Addig húzza Budapest átvilágítását a kormány, hogy lassan ismét kritikus helyzetbe kerül a város

Budapest nyár elején a csőd szélére került, de egy bírósági döntés átmenetileg orvosolta a helyzetet. A kormány ekkor leült a fővárossal tárgyalni, majd kiküldték az „átvilágítási szakértőjüket”, hogy felmérje, „nem feneketlen kútba öntenék-e az adófizetők pénzét”, ha megállapodnak Karácsonyékkal. Domokos László, az Állami Számvevőszék volt elnöke immár két hónapja dolgozik Budapest pénzügyi átvilágításán, de munkájáról még a főváros is csak a stockfotókkal illusztrált, kevés konkrétumot tartalmazó Facebook-posztokból tájékozódhat. Közben viszont az óra ketyeg, és

ha szeptemberig nem sikerül megállapodniuk a kormánnyal, akkor visszatérhet nyár elejei bizonytalanság, ami a közszolgáltatásokat is veszélyeztette.

Kiss Ambrus fővárosi főigazgató szerint „hazárdjáték” lenne, ha továbbra is másodfokon felülbírálható bírói döntésekre bíznák a város napi működését, a valódi megoldás a kormány–Budapest megegyezés lenne. A kormány közölte, hogy továbbra is készek segíteni, de együttműködés helyett szerintük a városvezetés csak hiteleket vesz fel, a pénzek sorsa „továbbra sem látható”.

Bő két hét múlva lejár az a bíróságtól kapott jogvédelem, ami miatt a fővárostól átmenetileg nem vonhatták le a kormány sarcának, a szolidaritási hozzájárulásnak újabb részleteit, így a nyáron hitelekkel ugyan, de működőképes maradt a város. A teljes képhez vissza kell ugrani nyár elejére: Karácsony Gergely május végén már azt állította, hogy a kormányzati elvonások mellett nem tudják tovább biztosítani Budapest működőképességét, a saját közszolgáltatásaikat, köztük a közösségi közlekedést se tudják finanszírozni.

Az átmeneti megoldás az lett, hogy jogvédelmet kértek a bíróságtól, amit augusztus végéig meg is kaptak. A főváros azért kérhetett védelmet, mert bíróságon vitatják a szolidaritási hozzájárulást, illetve annak mértékét: szerintük önkormányzatként nem lehetnek nettó befizetői a központi költségvetésnek. A kormány idén közel 90 milliárdot von el Budapesttől, miközben működésre, úgynevezett „normatív támogatásként” 39 milliárdot ad. Az így keletkező 51 milliárd forintos különbözetről mondják Karácsonyék, hogy ha ezt nem kellene befizetniük, akkor ha szűkösen is, de tudnák működtetni a várost.

Júniusban a mentőövként érkező bírósági döntés után, az utolsó előtti pillanatban elfogadott második féléves költségvetéssel a nyárra bebiztosította magát a főváros. Ez azonban csak átmeneti állapot, az alapprobléma továbbra is adott. „Most ez a dolog rendben lesz. Ettől még a városnak nem lesz elég pénze az év hátralévő részében akkor, ha lejár a bíróságtól kapott azonnali jogvédelmünk, és a kormány továbbra is inkasszálja a várost” – mondta korábban a főpolgármester.

Karácsony Gergelyék májusi segélykiáltására végül a kormány is felfigyelt. Június elején Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese kétszer is leültek tárgyalni a pénzügyi helyzetről. A második ilyen egyeztetés után jelentette be Latorcai, hogy Domokos Lászlót „átvilágítási szakértőnek” nevezik ki.

„Bízunk benne, elnök úr mihamarabb kideríti, hogy hova ment el Budapest pénze. A magyar kormány nem akarja egy feneketlen kútba önteni az adófizetők pénzét”

– mondta a miniszterhelyettes arról, hogy mit várnak az átvilágítási szakértőjüktől, aki nem mellesleg 2010 előtt még fideszes országgyűlési képviselő volt.

A fővárossal egyelőre azt se közölték, hogy Domokos László munkája és a főváros működéséről szóló kormányzati tárgyalások kapcsolatban állnak-e egymással, tehát feltétele-e bármilyen megállapodásnak, hogy legyen kész a kormány által kért átvilágítás. Karácsonyék szerint amennyiben ez feltétel, akkor eléggé elhúzódik az átvilágítási szakértő munkája.

