját termőföldjei trágyázására. A dokumentum egy nappal azután született, hogy Tiszaszőlősön hivatalba lépett Soltész András polgármester. Megkérdeztük a polgármestert, hogy rokona-e Soltész Andrásné, de erre a kérdésünkre nem válaszolt. Azt írta, „a helyi vállalkozó által aláírt együttműködési megállapodás kizárólag arra vonatkozik, hogy elkészítheti a beruházás terveit”, de ez sem engedélyt, sem támogatást nem jelent az önkormányzat részéről.

Az együttműködési megállapodásból kiderül, hogy a beruházó

évente tizenkét-tizenötezer sertés felhizlalását tervezi a sertéstelepen,

és az is, hogy pályázatot akarnak beadni a kormány állattartó telepek fejlesztésére kiírt pályázatára. Pár nappal az együttműködési megállapodás létrejötte után, 2024. október 10-én a tiszaszőlősi jegyző külön igazolást is kiállított arról, hogy a helyi építési szabályzat rendelkezései alapján két tiszaszőlősi helyrajzi számon „mezőgazdasági létesítmény állattenyésztési, sertéshizlalási céllal létrehozható, ezen célból hasznosítható”. Az igazolás kiállítását a Dr. Fülöp Ménes Kft. kérelmezte a tiszaszőlősi önkormányzattól.

2025 áprilisában már környezeti hatásvizsgálat is készült a tiszaszőlősi sertéstelepről, ezzel a Wenfis Kft.-t bízta meg a beruházó. A vizsgálatból kiderült, hogy már elég részletes tervek vannak arra, hogyan valósulna meg a telep. A természetvédelmi területek közelébe tervezett telepen épülne

• négy, egyenként 1300 férőhelyes hizlaló;
• tetemtároló és boncoló konténer;
• tetemégető; valamint
• egy óriási, másfél olimpiai medence méretű, 3660 köbméteres hígtrágyatároló is.

A hatásvizsgálat modellezte azt is, hogy a hullaégető légszennyezése hogyan terjedne a sertéstelep területén, illetve azon túl. Ehhez viszont összesen egyórányi, 2023 májusában mért meteorológiai adatot használtak fel. A helyiek kérésére a hatásvizsgálatot más szakemberek is elvégezték, az ő méréseik alapján a szagterjedés elérheti a lakott területet, a temetőt és a vendégházakat is.

Ezek alapján a beruházás tervezése már 2024-ben elkezdődött, de erről a tiszaszőlősieket 2025 nyara előtt semmilyen módon nem tájékoztatták. Csak azért szereztek róla tudomást július 4-én, mert egyikük Tiszaszőlős honlapján eldugva meglátta, hogy július 22-én közmeghallgatás lesz az ügyben Szolnokon. Pedig a helyiek szerint Soltész András polgármester 2024. októberi hivatalba lépése óta két falugyűlés is volt, de ezeken sem került szóba a tervezett beruházás.

A polgármester a tiszaszőlősiek felháborodására reagálva július 8-án posztolt a tiszaszőlősi önkormányzat Facebook-oldalára, mert szerinte „sokakban kérdések és bizonytalanságok merültek fel” a sertéstelep ügyében. Azt írta, hogy „végleges terv, hivatalos döntés” nem született még a sertéstelepről, az eljárás jelenleg a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatalnál folyik, ezért „az önkormányzatnak most nincs jogköre érdemben lépni vagy dönteni”. A petícióról azt írta, hogy az „légből kapott, tényalapot nélkülöző állításokra épül”, és szerinte csak feszültséget kelt a közösségben.

Közmeghallgatás az önkormányzat nélkül

A július 22-i közmeghallgatást Szolnokon tartották, mintegy másfél óra autóútra Tiszaszőlőstől. A polgármester a település közösségi oldalán azt írta, azért ott, mert azt nem az önkormányzat, hanem a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal írta ki. Megígérte, hogy ha elindul a beruházás, akkor Tiszaszőlősön is lesz lehetőség közmeghallgatásra, amin majd mindenki elmondhatja a véleményét, amit figyelembe fognak venni a végső döntésnél.

A szolnoki közmeghallgatáson csak pár tiszaszőlősi ingatlantulajdonos volt ott személyesen. A tiszaszőlősi önkormányzatot senki sem képviselte. Ott voltak viszont a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal környezetvédelmi osztályának, a beruházó Dr. Fülöp Ménes Kft., illetve a tervező Wenfis Kft. képviselői is. Egy helyi forrásunk szerint a közmeghallgatáson a beruházó arra hivatkozott, hogy rendeltetésszerűen kívánja használni a területet, mivel az régen is sertéstelep volt. Forrásunk szerint kioktató hangon beszélt a telepet ellenző tiszaszőlősiekkel, azt feltételezve róluk, hogy

egész életükben Budapesten éltek, ezért nem értik a sertéstenyésztést, így beleszólniuk se kéne.

A tiszaszőlősiek átadták a petíciót a beruházónak és tervezőnek is. A beruházó nevében Fülöp Gyula azt mondta, hogy

mindenképpen szeretné megvalósítani a sertéstelepet, ha kell, át is tervezik.

Fülöp Gyula a Telex kérdéseire nem válaszolt. Soltész András polgármester azt írta a Telexnek, hogy „Tiszaszőlősön jelenleg nincs sertéstelep, és amennyiben a helyi lakosság nem akarja, úgy a jövőben sem lesz”. Azt ígérte, hogy „csak az érintett lakosság előzetes, részletes tájékoztatását követően kizárólag az ő álláspontjuk figyelembevételével” fog döntést hozni az önkormányzat a Tiszaszőlősre tervezett sertéstelep ügyében.

A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal azt írta, hogy „a Tiszaszőlősre tervezett sertésteleppel kapcsolatban jelenleg hatósági eljárás van folyamatban, amiről annak lezárultáig a kormányhivatal nem adhat tájékoztatást”. Hozzátették azt is, hogy „a hatóság az engedélyezési eljárás minden szakaszában a vonatkozó jogszabályi előírásokat érvényesíti és betartatja”.