Még a BKK-nak és a Holavonatnak sem adott hozzáférést a MÁV az országos késési adataihoz

A MÁV egyelőre a BKK-nak és a Holavonat készítőinek sem adott hozzáférést a vonatok országos késési adataihoz, de előbbivel a budapesti vállalat szerint jelenleg is tárgyalnak. A holavonatosok egy uniós jogszabály alapján akadtak rá, hogy honnan lehetne hivatalosan lekérni az információkat, és a rendelet elő is írja az adatok nyilvánosságát, de a hozzárendelt határidők még nem jártak le.

A MÁV júniusban jelentette be, hogy megszűnik a Vonatinfó, és EMMA név alatt egységesülnek a vállalatcsoport utastájékoztató térképei. Itt a korábbi felülettel szemben a térképen már nem jelölték színek a késéseket, helyette azt mutatták, milyen járműről van szó. Maguk a késések láthatóak, de csak egyesével, ha például a kijelöljük a járműveket. Magyarul a késési adatok ugyanúgy megvannak az EMMA-ban, csak nem olyan formában mutatja ezeket, mint a Vonatinfó.

Amellett, hogy más úton, az osztrák ÖBB vasúttársaság alkalmazásában a MÁV vonatait is lehet követni, lelkes amatőrök összedobtak egy saját felületet, a Holavonat.hu-t. Lázár János építési és közlekedési miniszter egy tiszázással körített Facebook-posztban azzal vádolta az oldalt, hogy „adathalász robotokkal”, „felhasználási feltételek megsértésével lopja el” az adatokat, ha pedig „az adathalászat és túlterheléses támadás folytatódik”, megvédik a rendszert. (Az oldal a fejlesztők állítása és a kódja alapján is csak percenként kért le adatot, ráadásul a vonatokra és a vonatpótlókra szűrve. Vagyis elvileg a program kisebb terhelést jelent, mintha valaki az EMMA tíz másodpercenként frissülő, minden járművet megjelenítő oldalát az egész országra nagyítva nézegetné. Arról, hogy valójában mit jelent az adathalászat, amikor egy személytől illetéktelenül szereznek meg személyes adatokat, és aminek az egészhez semmi köze, többek között itt írtunk.)

A Holavonat fejlesztői Lázár bejegyzése után inkább önként leállították a térképet. Az oldalon viszont jelezték: kértek hozzáférést egy adatforráshoz. Erre egy olyan uniós rendelet alapján akadtak rá, amely – hangsúlyozva, hogy „nem vagyunk jogászok” – „a mi értelmezésünk szerint” a „közúti és a közösségi közlekedési rendszerekkel kapcsolatos adatok elérhetőségét biztosítja”.

A rendelet előírja, hogy a tagállami hatóságok nemzeti hozzáférési pontokban gyűjtik az adatokat. A fejlesztők rá is találtak a magyar pontra, de itt regisztrálniuk kell. A kérelmet több mint egy hónapja beadták, erre „jött válasz, amiben két kérdés volt: milyen felületen és milyen célból használnánk az információkat. Közölték továbbá, hogy a MÁV Személyszállítási Zrt. vezetősége fogja elbírálni a kérelmet, viszont sem a határidőt, sem a bírálati szempontokat nem közölték. A MÁV kérdéseire hamar válaszoltunk, azóta is várunk a MÁV döntésére, válaszára”.

Az esetleges uniós kötelezettség másnak is érdekes lehet, mert nem csak a holavonatosok kérték az adatokat. A Budapest GO-ból már most is követni lehet a Budapestről induló és az ide érkező vonatokat, de a BKK távozó vezérigazgatója, Walter Katalin júniusban közölte: már egy éve kezdeményezték a MÁV-nál, hogy a teljes, országos hálózat legyen benne az alkalmazásban. Nem sokkal korábban Hegyi Zsolt MÁV-vezérigazgató azt írta a Facebook-oldalán: „kezdeményezem is a BKK felé, hogy oldjuk meg: a MÁV vonatai legyenek országosan láthatók a Budapest GO-ban”. Erre kommentben a BKK is reagált: nyitottak a kezdeményezésre, és jelezték, hogy ők ezt már több mint egy éve kezdeményezték a MÁV-nál, „bízunk benne, hogy hamarosan tudunk egyeztetni a megvalósítás részleteiről”.