20 ezer oldalnyi adat, első kör, második kör és stockfotók a Facebookon

„Abban maradtunk a főpolgármester úrral, hogy lehetőséget ad az általunk kijelölt szakértőnek, Domokos Lászlónak, aki 12 évig az Állami Számvevőszéket vezette és most a főváros pénzügyeivel is megismerkedhet. Hátha tudunk javaslatot tenni arra, hogy hol lehet még spórolni” – mondta Gulyás Gergely egy július végi kormányinfón arról, hol tart Domokos László az átvilágítással. A miniszter ekkor azt is mondta, hogy „azonnali helyzet nincs” , mert a fővárosnak éppen nem kell fizetnie a szolidaritási hozzájárulást. Ez azonban már csak a következő két hétben igaz.

Domokos László munkájának előrehaladását mind a nyilvánosság, mind a főváros kizárólag a Facebookon tudja követni. Oldalát kinevezése napján élesítették, de nem saját nevén, hanem titulusának megfelelően „fővárosi átvilágítási szakértőként”. A néhány tucat követővel rendelkező oldalon Domokos kezdetben videókban számolt be: „Most jövök az egyeztetésről, a helyzet komoly. Nem elméleti vitáról van szó, hanem arról, hogy reggel elindul-e a villamos és busz, este kigyulladnak-e közvilágítási lámpák” – értékelt az általa is belájkolt bejegyzésben.

Domokos Lászlót kerestük kérdéseinkkel a munkájáról, de a cikk megjelenéséig nem reagált.

Az átvilágítási szakértő egy újabb videóban azt mondta, hogy az „adatszolgáltatást érintő egyeztetés megtörtént”, és kialakították a „szakértői munka megkezdésének feltételeit”. Domokos érkezését a Városházára ekkor három képen is megörökítették. Munkájáról június vége óta csak a tíz, érdemi információt elvétve tartalmazó posztjából lehetett értesülni – ezeket a bejegyzéseket egyébként egytől egyig stockfotókkal illusztrálták, amelyeken laptopok és diagramok fölött álló emberek láthatóak, a kommentelést pedig mindenhol letiltották.

A Facebook-oldalról és a posztokból kiderül, hogy a szakértői csapat – akiknek személye nem nyilvános – állított már össze adatkérési levelet, aztán „számbavettek” adatokat, áttekintették azokat, és bár rendben találták őket, kiegészítés kellett, így július 16-án az „érdemi munka első köre” is elkezdődhetett. A hónap végén már a pénzügyi kockázatokat keresték, míg augusztus első napjaira több olyan „bizonyítékot” azonosítottak, amelyek „rendszerszintű összefüggésekre utalnak Budapest pénzügyi működésében”. Hogy ezek mik, egyáltalán baj-e, hogy vannak, az nem derül ki. Néhány napja Domokos már a második körös adatkérésről írt.

„Mi az elejétől mondtuk, hogy mindent nagyon szívesen átadunk, ami nem sért adótitkot vagy személyiségi jogokat” – mondta a Telexnek Kiss Ambrus, a Fővárosi Önkormányzat főigazgatója. Kiss azt mondta, hogy Domokosék két adatbekérése nyomán már 20 ezer oldalnyi anyagot átadtak.

Arról a fővárost viszont nem tájékoztatják, hogy mi történik a háttérben, hogy áll az átvilágítás.

„Nem mi vagyunk a megbízói, fogalmunk sincs, hogy mikor és milyen eredményeket kell bemutatnia. Most, hogy erről egy tanulmányt kell leadni vagy mást, azt nem tudjuk” – mondta Kiss Ambrus. A volt ÁSZ-elnök által többször említett munkacsoport tagjait sem ismerik a fővárosban. Az elmúlt két hónapban a főpolgármester egyszer találkozott Domokos Lászlóval, aki ekkor egy kollégáját is magával hozta. Kiss hozzátette, hogy eközben az Állami Számvevőszék folyton dolgozik a főváros ellenőrzésén: nemrég jelent meg egy jelentésük a budapesti közlekedésről, és hamarosan lezárnak egyet a költségvetéssel kapcsolatban is.

„A Kormány továbbra is kész segítséget nyújtani Budapestnek, amelyet a Karácsony Gergely–Tisza Párt koalíció siralmas állapotba sodort”

– írta megkeresésünkre a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM), akiknél többek közt arról is érdeklődtünk, hogy meddig tart az átvilágítás, kik dolgoznak Domokosnak, és a kormány segítségnyújtása feltétele-e a lezárt átvilágításnak. A minisztérium válaszában ezekre nem reagált, azt írták, nem engedhetik meg, hogy „ebben a nehéz helyzetben a főváros polgárai és vállalkozásai hiányt szenvedjenek a megfelelő színvonalú közszolgáltatásokban”.