Még nem írja elő az uniós rendelet az adatok kiadását

A multimodális utazási információs szolgáltatásokról szóló uniós rendelet szövege és mellékletei alapján valóban közölni kell olyan információkat, mint „például a járatok becsült indulási és érkezési ideje, késések, járattörlések, a garantált csatlakozások nyomon követése”. (A multimodális a különböző közlekedési módokat jelenti. Uniós forrásból úgy értesültünk, hogy ebbe általánosan beleértik a vonatközlekedést a rendeletben, nem csak az átszállási lehetőségeket nyújtó vonalakról, megállókról van szó.)

A jogszabály viszont egy menetrendet is adott az adatok nyilvánosságra hozásához, és a határidők még nem jártak le. A kiemelt európai közlekedési folyosókból álló TEN-T hálózaton belül idén decemberre, az uniós közlekedési hálózat más részeiben 2028 decemberére kellene nyilvánosan hozzáférhetővé tenni az „alkalmazásprogramozási felületeket” (API-kat). A jogszabály külön nem fejti ki, de API-kat általánosan arra használnak, hogy programoknak könnyen értelmezhető és lekérhető formában tudjanak adatokat nyújtani. (Az EMMA oldalának megnyitásakor a böngészőnk is egy API-tól kéreget le információkat a megjelenítésükhöz, ugyanezt használta eredetileg a Holavonat is.)

A jogszabály kifejezetten kimondja, hogy mindezt „adott esetben regisztráció mellett” biztosíthatják. Arról nincs szó, hogy a kérelmeket elutasíthatják-e, vagy van-e bármilyen határidő az elbírálásukra.

Egyelőre a BKK és a Holavonat se kapott hivatalos országos adatokat

A BKK a Telex kérdésére a héten közölte, hogy „jelenleg jogi és technikai egyeztetések zajlanak az adatátadás lehetőségeiről”. A társaság célja, hogy a jövőben „akár országosan is elérhetővé váljanak a valós idejű közlekedési adatok a BudapestGO-ban. Ehhez azonban az szükséges, hogy a közlekedésszervezők és szolgáltatók – elsősorban a MÁV – a rendelkezésünkre bocsássák az adatokat, megosszák a saját adatbázisukat. Az elmúlt években a BKK több vezetői szintű egyeztetésen is kezdeményezte a kölcsönös adatmegosztást a MÁV-val, különösen az EMMA rendszerből származó valós idejű vonatkövetési adatok kapcsán. Nemrégiben a MÁV jelezte nyitottságát az együttműködés előkészítésére, amit a BKK örömmel fogadott”.

A Holavonat fejlesztői nemrég a Telexnek megerősítették, hogy még mindig nem kaptak értesítést a MÁV-tól a kérelmükre.

A vasúttársaságot is kérdeztük a kétféle kérelemről. Az Európai Bizottságnál arról érdeklődtünk, hogy van-e jogi kötelezettség az adatok kiadására, és ha igen, korlátozhatják-e azt valamilyen indokból. A cikk megjelenéséig egyik helyről sem kaptunk hivatalos választ.

Ha az Európai Bizottság úgy látja, hogy egy tagállam hatóságai valamilyen okból megsértik az uniós jogot, kötelezettségszegési eljárást indíthat. Ez legalább két környi oda-vissza levelezéssel indul, majd per és pénzbüntetés lehet belőle.

Mindenesetre továbbra is működnek olyan, a Vonatinfóhoz hasonló oldalak, amelyek a Holavonat lelövése után szaporodtak el.