A KTM azt állítja, hogy „ahelyett, hogy együttműködnének a helyzet rendezésében, a városvezetés inkább újabb hitelt vett fel egy kereskedelmi banktól, amelynek terheit a fővárosi adófizetőknek kell majd viselniük. Eközben a Tarlós István által hátrahagyott, több mint 200 milliárd forintos tartalék, valamint a jelentős – évente több százmilliárd forintra rúgó – iparűzési adóbevétel sorsa továbbra sem átlátható”.

Domokos László és munkacsoportja tevékenységéről részleteket nem árult el a minisztérium, csak annyit közöltek, hogy a helyzet ellenére Domokos továbbra is folytatja munkáját. „Tegnap a Facebook-oldalán közzétett közleményében megerősítette: az adatszolgáltatás és ezért átvilágítás előrehaladása továbbra is akadozik. A fővárosi cégek gazdálkodásában komoly hiányosságok mutatkoznak, ezért a vizsgálatok folytatása elengedhetetlen.” Szerintük mindenkinek joga van tudni, hova tűntek el a pénzek. „Mindannyiunk közös érdeke, hogy a főváros jól működjön, stabil alapokon álljon, és a budapestiek számára valódi, fenntartható megoldás szülessen.”

Van 80 milliárdja Budapestnek, de mínuszban

Bármi is a kormány szándéka, az átvilágítással a főváros nyárra kapott jogvédelme augusztus végén lejár. A főigazgató azt mondta, hogy ez nem azt jelenti, hogy szeptember 1-jén minden eddig be nem fizetett részletet egyben levonnak, de hónap végén már jöhetne az újabb levonás. „Most két út van előttünk: vagy megállapodunk a kormánnyal és rendezzük a pénzügyi helyzetet 2025-re és minimum 2026-ra, vagy megint bírói útra megyünk és ismét jogvédelmet kérünk” – mondta Kiss. Előfordulhat az is, hogy a szolidaritási hozzájárulás miatt indított pereket lezárják, de ezek már hosszú évek óta húzódnak, így erre kevés az esély.

„Arra alapozni a főváros közszolgáltatásainak működését, hogy egy bírói testület megadja-e a fővárosnak az azonnali jogvédelmet vagy ezt az egészet felülírják egy másodfokú döntéssel az hazárdjáték” – mondta a főigazgató. Ameddig a kormánnyal nem találnak valamilyen végleges vagy legalább hosszabb távú megoldást ezeket a köröket kellene mindig megismételni.

„Ez nem egészséges, nem kiszámítható. Egy hatalmas mátrixban működik az önkormányzat és már így is feszegetjük a határokat. Hát még akkor,

ha továbbra is azért húzódik az ügy, mert az átvilágítási szakértő nem zárja le a jelentését,

vagy a kormány nem dönt” – tette hozzá a főigazgató. Szerinte a kormány korábban kimondta, nem érdeke sem gazdasági, sem egyéb okból, hogy Budapest közszolgáltatásai ne működjenek, de ehhez meg kell állapodni valahogy velük Budapest finanszírozásáról.

Ahhoz, hogy ne álljon elő újra a május végihez hasonló helyzet, augusztus végéig, azaz a jelenleg érvényes azonnali jogvédelem lejártáig kellene megállapodnia Budapestnek és a kormánynak. Bár júniusban két tárgyalás is volt a felek között, újabb időpontról azóta sem egyeztek meg, hiába kereste a kormányt a főváros. Kiss Ambrus értelmezése szerint júliusban is egyeztetniük kellett volna, hogy milyen irányba tudják végigvinni a megállapodást, de ez sem történt meg. Ők nem szeretnék megvárni, hogy véget érjen az augusztus, mert akkor újra bizonytalanság alakul ki a város működése körül.

A főváros számlája egyébként éppen a napokban lépi át a mínusz 60 milliárd forintot. Most abból a folyószámlahitel-keretből működik Budapest, amit még június végén átmenetileg jóváhagyott a közgyűlés: mínusz 80 milliárd forintig mehetnek el. Szeptember 19-én aztán az iparűzési adóból egy nagyobb összeg érkezik majd a város számlájára. „Ebből kellene elműködnünk év végéig, de ez csak úgy lehetséges, ha a szolidaritási hozzájárulásnak csak azt a részét fizetjük be, ami nem nettó befizetést jelent a város részéről” – mondta Kiss Ambrus. Ha a Karácsonyék által vitatott 51 milliárdot nem kellene befizetni, vagy ennyivel több pénzt adna nekik a kormány, akkor a főigazgató szerint biztosítható lenne Budapest működése.